Zalai Összetartás, 1944. január-december (1. évfolyam, 1-42. szám)
1944-12-16 / 32. szám
2. £aLaí OSa/.bi'An í a» •^a‘aigigigii^^ 1' 1 -*ttü 1• '■mí#umatEt& yssü^SkMsiimm 194-4. december 16.-'ni ■ •innüaMIOTIT Szöllosi miniszterelnökhelyettes: 9? Vége a félkézzel való muri kálink 4 A képviselőház csütörtöki, december 14-én tartott ülésén Tasnádi-Nagy András a megnyílás után felsorolta a 36. bízott ág szavazatokkal választott hét tagját. Ezek: Balcv László, vitéz Jmrédv Béla, vitéz Ja ross Andor, Serényi László. Rapesányi László, ifj. Tatár Imre és Gái Csaba. Ezután Inártsi-Papp Elemér országgyűlési képviselő az 1945. január 1-től junius í-ig tartó közterhek fedezéséről szóló törvényjavaslatot ismertette. Miután az ismertetéshez senki sem szólt hozzá, az elnök a1 vitát bezártunk nyilvánította. Ezután Szőliősi Jenő miniszterelnökhelyettes emelkedett szólásra. Örömmel látom, mondotta, hogy a törvényjavaslathoz senki sem szólt hozzá. Ebből arra következtetek, hogy teljes közöttünk az egység. Mégis szeretnék belekiáltani ebbe az enanvhult magyar közéletbe, högv gyorsabb ütemű munkát kérünk! A hazát meg kell menteni, mert ezt a hazát meg lehet menteni! (ügy van, ügy von!) A miniszterelnökhelyettes ezután kül- és belpolitikai kérdésekről beszélt. Kijelentette, bog} vége van a kormány nélküli kormányzásnak, a félkézzel való munkának, a békére vágyó hadvezetésnek. Ha Szál as i Ferenc és kormánya nem vette volna át a vezetést 1944. október 15 -én, bárom nappal később Budapest, tíz nappal később az egész ország területe idegen kézen lett volna. A nemzetvezető azonban magára vállalta az ország megmentését és ezt mindennek lehet tekinteni, csak elbujásnak nem. Az ellenséges propaganda és a politikai fogások tömege a háromhatalmi egyezményhez csatlakozó országok közül a háború folyamán igen sokat elszakított. Magyarországon azonban megdőlt az ellenség hatalma. A miniszterelnök- helyettes ebből azt következteti, hogy a magyar fűdön híg megtörni v.% ellenség harcászati ereje is. A magyar hadsereg átszervezése megkezdődött. Egyik hadosztályt a másik után állítjuk fel. Lj hadosztályaink, a páncélosok és páncélgránátosok egy részét már bevetették. Ezek a fiatal magyar fiuk gyönyörűen verekedtek. Szövetségesünkkel, Németországgal a politikai kapcsolatok teljesen helyreálltak és a németek minden segítséget megadnak az átszervezéshez, amit tudnak adni, és hála Istennek, tudnak is adni. Németország katonái nemcsak a saját országukat, hanem Közép-Európát is védik, benne a mi országunkat. A miniszterelnökhelyettes ezután a -menekültek kérdéséről beszélt. Magam is a meneküllek keserít kenyerét eszem — mondotta. A kormány mindent megtesz a menekültek érdekében. Ha mindenki összefogna, hogy segítsen a menekülteken, akkor nem lehetne panasza senkinek. A Nemze vezető mutatja most a legjobb példát katonáinak, ö, mint a hadsereg egyik közlegénye, vezeti az ország ügyeit. Elrendelte, hogy a legénységi konyhából ugyanolyan ételekkel lássák el, mint amilyent honvédéi esznek. (Éljen! Éljen!) A minisztere1 nökhe!yettr\s ezután köszönetét mondott a Nemzeti Szövetségnek azért a munkájáért, hogy a kormányt támogatta. A kormány egyébként a közeljövőben törvényjavaslatot fog az országgyűlés elé ter jeszteni az egypárt létrehozására. (Éljen, úgy van!) A miniszterelnökhelyettes beszéde után