Zalai Magyar Élet, 1944. október-december (5. évfolyam, 224-249. szám)

1944-10-06 / 227. szám

Stockholmból jelenti a NT1 : Adler Buder, a zsidó segédszervezet képviselője nemrég London­ból Svédországba érkezett. Nyilatkozatot adott a Svenska Morgen Bladetnek. Többek közölt kijelentette, hogy Palesztinában zsidó dandárt állítottak fel, amely résztfog venni a szövet­ségesek által tervezett berlini bevonuláson (MTI) LIA^PFJET 1944 október 6. Az gymiliiomodik magyar atonakenyér ünnepe a harctéren Pozsonyból jelentik: A szlovák területen pusztító banditák igen sok katolikus papot gyilkoltak meg. A kivégzésre cigányokat alkal­maztak. Tiso szlovák miniszterelnök kijelentette, hogy a legteljesebb erővel lát a zsidó és cseh kérdés megoldásához. (MTI) A NTI jelenti Amszterdamból: Stimsoname­rikai hadügyminiszter azt a kijelentést, hogy a háború Európában rendkívül kemény és hosszantartó lesz, a következőképpen emelte ki: Az ellenség olyan helyzetben van most, hogy a határ mentén erős övezetet tadott kiépíteni és a nyugati arcvonal megvédésére újoncokat tudott szerezni. Az amerikai táma­dások akármilyen erősek is, nem tudnak nagy eredményt elérni, mert a német szervezés és fegyelem töretlen. (MTI) A Ny Daglight Alehanda című svéd lap jelentése szerint a svéd hatóságok beleegyez­tek abba, hogy újabb 6 északfinnországi köz­ség mintegy 26 ezer főnyi lakossága svéd te­rületre meneküljön. Svédországban eddig 25 ezer finn menekült van. (MTI) A NTI jelenti Stockholmból: Az Izvesztija című szovjet lap a moszkvai politikára jel- lelmző cikket írt a varsói fölkelésről. A cikk többek között a következőket mondja: Racz- kievicz lengyel államelnök és kormánya — amely most krokodilkönnyeket hullat a var­sóiakért — felelős tulajdonképpen a fölkelé­sért. A Sosnovszky—Bor-féle összeesküvés miatt Varsó sok fiát és leányát vesztette eL (MTI) Szófiából jelentik: A bolgár kormány eddig több mint négyezer személyt tartóztatott le. Ezeket úgynevezett néptörvényszék ítélte él részben halál-, részben életfogytiglani fegyház­büntetésre és 15 millió léva pénzbüntetés meg­fizetésére kötelezték őket. (MTI) Az alkonap lemenő fényében ragyog a völgy, ahe harcoló csapatok tiszti és legény­ségi küldőbe, valamint az Elmo (élelmiszer­ellátó oszh és a Sütő (sütő-oszlop) teljes létszámábar.yQtt áll, lábnoz eresztett fegy­verrel, hogásztvegyenek az egymilliomodik kenyér meg^ ünnepén A nyilegysen igazodott és tömötten álló sorok előtt egerü, durván összeácsolt ikszlábu asztalon, mirtjz imádság megtestesült jel­képe megdicsien trónol egy, a szokottnál valamivel nag>b, de teljesen hófehér lisztből készült kenyéyielletie imakönyv. Az Elm pacsnoka, Cs. főhadnagy, a sorok előtt áll. — Adenki azt a pillanatot lesi, amikor a hadoáiyparancsnok gépkocsija be­gördül az ut k^arulata mögül. Ez a pillanat is elérkezik, eklra már súrolja a napkorong a közeli hegyet erdőtaréját. A parancsnok hirtelen vigyázz vezényel: megérkezett Z. vezérkari ezredes^ anyagi és hadműveleti vezérkari főnökökjséretében. Rövid, katonásan egyszerű volt a srény kenyér ünneplése, de megható. Miközben a sort puskával tisztelegnek, K. hadbiztos századosként: — Ezredes urna alázatosan jelentem, az egymilliomodik kényét megsütöttük. Egyben alázatosan jelentem, a mai nappal kiosztottuk a kétmilliomodik szavány éblmiszeradagot. Tisztelgés. A hadosztályparanciok ocalép a kis asztal­hoz, kézbeveszi a keneret, nuelybe számokkal 1.000.000 van belesüty. Honvédek 1 — mondj emet hangon. Ünnepet ülünk ma: az isten álchtta kenyér, az egy­milliomodik magyar tatoiakenyér ünnepét. A gabona, amelynek liszjébl a mi minden­napi kenyerünket sütik, az ádott magyar róná- Hun idem, atuii a földön, amelyen uaiwiu..i. és harcolni fogunk mindhalál]!- A hadosztály ma sütötte meg azt a kényért, amellyel olyan hosszú sor zárul le, ha számokkal akarjuk ki­fejezni magunkat, hozy innen egészen Maros- vásárhelyig érne az egymillió egymásmellé- rakott szabványkenyerek láncolata. Ha pedig ezeket a kenyereket egymásra raknánk, éppen nyolckilóméteres torony lenne belőle. Akkora mennyiség, hogy ha egyszerre kellene elszállí­tani valahová, egy hatszáztengelyes tehervonatra lenne szükség. A hadosztály — folytatta beszé­dét, — olyan, mint egv hatalmas gépezet. Olyan, mint egv finomművű óraszerkezett. Itt is vannak rugók, egymásbaforduló, egymást hajtó apró és nagy fogaskerekek, itt még a legkisebb csavarnak is nagy jelentősége van, mert az óra tökéletes működéséhez az kell., hogy minden csavar, a legjelentéktelenebb is, legyen a helyén. Az ellátó oszlop és a sütő­oszlop is egy egy ilyen rugó,, amely a hadi­gépezet nagy kerekeit mozgatja A mutatók pedig a magyarság jövendő sorsát mutatják. Rövid keresetlen szavakkal méltatta ezután az ellátó oszlopok munkáját, amellyel lehetővé teszik, hogy minden egyes harcoló honvéd pontosan és fennakadás nélkül hozzájusson a mindennapi kenyérhez. Beszéde után Alpár Jenő lelkészfőhadnagy, a hadosztály római katolikus lelkésze meg­áldotta a kenyeret, Dobri János, a hadosztály lelkésze pedig rövid imát mondott, amelyben Isten segítségét kérte ahhoz, hogy a magyar kenyér táplálja továbbra is az igazságáért küzdő magyarokat. Imája után a hadosztályparancsnok, — mi­közben a diszszázad és a küldöttség puskával tisztelgett, — a Himnuszt játszó zenekar hang­jai mellett megszegte az egymillkírnodik magyar szabvány katonakenyeret. Egy egy szeletet kapott belőle a küldötlség minden tagja és ez a jel­képes áldozás úgy hatott a homálybamerülő alkonvi tájban, mintha az ősmagyarok áldoztak volna a Kárpátok hágói előtt. KÁLLAY GÁBOR, hadapródőrmester. INNEN f S — N Ellenséges golyó megölte dr. Szőnyey Ká­roly rendőrtanácsos, a makói kapitányság ve­zetőjét és kisfiát. Hatalmas szélvihar dü­höngött Dunántúlon. Fákat döntött ki és meg­rongálta a távbeszélő yezetékeljet. — Meg­halt Légár Hugó aranymisés áldozópap, kö­zépiskolai hittanár, a ciszterci rend legidősebb tagja 83 éves korában Szombathelyen, vitéz Mádi-Kovách Imre toinamegyei főispán 51 éves korában, — Több tömegsírt találtak Szlovákiában a bandáktól pusztított területe­ken. Az áldozatok között számos pap volt. — Hadikórház céljára vették igénybe a sop­roni kaszinót is. — Vonat elé vetette magát és meghalt dr. Jelitai József gimnáziumi ta­nár, egyetemi magántanár. Ne halassza holnapra, ami újdonságot már ma olvashat a íia^Telet -ben. — Segítsük minden tőlünk telhető eszközzel az Erdélyből menekült magyar véreinket! — Menekültet keresnek a hozzátartozók. Balatonfüredről a zalaegerszegi Vöröskereszt­fiók elnökségéhez távirat érkezett, amely így szól: »Marosvásárhelyről Hauán (Haus) Já- nosnét három gyermekével keresi férje.« Aki tud valamint a keresett menekültről, jelentse be Czobor Mátyás nyug. polgármesternél Za­laegerszegen. 