Zalai Összetartás, 1944. január-december (1. évfolyam, 1-42. szám)
1944-12-09 / 27. szám
ZALAI-jm I. évfolyam, 27. szám. 1944. decemibier 11., HÉTFŐ. Előfizetés: 1 hónapra 5.—, negyedévre 14.50 P Poétatakarékpénztári csekkszámla: 22.083. sz. ¥ POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. PESTHY PÁL Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Tüttőssy-utca 12. Telefon: 80. „Egy út, egy cél, egy vezér!“ (Szálasi) Mimii Iiwwn »inniniwn——«ninTi ~n mnwnMiiircea—bbs—i'jmat mammmmtmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm A Balaton délkeleti sarkánál újabb területeket szereztünk vissza, köztük Marcalit is Érd és Polgárdi helységek ismét a mi kezünkre kerültek — Ercsinél német Tigris és Párduc páncáleskotelékek áttörték & háromszoros szovjet gyűrűt — A váci Duna-könyökben vissza- vertük a bolsevistákat, akik az Ipoly völgyén Balassagyarmat irányába kanyaradtak A magyarországi arcvonal Berlini jelentés szerint a magyarországi harcokkal foglalkozva megállapítja, hogy a váci Duna-könyökben visszavertük a bolsevisták megismételt támadásait, ügy hogy a szovjet erők északi irányba vonulva, az Ipoly völgyén Balassagyarmat felé kanyarodtak, ahol jelenleg is igen súlyos harcok vannak. Sikeres vállalkozásunk folytán Érd ismét a mi kezünkre került. A Balaton délkeleti sarkánál ellentámadásaink újabb területeket szereztek vissza a bolsevistáktól. Ercsinél német Tigris-páncélosok háromszoros Szovjet gyűrűt törtek át. (MTI; _ ' Lj A Balaton és Dráva között a német csapatok ismét tevékenyebbek voltak, mint a szovjet csapatok. A szovjet tartalék csapatait Székes- fehérvár irányában vonta előre és elérték a \ elencei-tó keleti részét, azzal a szándékkal, hogy Budapestet bekerítsék. Budapestnél a német és magyar csapatok az ellenségnek súlyos veszteséget okoztak, é* Balassagyarmatnál egész nap súlyos csaták tombolnak. Eger és Miskolc térségében nem voltak jelentősebb harcok. A Dráva és a Duna között az arcvonal megszilárdult. A német és magyar csapatoknak egy szovjet hídfőt sikerült elfoglalniok- (MTI) Az Interinf jelenti a magyarországi harcokról: A Dráva és a Duna közötti nagy csatának új fejezete kezdődött. A nagykiterjedésű elhárító arcvonal gyújtópontjain készenlétben tartott német páncélos erők, a német és magyar légierők számos kötelékének támogatásával ellentámadásra indultak. A Balatontól délre a bolsevisták ezrednyi. erővel megkísérelték, hogy dél felé felgöngyölítsék a Kaposvártól nyugatra lévő német arcvonalat. Rohamkötelékeiket szétverték és a német ellen- támadás Marcali visszafoglalására vezetett. A Balaton északkeleti sarkáról erős német páncélos kötelék, mélyen betört a szovjet állásokba, azokat lerohanta és visszafoglalta Polgárdi majd keleti irányba bekanyarodott és a Balaton és Duna között széles szakaszon összeomlasztotta a szovjet főarcvonalát. (MTI) áz európai arowonalakról Berlinből jelentik a nyugati hadszíntérről: Lotharingiában súlyos harcok tombolnak. A német csapatok az amerikaiaktól sok kiserő- döt foglaltak eh Az olaszországi hadszíntéren mindkét részről újabb erős kötelékeket vetettek harcba és a harcok Faenzánál elérték a csúcspontot. Lóiba- ringiában, Schlattstadtnal továbbtartanak a »ií- lyoa harcok. Görögországban, mint az angol hírszolgálat útján értesül a NTI, továbbra is súlyos a helyzet. A kommunisták és a nemzeti érzelmű görögök, valamint az utóbbiak pártján álló angol kötelékek között újabb súlyos összetűzésekre került sor. Az angol kötelékek különösen a tengerparti sávokban folytatnak erős tisztogató harcokat. Angol politikai körökben feszült figyelemmel és aggodalommal kísérik a görögországi eseményeket. (MTI) A londoni rádió közli, hogy Visiniaky, * román fegyverfeltételek kiküldöttje, román részről befejezte tevékenységét. Az ellenséges rádiópropagandában minduntalan felmerül az az állítás, hogy a német csapatok rendszeresen kifosztják Magyarországot és az egész nemzeti vagyont