Zalai Magyar Élet, 1944. október-december (5. évfolyam, 224-249. szám)

1944-11-03 / 249. szám

1944 november 3. ■■■■.............— HÍREK AZ ELSÖTÉTÍTÉS ma este fcÉLHATTÓL REGGEL HAT ÓRÁIG TART. AZ ÜZLETEK ÖT ÓRAKOR ZÁRNAK. Hosszú Lajos bazsi földmíves, honvéd a harctéren szerzett sérüléseiben meghalt. Emléke örökké él! — o — — Áthelyezés a gazdasági felügyelőségen. A földmívelésügyi miniszter Missz Béla m. kir. gazdasági felügyelőt a szolgálat érdekében Kékesről Balatonfüredre rendelte és ideiglenes szolgálattételre a balatonfüredi járási m. kir. gazdasági felügyelő mellé osztotta be. — Sümeg emlékünnepe Kisfaludy Sándor halálának évfordulóján. Eredetileg »Kifaludy- het«-et vettek tervbe. Az ünnepségbe bekap­csolódott volna a Magyar Tudományos Aka­démia, a Kisfaludy Társaság, a Petőfi Társa­ság és a Nemzeti Színház, amelynek tagjai a Dárday-házat adták volna elő Sümegen. A nagyon is elkomorult idő miatt azonban csak szerény keretek között ünnepelte meg Kis­faludy Sándor halálának százéves fordulóját. Ünnepélyes gyászmise után a gimnázium ön­képzőköre Kisfaludy Sándor szülőházában ren­dezte meg az ünnepséget. Virágh István VIII. osztályú tanuló megnyitó beszédet mondott, Keszler Gyula, Kiss Gyula, Zob Emőke ta­nulók a költő műveiből szavaltak. Kerekes László tanuló ismertette a költő pályáját, köl­tészetét és kegyeletes szavakkal méltatta a szü­lői ház emlékét, A költő szülőházának homlok­zatára erősített emlékművet az ifjúság, a szülő­ház közelében levő mellszobrot pedig a kato­naság nevében dr. Gerenday Géza és Rőder Vilmos tisztek koszorúzták meg. Az ünnepély délután a temetőben folytatódott. A polgári ileányiskola énekkara a Magyar Hiszekegyet énekelte, Kovács Dezső tanító »Kisfaludy sír­jánál« című ódáját Kocsis Juci szavalta. Dr. Jánky István a vármegyei iskolánkívüli nép­művelési bizottság nevében mondott megemlé­kezést, