Zalai Összetartás, 1944. január-december (1. évfolyam, 1-42. szám)

1944-12-08 / 26. szám

2. ZaLAI ÖSaZETARfAS 19-44. december 9. patolcat a németek igen erős tűz alá vették, ptrassburgnál a c9ata hevessége ellanyhult. A Pelső-Vogézek üdékén heves ellenséges tá­madásokat vertek vissza a németek. (MTI) Tóidéból jelentik: A japán császári főhad i- pasállás jelentése szerint az angol-amerikai csa­patok az elmúlt háborús évben 226 ezerészak- IRmerilcai és 78 ezer brit katonát vesztettek. (MTI) Berlinből jelentik: Az angol-amerikai re­pülők folytatják kíméletlen támadásaikat a német kórházak, kötözőhelyek és kórházhajók ellen. A szeptember 2-től október 16-ig ter­jedő időben az olaszországi hadszíntéren va- dászbombázőik vöröskereszttel jól láthatóan megjelölt igen sok1 járóművet semmisítettek meg mindenkor jó látási viszonyok mellett. A német kormány most Svájc útján a leg­élesebben tiltakozott a nemzetközi jog meg­sértése miatt és kérte az esetek kivizsgálását. (MTI) A mai aap országos és világvonatkozású eseményei Amszterdamból jelentik: A belga felsőház 95 szavazattal 5 ellenében megszavazta a kor­mány kivételes jogából szóló törvényjavas­latot. A képviselőház a javaslatot már előbb elfogadta. (MTI) Amszterdamból jelentik: Stettinius amerikai külügyminiszter a sajtóértekezleten ' azt a ki­jelentést tette, hogy Amerika Görögországgal Szemben a be nem avatkozás politikáját foly­tatja. — Madridból jelentik, hogy lord Hali- fax, az angol washingtoni nagykövet kormá­nya nevében tiltakozását jelentette be a Fehér - Házban Stettiniusnak a üörög-angol viszonyra való lei jelentései miatt. (MTI) Stockholmból jelentik: Az uppsalai földre«­t ésvizsgáló intézet műszerei ebben az évben a ;gerősebb földrengést jelezték tegnap reg­ijei 5 óra 48 perckor. A földrengés, amelynek központja Uppsalától 8.600 kilométerre volt, hat órán keresztül tartott. Londoni jelentés pzerint a földrengés Honden, a legnagyobb japán szigeten volt. (MTI) Illetékes német helyről közük tájékoztatásul: Á2 amerikai hadügyi hivatal jelentése szerint j a szövetséges hadsereg az elözönlés kezdete óta 475 ezer embert vesztett. Ez a szám , azért érdekes, mert a hadügyi hivatal előbbi jelentése szerint az ellenség június 6-tól ok­tóber 31-ig kétszázezer embert vesztett. Az azóta elmúlt négy hét vesztesége tehát 275 ezer ember. Ennyit áldoztak a szövetségesek a nagy nyugati támadásért, ami máris meg­hiúsultnak tekinthető. (MTI) Stockholmból jelentik: Sztálin ismét kihall­gatáson fogadta De GauUet. A kihallgatáson megjelent Molotov külügyi népbiztos és Bogo­molov szovjet párizsi nagykövet. (MTI) Stockholmból jelentik, hogy Rigában a taná­rokat kommunista eszmélete oktatják. (MTI) Stockholmból jelentik: Az Afton iidniiigen moszkvai jelentése szerint a szovjet lapok a román kérdéssel foglalkozva megállapítják, hogy a román bánya- és műszaki üzemekben komoly szabotálások kezdődtek. A lap szerint ennek az az oka, hogy Antonescunak még min­dig sok híve van szabadon, sőt felelős állás­ban. (MTI) Akna- és géppuskatűzben a Budapestet védő magyar hősök között tál, abrosz csak a múltak emlékeképpen idéz­hető vissza. A főhadnagy urat nehéz szorabírni, csali elvi megjegyzésekre