1—3 1886 ban kiváló szakkíiyv jelent meg a magyar könyvpiacon. Lócy Lajos irta: „A kínai birodalom természe viszonyainak és országainak leírása“ cimrel. A szerzőt még akkor jóformán senki stm ismette. A könyv megjelenésekor nagyot néett a magyar tudo­mányos világ. A kiváló fiatal földrajztudós müvében a legjobb és a legkimeritöbb leírást nyújtotta az akkor még mejiehelősen feltáratlan Kínáról. Lóczy Lajos nevt ez a könyv tgy- s erre világhíressé tette. A szerény tudós akkor még igen alacsony állásból volt. Bár neve majdnem olyan ismert volt mint Sven Hediné, a hires svéd utazóé, idehaa még mindig csak a Nemzeti Muzeum egy kicsi csendes munka­szobájával kellett megelégelnie. Jó néhány év telt el, amig itthon is eismertek rendkívüli tehetségét és kinevezték égietemi tanárnak Lóczy Lajos, akinek nevihez fűződik a Bala tonkörnyék első tudományos vizsgálata is és akinek kedvelt nyári taitózkodásí hetye volt Balatonarács, a maga erejéből és küzdelméből járta be Kínát és ismertette meg a művelt Nyugattal. Mint csaknem valamennyi kiváó magyar tudósunk, szegén/ ember volt. Kinai útját a nagy magyarnak, Széchenyi Istvánnak fia kíséretében tette meg. Ez az érdekes életű magyar mágnás, Széchenyi Béla, édesapja ön- gyilkossága után nem találta sehol nyugtát Európában. Elhatározta, hogy Kelet felé indul, felkeresi Kínát és ismereteket gyűjt a keleti csodabirodalomról. Mikór Lóczy Lajos mint fiatalember értesült a magyar mágnás keleti utazásáról, kíséretébe szegődött. 1877 karácso­nya előtt néhány nappal indultak el az Adria egyik kikötőjéből, hogy a Vöröstengeren át Lídiába hajózzanak. Első ütjük Sanghajba ve­zetett. Az ut rendkívül kalandos volt. A magyar mágnás, ahol csak kikötöttek, kiszállt vadászni, vagy a bennszülött törzsfőnökök meglátogatá­sára. A káprázatos Jáván is megfordultak, ahol a fiatal Lóczy hatalmas sportteljesítménnyel, bámulatos rövid idő alatt megmászta a hires Merapid vulkánt. Lóczy Sanghajból indult el önálló útjára. A Jang cse-kiang-on hajózott lefelé, egy úgyneve­zett dzsukán, színes vitorlán Közel kétezer kilométeres távolságot tett meg Kína legnagyobb folyóján, amikor egyre szükebb lett a folyó medre, mind kisebb és kisebb hajón utazott tovább. Gyönyörű, vadregényes, emberi szem nem látta tájakat járt be Útközben állandóan dolgozott, rajzolta a vidé­ket, gyűjtötte az adatokat és készítette a térké­peket Sok küzdelem és fáradságos munka után végre elérte Sucaau-t, a végállomásként kitűzött utolsó kínai várost. Ez a hatalmas felfedező munka azonban nem volt elegendő Lóczy szamára. Elhatározta, hogy társaival behatol Tibet belsejébe is. Ez az üt­jük végig izgalmak között folyt le. Az egyik tartomány határán, az égigérő hegygerinceken, a dalai láma katonasága feltartóztatta őket. Hiába szerzett Lóczy nagy utánjárással a pe kingi külügyminisztériumban az osztrák-magyar követ utján útlevelet, az ország titokzatos ural­kodója, a dalai láma fegyveres erővel űzte el a betolakodó idegeneket. Lőczyékat azonban mindez nem torpantotla meg. Ha már odáig megtették nagy küzdelmek közepette az utat, nem nyugodtak bele, hogy visszaforduljanak. Elhatározták, hogy nagy kerülőkkel, titokzatos hágókon át nyomulnak be a csodálatos ország belsejébe. Sajnos, ez a vállalkozásuk nem si­került, A bennszülöttek mindenhol megneszel­Kina magyar feltárója volt a Balaton tudósa, a zalai föld rajongója

Next

/
Thumbnails
Contents