Inártsi-Papp Elemér a fe'hata'mazási töm ény- javaslatot ismertette. Az elnök ezután napirendi javaslatot tett, amelynek ér te'méhen az országgyűlés legközelebbi ülését szombaton reggel 9 órakor tartja. (MTI) Még a torlódó harciesemények között is különleges figyelmet érdemel a Magyar Őrszem cikke, amely az új magyar fegyverekről szól. A beszámoló elmondja, hogy az új magyar fegyvereket nemrégiben próbálták ki és azok a legmesszebb várakozást is felülmúlták. Hatásuk óriási és borzasztó pusztításokat idéznek elő. «Li déré» a neve legújabb fegyverünknek, amelynek tömeges gyártását már meg is kezdték. Hangsúlyozza a beszámoló, hogy a Lidércet nem kell összetéveszteni a nemrégiben harcbavetett azon borzalmas hatású másik- új fegyverünkkel, amelyet hon- védeink »Szálasi röppentyű -nek kereszteltek el. A Lidéro bevetése nagy 'önbizalmat adott hős katonáinknak. Példája ennek a következő eset. Egyik szigetünk csücskét a bolsevisták tarA rettenetes hatású új magyar fegyverek fontos szerepet játszanak a háború sorsfordulatában tották a kezükben. Megfigyelhető volt. hogy az ellenség a part környékén éppen a fás terület kiirtásával volt elfoglalva. Két jól irányzott újfajta lövedék nyomán az említett területen pillanatok alatt hatalmas tüzek keletkeztek, utána pedig csend borult a tájra. A mieink most már zavartalanul megkezdhették az átkelést a folyón át a szigetre. A Lidérc műszaki leírására természetesen nem tér ki a cikk, hiszen beláthatatlanul fontos hadititokról van szó. Komoly szakértői vélemény szerint azonban ez a fegyver eldöntheti a háború sorsát. Ilyen lelkesedéssel, ilyen fegyverekkel és elszánt győzniakarássaI minden magyar ember bizakodva tekinthet a sorsdöntő .holnapok és holnapul ánok íc'é. amelyek meghozzák számunkra a megérdemelt győzelmet. Hogyan kell biztosítani a gazdálkodás folytatását A beszoigá Itatási kötelesség értelmében, ha a gazdálkodó a gazdálkodást bármilyen címen másnak engedi át, köteles a heszolgáltatási kötele-ségének teljesítése után megmaradó kény erga! kmáj ál >ó a gazdaság kenyérgabona vc- tőmagszükség'etét, va'amint a gazdaságban alkalmazóit konvemiós cselédek 1945. július 31- ig járó konvenciójának i.euy 'rgabona szükségletét biztosítaniAz átadó gazdálkodó az átvevő gazdálkodónak annyi vetésre alkalmas kenyérgabonát köteles áladni, amennyi az átengedett szántó- terű 1(4 egyhaivíindának bevetéséhez szükséges. Egy katasztrális holdra 120 kg búzát, vagy 110 kg rozsot kell számítani. Természetesen, ha szerződés kötelezi az átadó gazdálkodót vető- magkiszoigáltaiásra, akkor, ha több vetőmag átadására köteles, mint a fenti 120 kg., köteles a szerződés szerinti mennyiséget átadni. Amennyiben az átadó gazdálkodó az 1943— 44. gazdasági évben szántóterületének egyhar- madámál kisebb területen termelt kenyérgabonát, akkor ehhez képest megfelelően, kevesebb kenyérgabona vetőmagot köteles átadni. De ilyen esetben köteles szabad választása szerint. annyi vetésre alkalmas árpát, zabot, kukoricát, vagy burgonya vetőmagot átadni, hogy ezekkel együtt az átengedett szántóterület egy- harmada bevethető legyen. Ilyen esetben egy kát. holdra 100 kg. árpát, vagy 80 kg. zabot, Nagy 25 kg. kukoricát, vagy 120 kg. burgonya, vetőmaggumót kell számítani. Gazdasági cselédek konvenciójának biztosítására a gazda kodé 1945. július 31-ig a«{ a