Németországba szállítják, illetékes helyen szükségesnek látják, hogy behatóan foglalkozzanak ezekkel a kérdésekkel. Mivel tehergépkocsioszlopok, vonatok, uszályok élelmiszerrel és fontos nemzeti vagy«innaI megrakodva Kelet-Magyarországból Nyugat felé haladnak, a felületes szemlélő előtt megerősíteni látszanak ezeket a híreszteléseket és állításokat. Hangsúlyozzák, hogy a korszerű háború mozgóháború, tehát nem a katonai vezetés gyengeségének jele, ha a hadászati adottságok világos fel ismerése a apján elrendelik a saját vonalak visszavételét. Az országrészek átengedésénél és kiürítésénél csak az a fontos, hogy egyfelől a csapatokat ne hassa át a harcerőt bénító vereség érzése és a vezetés szilárdan kezében tartson csapatokat, másfelől, hogy ne maradjon semmi az átengedett területeken, ami megkönnyíthetné az ellenség hadműveleteit. Mint illetékes helyen hangsúlyozzák, !az ellenségtől veszélyeztetett vidékek kiürítésié mindenekelőtt gazdasági és ellátási szempontból szükséges. Hiszen az ilyen kiürítés elsősorban a harcoló csapatok, valamint a menekültek ellátásának és nem utolsó sorban az általános ellátás céljait is szolgálják. Ezért kell az ilyen szóba- jöhető minden anyagot, minden gépet, valamint a további termelés számára szükséges minden nyersanyagot elszállítani, mert csak az ilyen alaposan végrehajtott kiürítés és áthelyezés teszi lehetővé — még esetleges katonai kudarcok ellenére is — a gazdasági élet háborús felkészültségének további fenntartását. Emellett a dolgozó lakosságnak és az »alkotott otthonnak« az ellátását mindenképpen biztosítani kell. Minden jól végrehajtott kiürítésnek az a következménye, az illetékes hely fe’világo í á; ai szerint, hogy az e’lenség számára az ellátási utak nem kizárólag csapat-, fegy ver- és lőszerszállításokra állanak rendelÁra 20 fillér. kezésre, ellenkezőleg: az ellenség kénytelen az ellátás utánpótlásáról is gondoskodni fDl, A kényszer meg súlyosabb, ha az ellens ég már amúgy is több száz kilométernyi távolságból kénytelen elhozni egész utánpótlását. Minden csapatnak kötelessége tehát, hogy az átengedett területek háborús tényezőjét az utolsó ágyúig, az utolsó járóműig, az utolsó élelmiszerraktárig és az utolsó darab ’jószágig magával hozza és így elvonja az ellenség elől. A magyar illetékes körök a jelenlegi katonai adottságok alapján ezt a .szükségességet világosan felismerték és azonnal megtették a szükséges lépéseket. Tekintetted a kiürítendő vidékek túlnyomórészt mezőgazdasági jellegére, elsősorban nagymennyiségű gabonáról, hüvelyesről és olajosmagvaki ől van szó, továbbá gyapjú-, kender- és dohánykészletekről, nagy terméskészletekrő’l, állatállományról, nem utolsó sorban pedig az ipari nyersanyagokról és kész árukról, így textilneműről, bői ről és más fontos cikkekről. Ennek az egyáltalában nem egyszerű feladatnak a végrehajtására a magyar királyi kormány és a Nagynémet Birodalom meghatalmazottja közt létrejött szoros megegyezés alapján a kényszerült rögtönzés ellenére is bevált szervezetet létesítettek. A területi megbízottak fe’aJ ti megállapítani — hangsúlyozzák illetékes helyen —, hol vannak nagy raktárak, továbbá ö s/.együj- teni és előkészíteni az elszállításra a birtokon és gazdaságokban lévő anyagot, összegyűjteni a gazdasági állatokat és azokat eljuttatni a vágóhidakra és a gyüj tőtáborokba. A kiürítést csak rögtönzéssel, vagy ügyességgel és a rendelkezésre állá minden lehetőség kihasználásával tudják sikeresen megoldani. Ebben a munkában »nincs lehetetlen«. Végre kell hajtani még akkor is, ha tüzérségi tűz ét mélyrepülők zavarják a munkát. Gondoskodni kell vasúti kocsikról és mozdonyokról, a gépkocsioszlopokat újra, meg újra vissza kell küldeni a veszélyeztetett területre, a csordákat és a nyájakat faluról-falura hajtva, el kell juttatni a gyüj tőtáborba. Különösen megn«Honvédelmi és polgári érdekből van szükség az ellenségtől veszélyeztetett vidékek gazdasági kiürítésére
