Zalai Összetartás, 1944. január-december (1. évfolyam, 1-42. szám)

1944-11-11 / 3. szám

1.

ZALAI ÖSSZETARTÁS

194-4. nov műér 11

Dugonics András anyját

égették-e meg Szegeden, mint bűbájos boszorkányt?

Szeged évezredes történetének k tsegldvül legismertebb fejezete a várost nem is annyira híressé, mini inkább hírhedtté tévő boszor- kányüldözések kora. \ annak bizonyos lörté- arehni okmányok, amelyek azt igazolják, hogy itt a Tisza-—Maros torkolatánál már a római uralom idejében népes település volt. A Móra Ferenc által kezdeményezett nagyszabá ú ásatások bizonyítékokat hoztak fel a föld mélyéből arra, hogy a népvándorlások korának fontos települő helve volt Szeged, az írott és elvitathatatlan értékű emlékek azonban a hon- alapítástól kezdődnek, ükkor is évszázadokon keresztül csak igen szórványosan. Ez a’att az ezer esztendő alatt sok minden történt Szegeden. a magyar történelemnek sok dicső és szomorú emlékű eseménye itt pergett Te. de ezek legnagyobbrészt megmaradtak a történelem lapjain- Csak egyet őrzött meg magának a nép. Ez azután apáról fiúra szállt a képzelet szárnyain, a filléres ponyvák!urn. a kiszínezett legendákban és az irodalmi értékű feldolgozásokban. Ez pedig a boszorkányégetés. .1728 július 23-án a Tiszának máig is Boszorkány szigetnek nevezett árterületén »tizenhárom szerencsétlent hurcolta tolt máglyára a város nemes tanácsa.« Közülök egynek. Malmos Katalinnak még a máglya meggyújtása előtt a fejét vették s csak a holttestét helyezték el a máglyán, mert áldott állapotban volt. A többi tizenkét boszorkány elevenen pusztult el a lángok között. Szeged város titkos levéltárában őrzött eredeti jegyzőkönyvek szerint a máglyahalált balt boszorkányok a következők voltak:

Rózsa Dániel és neje Széli Zsuzsámra, Katona Ferenc, Kökényné, Nagy Anna. Jancsimé Szarnia Kata, Danviné Tóth örzse. Dajicsóné Misen Borbála, .Dugoniesné Barak Margit, Bor- hola Ferenc, Szántó Mihály, Kovács Pál, Dánosé János. Tizenharmadik volt az előzőleg lefejezett özvegy* Légrádi Jánosné, Malmos Katalin.

A három lobogólángó máglya, mint bárom iszonyú fákl\ra, vérvörösen és kísértetiesen

Í

* is lógó fényével még ma is jellegzetesen \i- ágítja be érmék a \ árosnak népét s ha a feledés homálya végleg el is borítaná a sáros történetének dicső fejezeteit, ez az egy* örökké élni fog, mert hátborzongató, borzalmaival mélyen bevésődött, sőt kiszíneződött az apáról fixtra szálló legendákban.

LEGENDA VAGY VALÓSÁG?

A legendákból kifejteni a valóságot, a ponyvaregényekből kihámozni a történelmet, kétségtelenül nagy, szép és hálás feladat volna, «le ne kutassuk most még azt a kérdést sem, amire a mai felvilágosodott korszellem s a tudományos álláspont egyetlen tagadó szóval felelne: hogy vájjon tény leg boszorkányok voltak-« ezek a szerencsétlenek? Ha pedig nem mi volt ennek az őrjöngésnek történelmi, társadalomtudományi és néplélelctani alapja? A boszorkánytörténetek egyik legérdekesebb kérdése: vájjon boszorkány volt-e tényleg Dugonics A n (I r ás any j a ?

Milyen furcsa és különös képzettársításokat támaszt első pillanatban a 'gondolat, amikor fcalljá az ember, hogy irodalomtörténetünk •gyík legnagyobb alakjának, a tudós és s/.ep- lelkű piarista szerzetesnek, a magyar regényírás korszakalkotó megteremtőjének, az Etelka halhatatlan szerzőjének, Nemzeti Pantheonunlc egyik legdicsőbb büszkeségének anyja boszorkány volt, aki. ott halt keserves máglyahalált • Boszorkányszigeten 1728 július 23-án. A nagy és szentéletű férfiú megbecsülése különösen Szegeden, szülővárosában, szinte tiszteletté fejlődött. Szeged büszke az ércbe merevedett bronzbarátra, aki ott áll évtizedek1 óta elgondolkozva a róla elnevezett tér közepén, szemben a tudomány' csarnokával, az •gyelem központi épületével.