szorítkozik. Ilyesmiket mond: — Hogy sikereket értünk el, az nem érdem, hanem szent kötelesség. Kötelessége mindnyá­junknak, akik fegyvert ragadtunk országunk, fővárosunk védelmére. Sikerült tisztjeim és tiszteseim segítségével egy legtisztább érte­lemben vett »vagány« szellemet meghonosí­tanunk. Ennek köszönhető, hogy mindenki a helyén van, a szellem változatlan. Gsak egy példát mondok: .negyvennégy tisztünk halt hősi halált. Éppen most tenríeítük el KonczosGvula zászlóst, aki az utolsó pillanatig harcolt. ELŐLÉPTETÉS LOVAGKERESZT. VAS­KERESZT ... Természetesen a főhadnagy űr a beszél­getés közben is állandóan figyel, parancso­kat oszt. Mialatt bizalmas, katonai termé­szetű telefonbeszélgetésre vonul vissza bun­kerébe. megtudtuk róla, hogy soronkívül szá­zadosi előléptetésre, lovagkeresztre, I. osz­tó 1 vií vaskeresztre terjesztették fel. Vége a telefonnak. Egy őrvezető siet, pa­rancsot hoz. Az ellenség észrevette, tüzel rá. Újra földrehulhmk. A földön fekve jegyez­tünk fel néhány nevet: Zákányt György fő­hadnagy. Nyárádv Gábor liadnagv, Engvári Herbert hadnagy, Jacoby István hadaprőd- őrmester, Nagy Gyula, Simon Mihály, Meid- linger István szakaszvezetők, Nagv József őr- vezető. G. Nagv István honvéd — ők emel­kedtek ki különösen a harcokban. Nvárádyl hadnagyot táviratilag a Magyar Érdemrend tisztikeresztjére, Nagy Gyula szakaszvezetőt, aki most súlyos sebesülten pihen az egyild hadikórházban, arany vitézségi éremre ter­jesztették fel. — Minden harcos hős itt — veszi át újra a szót a főhadnagy, aki messzelátóval fi­gyeli a hadszínteret. Mintha túlságosan közel­ről csapódtak volna be a robbanó golyók. Visszavonulunk. Újra a sebesült Nvárády had- nagv kísér, aki alig tud lépegetni a fene­ketlen sárban. Nagvszalonta első visszafogla­lása az ő nevéhez fűződik, ö vonult be először Arany János szülőföldjére. Akik ott voltak akkor .azokban a szép pillanatokban Nagy­szalontán. tudiák, hogv a Helyű hatóságok ve­zetői milyen hálával övezték a fiatal hőst. BÚCSÚ GOLYÓZÁPORBAN A kukoricásban, ahol éppen most építik a zászlóalj parancsnokság bunkerjét, éles süvítes­sél nyargal végig a hideg szél, borzongva, meg- termesztve a polgári öltözékben frontot lá­togató haditudósítót. Verhaeren híres verse, A szél jut az ember eszébe Kosztolányi mes­teri f ordításában: A végtelen vad réteken (Novembert trombitál a szél. Tépi magát s vihart zenél.. • Igen, novembert trombitál a szél, finom jégkérget permetez az ólmos eső a katona kö­penyére, az ágyú csövére, amelyből vad szisz- szenéssel robban-lobban ki a lövedék. Áll a fiiarc Budapestért. A mieink égszakadás-föld- indulás ágyú tűzbe kezdenek, lomha szörnye­tegeknek látszanak a távolból küzdő páncé­losok. Megindul az egyik páncélos hadosztály támadása. Természetes, hogy ebben a »pu­liitól tűzben minden idegszál megfeszül. Most jnincs tiszt és1 legénység, mert amerre ellát a szem a ködös, lőporfüstős novemberben, min­den katonát egyetlen nagy akarat mozgat. Sáros borköpenyekben, a derékszíjba tűzött kézigránátok füzérével, géppisztollyal és szilaj magyar lendülettel kezdődik a harc- Közvet­lenül az első vonalban Király Béla főhadnagy, a hadosztály egyik zászló, alj parancsnoka irá­nyítja n