Zalai Összetartás, 1944. január-december (1. évfolyam, 1-42. szám)

1944-11-11 / 3. szám

1. ZALAI ÖSSZETARTÁS 194-4. nov műér 11 Dugonics András anyját égették-e meg Szegeden, mint bűbájos boszorkányt? Szeged évezredes történetének k tsegldvül legismertebb fejezete a várost nem is annyira híressé, mini inkább hírhedtté tévő boszor- kányüldözések kora. \ annak bizonyos lörté- arehni okmányok, amelyek azt igazolják, hogy itt a Tisza-—Maros torkolatánál már a római uralom idejében népes település volt. A Móra Ferenc által kezdeményezett nagyszabá ú ása­tások bizonyítékokat hoztak fel a föld mélyé­ből arra, hogy a népvándorlások korának fon­tos települő helve volt Szeged, az írott és elvitathatatlan értékű emlékek azonban a hon- alapítástól kezdődnek, ükkor is évszázadokon keresztül csak igen szórványosan. Ez a’att az ezer esztendő alatt sok minden történt Sze­geden. a magyar történelemnek sok dicső és szomorú emlékű eseménye itt pergett Te. de ezek legnagyobbrészt megmaradtak a törté­nelem lapjain- Csak egyet őrzött meg magá­nak a nép. Ez azután apáról fiúra szállt a képzelet szárnyain, a filléres ponyvák!urn. a kiszínezett legendákban és az irodalmi értékű feldolgozásokban. Ez pedig a boszorkányégetés. .1728 július 23-án a Tiszának máig is Boszor­kány szigetnek nevezett árterületén »tizenhárom szerencsétlent hurcolta tolt máglyára a város nemes tanácsa.« Közülök egynek. Malmos Katalinnak még a máglya meggyújtása előtt a fejét vették s csak a holttestét helyezték el a máglyán, mert áldott állapotban volt. A többi tizenkét boszorkány elevenen pusztult el a lángok között. Szeged város titkos levél­tárában őrzött eredeti jegyzőkönyvek szerint a máglyahalált balt boszorkányok a következők voltak: Rózsa Dániel és neje Széli Zsuzsámra, Ka­tona Ferenc, Kökényné, Nagy Anna. Jancsimé Szarnia Kata, Danviné Tóth örzse. Dajicsóné Misen Borbála, .Dugoniesné Barak Margit, Bor- hola Ferenc, Szántó Mihály, Kovács Pál, Dánosé János. Tizenharmadik volt az előzőleg lefeje­zett özvegy* Légrádi Jánosné, Malmos Katalin. A három lobogólángó máglya, mint bárom iszonyú fákl\ra, vérvörösen és kísértetiesen Í * is lógó fényével még ma is jellegzetesen \i- ágítja be érmék a \ árosnak népét s ha a fe­ledés homálya végleg el is borítaná a sáros történetének dicső fejezeteit, ez az egy* örökké élni fog, mert hátborzongató, borzalmaival mélyen bevésődött, sőt kiszíneződött az apáról fixtra szálló legendákban. LEGENDA VAGY VALÓSÁG? A legendákból kifejteni a valóságot, a pony­varegényekből kihámozni a történelmet, két­ségtelenül nagy, szép és hálás feladat volna, «le ne kutassuk most még azt a kérdést sem, amire a mai felvilágosodott korszellem s a tudományos álláspont egyetlen tagadó szóval felelne: hogy vájjon tény leg boszorkányok vol­tak-« ezek a szerencsétlenek? Ha pedig nem mi volt ennek az őrjöngésnek történelmi, tár­sadalomtudományi és néplélelctani alapja? A boszorkánytörténetek egyik legérdekesebb kér­dése: vájjon boszorkány volt-e tényleg Du­gonics A n (I r ás any j a ? Milyen furcsa és különös képzettársításokat támaszt első pillanatban a 'gondolat, amikor fcalljá az ember, hogy irodalomtörténetünk •gyík legnagyobb alakjának, a tudós és s/.ep- lelkű piarista szerzetesnek, a magyar regény­írás korszakalkotó megteremtőjének, az Etelka halhatatlan szerzőjének, Nemzeti