Min gondolkozik Dugonics András? Nem

lehel: tudni, mert a bronz néma marad és nem telel a leér< 1 ezősködésre. Pedig érdekes' \ á- laszt tudna adni arra a kérdésre, hogy vájjon tényleg az ő anyja volt-e az a nevezett Du7 gonicsné Barak Margit, akit elégettek kétszáz esztendeje.

DUGONICSÁÉ ISTENTELENSÉGEI

Ez a Dugonicsaié szikár, csontos öregasz- szony volt, 55 esztendős s a Palánkban lakott, abban a városrészben, amelynek ulo'só házait a klinikai építkezések során bontották le. Dugonics Mihály özvegyét leánynevén, Barak Margitnak hívták. A periratokban küönböző- képpen szerepet a neve, hol Dugom inénak, hol Dugonyánénak, hol meg Dugom iesnénak írták a nevét.

Ezeknek a gondosan és féltve őrzött eredeti r]Wn:mtoíéiía'k a tanúsága szerint ténvleg nagy' képességekkel megáldott »boszorkány« lehetett özv. Jitigonicsné Barak Margit.

Olyanokat csinált ez a Dugoniesué, hogy az ördögnek eladta a harmatot, az imádságot visszafele mondta el. kecskelábon repült a Gellert hegyre, ott lakom ázott és fajtalan- kodott Dromó ördöggel, akire haragudott, azt megrontotta stl). Mindezen is ken te fenségek következtében a tanács egvhángu ítélete volt, hogy: »elevenen elégetni.«

Első nyoma annak, hogy ez a hos/orkányl Dugonics And rá-' anyja lett volna. Ipolyi Arnold Magvar Mitológiájában merül fel. ahol a boszorkánysággal foglalkozó fejezet alatt ez a megjegyzés ál! Dugoniesué nevével kapcsolatban :

— Ez derék Dugonicsunk szegény anyja volna, kit tehát hasonló sors ért. mint a híres Kepler anyját.

Ugyanebben az időben jelent rneg .Jósikának Szegedi boszorkányok című regénye, amelyben Dugoniesué Kiesen Borbáláról ír s szívettépő jelenetben mondja el az ifjú Dugonics András tragikus szenvedéseit a máglya mellett. Ekkor fogadja meg Márkus atyának', a felsővárosi papnak, hogy az Istennek fogja szentelni egész életét. (Dugonicsné. leányneve nem Kiesen Borbála, hanem Barak Margit volt.)

Később most már egyre-másra jelentek meg részint történelmi, részint szépirodalmi művek, amelyek1 tényként elfogadták Ipolyi Ar- jnold és Jósika állításait s kezdett a köz- tudatba átmenni, hogy a máglyahalált halt Du gonicsné, az Etelka szerzőjének anyja volttá VOLT HÁT DUGONICSNÉ?

Legújabban, Banner János, a szegedi egyetem tanára foglalkozott ezzel a kérdéssel s érdekes megállapításokkal igyekszik megcáfolni ezt a történelmi tévedést, kimutatja, hogy Dugonics András anyját Imre Katalinnak hívták, a megégetett Dngpnicsnét pedig Barak Margitnak. Dugonics András apja, Dugonics Imre, 1739 január 1-én vette nőül Imre Katalint, tizenegy esztendővel azután, hogy a boszorkányok első csoportját megégették. (Mert később is voltak még boszorkányégetések.) Fia, Dugonics András 1740. október 18-án született, tizenkét esztendővel a szomorú esemény után s ígv nehezen tartható fenn a már igen elterjedt legenda hitelessége.

Banner János adatai teljes hitelességű cáfolatnak látszanak. Azonban, ha így is áll a

Ne halassza holnapra, ami újdonságot mór ma olvashat a

Zalai összetartás-bán

dolog s

a

Dos

>n i<

•sue nevű b-öszo

rkanv

nem

í )t!gornic

s A

n< In

is a:

ívja volt,..még m

in dig 1.

rmáll az :

;/ (

mm!

kés

•kérdés, hogv ki

i volt 1

xál ?