harci mozdulatokat. Földrefekve egy fkukoncá' szélében, me szelátóvi&l figyeljük a tisztítótűz lenyűgöző poklát. EGY IIŐS HADNAGY ÚTJA ARADTÓL BUDAPESTIG Körülbelül egy óráig tartott a gyilkos ágyú- íiűz. Aztán megszólaltak az aknák. A kissé enyhébb aknafűzben alkalmunk volt szemtől­szembe kerülni azzal a Király Béla főhadnagy- gval, akinek nevét legutóbb a magyar hadi- jelentés kiegészítése is dicsérettel említette. Bőrkabátban, háromnapos szakállal. Ha vastag sálja alatt nem láttuk volna meg egy pil­lanatra köt arany csillagját, azt hittük volna, hogy ő is egyszerű honvédje a páncélos had­osztálynak. A harcok Aradtól Budapest ha­táráig; szigorú, keménv férfivonásokat edzet- tele az arcára. Ö volt az. aki másodszor vissza- foglalta Nagyszalontát Nimródokkal és pán­céltörő ágyúkkal, lövész segítség nélkül. — Nagy. nehéz út volt Aradtól Budapest közvetlen közeiéig — magyarázza a ki sere­| tünkben lévő Nvárády Gábor hadnagy, a zászlóalj egyik századának fiatal parancsnoka, aki néhány nappal ezelőtt sebesült meg és máris újra kiment a frontra, — bottal a kezében. Azt kellett volna látni, milyen lel­kesítő hatást tett katonáira ez a, lelkes csele­kedet. Mert az. hogv egy alig 22 éves liszt, bal combján egv aknától eredő súlyos sérülés­sel kiment az arcvonalra, jelkép. Jelkép és bizonyosság a mellett, hogy ennek a mai pán­célos seregnek, amelv Aradtól Budapestig sok­szor gigászi túlerővel szemben harcolt, foglvo- Lat és fegyvereket zsákmányolt, milyen ki­tűnő a szelleme. Nem csoda, hogy katonai meg­figyelők az egyik ellenséges rádióadás alkal­mával ezeket a szavakat hallották: — Majd adunk a Király-csoportnak! Amikor az aknatűz is elül, rövid átmenetre, elkövetkezik a jól megérdemelt ebéd ideje. Húsleves, babfőzelékkel... Az egyik védett út szélén állnak az ételhordók. Sietve szalad­nak az ebéddel. Az ebéd alatt sikerült né­hány szót váltani Király főhadnaggyal, aki Kaszás István segédtisztjével ebédel. Kato­násan, egyszerűen — arcvonalon vagyunk, asz­Ismét megszólalnak az ágyúk. Úgy látszik, hogy a robbanó golyókkal indította meg aa ellenség az előjátékot. Ropognak a tüskék, feleselő, kerepelő kattogással üzembelép a rengeteg géppuska és számos géppisztoly szórja a halált. A katonák fel sem veszik. Az ágyúk csövét a célpontok felé irányozzák és meg­kezdődik újra ... Alkonyat felé, amikor elhagytuk az arc- vonalnak ezt a szakaszát, az járt eszünkben, hogy hősök közt voltunk néhány éráig, wwiwwwwwwwwwwwwwwww Ne halassza holnapra, ami újdonságot már ma olvashat a 7alai Ősszetartás-bii Vlasov felhívására igen sokan jelentkeztek a bolse­vistaellenes hadseregbe Berlinből jelentik: Guderian vezérezredes, a német hadsereg vezérkari főnöke és Y lasov tábornok felhívta Oroszország népeit a bol- sevizmus igájának lerázására. Guderian vezér­ezredes levélben hangsúlyozta, hogy nagy örömmel tölti el Vlasov felhívásának ered­ménye. A bolsevista hadseregbe ugyanis igen sokán jelentkeztek. Vlasov tábornok válaszá­ban kijelentette, hogy a jelentkezők tisztában vannak a céllal: le kell törni a bolsevista uralmat, hogy elérjék a győztes békét, amely, remélhetőleg minden szabadságszerető nép din­dala lesz. (MTI) g

Next

/
Thumbnails
Contents