Pantheonunlc egyik legdicsőbb büszkeségének anyja boszor­kány volt, aki. ott halt keserves máglyahalált • Boszorkányszigeten 1728 július 23-án. A nagy és szentéletű férfiú megbecsülése külö­nösen Szegeden, szülővárosában, szinte tisz­teletté fejlődött. Szeged büszke az ércbe me­revedett bronzbarátra, aki ott áll évtizedek1 óta elgondolkozva a róla elnevezett tér köze­pén, szemben a tudomány' csarnokával, az •gyelem központi épületével. Min gondolkozik Dugonics András? Nem lehel: tudni, mert a bronz néma marad és nem telel a leér< 1 ezősködésre. Pedig érdekes' \ á- laszt tudna adni arra a kérdésre, hogy vájjon tényleg az ő anyja volt-e az a nevezett Du7 gonicsné Barak Margit, akit elégettek két­száz esztendeje. DUGONICSÁÉ ISTENTELENSÉGEI Ez a Dugonicsaié szikár, csontos öregasz- szony volt, 55 esztendős s a Palánkban lakott, abban a városrészben, amelynek ulo'só házait a klinikai építkezések során bontották le. Dugonics Mihály özvegyét leánynevén, Barak Margitnak hívták. A periratokban küönböző- képpen szerepet a neve, hol Dugom inénak, hol Dugonyánénak, hol meg Dugom iesnénak írták a nevét. Ezeknek a gondosan és féltve őrzött eredeti r]Wn:mtoíéiía'k a tanúsága szerint ténvleg nagy' képességekkel megáldott »boszorkány« lehetett özv. Jitigonicsné Barak Margit. Olyanokat csinált ez a Dugoniesué, hogy az ördögnek eladta a harmatot, az imádságot visszafele mondta el. kecskelábon repült a Gellert hegyre, ott lakom ázott és fajtalan- kodott Dromó ördöggel, akire haragudott, azt megrontotta stl). Mindezen is ken te fenségek kö­vetkeztében a tanács egvhángu ítélete volt, hogy: »elevenen elégetni.« Első nyoma annak, hogy ez a hos/orkányl Dugonics And rá-' anyja lett volna. Ipolyi Ar­nold Magvar Mitológiájában merül fel. ahol a boszorkánysággal foglalkozó fejezet alatt ez a megjegyzés ál! Dugoniesué nevével kapcso­latban : — Ez derék Dugonicsunk szegény anyja volna, kit tehát hasonló sors ért. mint a híres Kepler anyját. Ugyanebben az időben jelent rneg .Jósiká­nak Szegedi boszorkányok című regénye, amelyben Dugoniesué Kiesen Borbáláról ír s szívettépő jelenetben mondja el az ifjú Dugo­nics András tragikus szenvedéseit a máglya mellett. Ekkor fogadja meg Márkus atyának', a felsővárosi papnak, hogy az Istennek fogja szentelni egész életét. (Dugonicsné. leányneve nem Kiesen Borbála, hanem Barak Margit volt.) Később most már egyre-másra jelentek meg részint történelmi, részint szépirodalmi mű­vek, amelyek1 tényként elfogadták Ipolyi Ar- jnold és Jósika állításait s kezdett a köz- tudatba átmenni, hogy a máglyahalált halt Du gonicsné, az Etelka szerzőjének anyja volt­tá VOLT HÁT DUGONICSNÉ? Legújabban, Banner János, a szegedi egye­tem tanára foglalkozott ezzel a kérdéssel s érdekes megállapításokkal igyekszik megcá­folni ezt a történelmi tévedést, kimutatja, hogy Dugonics András anyját Imre Katalinnak hívták, a megégetett Dngpnicsnét pedig Ba­rak Margitnak. Dugonics András apja, Dugo­nics Imre, 1739 január 1-én vette nőül Imre Katalint, tizenegy esztendővel azután, hogy a boszorkányok első csoportját megégették. (Mert később is voltak még boszorkányégetések.) Fia, Dugonics András 1740. október 18-án szüle­tett, tizenkét esztendővel a szomorú esemény után s ígv nehezen tartható fenn a már igen elterjedt legenda hitelessége. Banner János adatai teljes hitelességű cá­folatnak látszanak. Azonban, ha így is áll a Ne halassza holnapra, ami újdonságot mór ma olvashat a Zalai összetartás-bán dolog s a Dos >n i< •sue nevű b-öszo rkanv nem í )t!gornic s A n< In is a: ívja volt,..még m in dig 1. rm­áll az : ;/ ( mm! kés •kérdés, hogv ki i volt 1 xál ? Mi vau rok ona Vlíi 1 irodalmunk n gv a’a kjá­mik ? M ért, ho gv rokona volt, nei n ketse Más Dx lies név vei ebi».mi az i< dőbeu nem ieixet la iáik ózni a I ennmaradt irato kha.ii. \ aló­színű az : a felit ‘V és. hogv Dugonics András ap­jának v olt az any ja, vagyis neki iiagVai A j* A bronzbarát, a szegedi egyetem előtt, ha ■megszólalhatna, meg tudná mondani, hogy mi a valóság ebben a boszorkányságban. OSVATM TIBOR OTTO — Fekétezés a dohánypiacon. Az idők járága megnehezítette a szenvedélyes dohányosok szükségletének ellátását. Havonként egyszer van trafikárú, de akkor is csak kevésszámú l'ajtaj xígyhogy válogatásra bizony nincs alkalom. A dohányosoknak jó szimatjuk van, szinte meg­érzik. mikor kap árut a nagvtrafik és ők hív­ják fel arra a kistrafiko&ok figyelmét is. I lyen­kor aztán áhítattal állnak sorfalat a dohányért, azok. akik az ennivalónál is többre becsülik a szívnivalót. A. hölgyek etek! n testben talán nehezebbén gyakorolják a lemondást, mint a lérfiak, akik közül pedig erős akarattal többen már lemondtak a dohányzásról. Különös je-, fenség, hogy a cigarettának is kialakult a fe­ketepiaca: egy-.egy szenvedélye» dohányzó 50 fillért, sőt még egy* pengőt is megfizet a cigaretta darabjáért. Pénze, úgy látszik, van hozzá. — Az Lj lelök legújabb száma Szitoyai Zoltán izgalmas, érdekes regényét, Fever János és Török Ottó elbeszéléseit. Szabó Lőrinc mű­fordításait, Mihályi László és Kovács István verseit közli. A Ceruza jegyzetek, a kedvet}* rovatok, a keresztrejtvény- és képek teszik változatossá a lapot. Jíprófiirdetéseh — • — Minden szó 8 fillér. A vartof betű duplán stáaaít. A »Cím a kiadóban« feladott bil de- tóseb kezelési díja 50 fillér. ELADÖ jó állapotban lévő írógép. Cím a kiadóban. 23 éves, nős, 4 gimnáziumot végzett, ős- keresztény intelligens fialatembex megfelelő ál­lást keres. 1 és fél évet dolgozott nagy gazda­ságban. Cím a kiadóban. Elveszett folyó hó 9-én a Pázmány- és az Eötvös-utca közötti útvonalon kis sárga disz­nóbőr bőrönd, benne egy menekült tisztviselő­nek utolsó értékei és okmányai. Becsületes megtaláló jutalom ellenében adja le Lator névre Eötvös-utca 10 szám alatt. A kereskedők tartsák vissza Jharv Géza Ap- ponyi-utca 51. névre szóló 3 darab cukor- jegyét, mert elveszett. A jegyeket a keres­kedők a kiadóhivatalban adják le. Azért, hogy az iskolai tanít ás szünetel, «ver­mekének oktatását ne hanyagolja el. Polgár ista és elemista tanulók oktatását elvállalja, hosszú gyakorlattal rendelkező tanár. Cím a kiadó­ban. Pora Imre (Zalaegerszeg, Rákóczi-utca 1.8) kéri Ilonkát: -rendes címét írja, mert nem tud eligazodni rajta. Jó álíapotban lévő gyermek-sportkocsit ven­nék. Cím a kiadóban. Szoptatós dadái keresek azonnalra. Cím a kiadóban. Eladó egv jó-karban lévő, fehér, mély gye­rekkocsi. Cím : Holczer bőrnagykereskedésben, Széchenyi-íér. Laptulajdonos és kiadó: Dr. PESTIJY PÁL Készült a Zríny i Nyomdaipar Bt. gépein. Zalaegerszeg, Széehenvi-tér 4. Nyomdabérlő: . C A ÁL ISTV ÁN

Next

/
Thumbnails
Contents