Mi vau

rok

ona

Vlíi

1 irodalmunk n

gv a’a

kjámik ? M

ért,

ho

gv

rokona volt, nei

n ketse

Más Dx

lies

név

vei ebi».mi az i<

dőbeu

nem

ieixet la

iáik

ózni

a I

ennmaradt irato

kha.ii. \

alószínű az

: a

felit

‘V és.

hogv Dugonics

András

apjának v

olt

az

any

ja, vagyis neki

iiagVai

A j*

A bronzbarát, a szegedi egyetem előtt, ha ■megszólalhatna, meg tudná mondani, hogy mi a valóság ebben a boszorkányságban.

OSVATM TIBOR OTTO

— Fekétezés a dohánypiacon. Az idők járága megnehezítette a szenvedélyes dohányosok szükségletének ellátását. Havonként egyszer van trafikárú, de akkor is csak kevésszámú l'ajtaj xígyhogy válogatásra bizony nincs alkalom. A dohányosoknak jó szimatjuk van, szinte megérzik. mikor kap árut a nagvtrafik és ők hívják fel arra a kistrafiko&ok figyelmét is. I lyenkor aztán áhítattal állnak sorfalat a dohányért, azok. akik az ennivalónál is többre becsülik a szívnivalót. A. hölgyek etek! n testben talán nehezebbén gyakorolják a lemondást, mint a lérfiak, akik közül pedig erős akarattal többen már lemondtak a dohányzásról. Különös je-, fenség, hogy a cigarettának is kialakult a feketepiaca: egy-.egy szenvedélye» dohányzó 50 fillért, sőt még egy* pengőt is megfizet a cigaretta darabjáért. Pénze, úgy látszik, van hozzá.

— Az Lj lelök legújabb száma Szitoyai Zoltán izgalmas, érdekes regényét, Fever János és Török Ottó elbeszéléseit. Szabó Lőrinc műfordításait, Mihályi László és Kovács István verseit közli. A Ceruza jegyzetek, a kedvet}* rovatok, a keresztrejtvény- és képek teszik változatossá a lapot.

Jíprófiirdetéseh

— • —

Minden szó 8 fillér. A vartof betű duplán stáaaít. A »Cím a kiadóban« feladott bil de- tóseb kezelési díja 50 fillér.

ELADÖ jó állapotban lévő írógép. Cím a kiadóban.

23 éves, nős, 4 gimnáziumot végzett, ős- keresztény intelligens fialatembex megfelelő állást keres. 1 és fél évet dolgozott nagy gazdaságban. Cím a kiadóban.

Elveszett folyó hó 9-én a Pázmány- és az Eötvös-utca közötti útvonalon kis sárga disznóbőr bőrönd, benne egy menekült tisztviselőnek utolsó értékei és okmányai. Becsületes megtaláló jutalom ellenében adja le Lator névre Eötvös-utca 10 szám alatt.

A kereskedők tartsák vissza Jharv Géza Ap- ponyi-utca 51. névre szóló 3 darab cukor- jegyét, mert elveszett. A jegyeket a kereskedők a kiadóhivatalban adják le.

Azért, hogy az iskolai tanít ás szünetel, «vermekének oktatását ne hanyagolja el. Polgár ista és elemista tanulók oktatását elvállalja, hosszú gyakorlattal rendelkező tanár. Cím a kiadóban.

Pora Imre (Zalaegerszeg, Rákóczi-utca 1.8) kéri Ilonkát: -rendes címét írja, mert nem tud eligazodni rajta.

Jó álíapotban lévő gyermek-sportkocsit vennék. Cím a kiadóban.

Szoptatós dadái keresek azonnalra. Cím a kiadóban.

Eladó egv jó-karban lévő, fehér, mély gyerekkocsi. Cím : Holczer bőrnagykereskedésben, Széchenyi-íér.

Laptulajdonos és kiadó:

Dr. PESTIJY PÁL

Készült a Zríny i Nyomdaipar Bt. gépein. Zalaegerszeg, Széehenvi-tér 4. Nyomdabérlő:

. C A ÁL ISTV ÁN