mennyiséget köie'e; átadni, amef gazdakönyv -b. n feltüntette t cse”edict számnak. a fanná jó cse'édszerző- d és ebnek megfelel és amennyit ezek a apján kö e'es konvenc'ó címen kiszolgáltatni. ! la az átadó gazdálkodó vetőmag és ko»- venció szükséglet biztosítása céljára szükséges kenyérgabona átadási kötelességét ez év szeptember 15-ig nem teljesítette volna, akkor ezt az átvevő gazdálkodó köteles nyil- vántaríó hatóságának jelenteni, amely gondoskodik arról, hogy az átadó gazdálkodó kö- le’e.-ségének teljes mértékben eleget tegyen, v nyilvántartó hatóság ezért a gazdálkodói elszámoltát ja. és ha megállapítást nyer, kenyérgabona átadási köte'ességének ugyan nem tud elegei tenni, de más terményt ki tud szolgáltatni, akkor kötelezik arra, hogy árpát, zabot, kukoricát, vagy burgonyát adjon nil utódjának. Ha a nyilvántartó hatóság az elszámoláskor megállapítaná azt, hogy az átadó gazdálkodó ! átadási kötelességét azért nem tudja teljesí- I leni. mert így kenyérgabona heszolgáltatási ; kötelességének nem tudna eleget tenni, 'agy | pedig, mert ebben az esetben háztartási szükségletét nem tudná fedezni, megengedheti, hogy az átadó gazdálkodó vetőmag átadási, kötelességét árpán, zabon, kukoricán vagy burgonyán kívül más, a gazdaságban felhasználható vetőmagvakkal teljesíthesse. Ilyen esetben a konvenció visszahagvási kötelességét pedig árpával, vagy kukoricával is teljesítheti. Amennyiben a nyilvántartó hatóság megállapította. hogy az átadó gazdálkodó vetőmagátadási és konvenció szükséglet visszaha- gyási kötelességét akár kenyérgabonával, akár más terménnyel azért nem tudja teljesíteni, mert terményeit jogszabályellenes módon teljesítette, akkor az átadó gazdálkodó 1944—45. évi beszólffáItatási kötelességét annyiszor 100 búza egységgel növeli, ahány kataszteri holdra vetőmagot lett v olna köle'es visszahagyni, illetőleg ahánv métermázsa kenyérgabonát kellett volna konvenció fejében utódjának átadni. Az átvevő gazdálkodó a termény átv ételekor köteles az átvett termények értékét a megállapított hatósági áron kifizetni. Az átadott termény után az átadó gazdálkodó nem követelheti utódjától a heszolgáltatási jutalom megtérítését. Az átadott terményt sem az előd heszolgáltatási kötelességének teljesítésébe nem számítják be, sem pedig azzal az utód beszól gái látási kötelességét nem növelik. Egy próbacsendőr elszánt badicselekménye Példaszerű elszántságról, fegyelmezett lélek- erőről tett tanúságot Sebők István próba- csendőr. üt méter távolságból kilőtt egy ellenséges páncélost. Ez a vitézi tett is bizonyítja, hogy ahol a lélek helyén van, ott a a harci eredmények a legragyogóbbak. A magyar hősiségnek mindig fényjelzője marad Sebők István haditette. A MÁV, felhívása az utazóközönséghez Az útipoggyász küldeménynek elkallódását a legtöbb esetben az a körülmény idézi elő, hogy a poggyászdarabokról a keze'és közben a nem eléggé tarlós címzések leszakadóznató és az így kézbesít hetet! enné váló csomagok tulajdonosát megállapítani nem tudják, mert a poggyászdarabokban a feladó nevét és címét tartalmazó felirat nincs elhelyezve. A Máv. igazgatósága felhívja a közönséget, hogy vasúti küldemények feladása esetén csomagjait tartós címzéssel jelölje meg, azonkívül a csomagokba a feladási- és rendeltetési hely közelebbi címét tartalmazó papírlapot is helyezzen el. (MTI)
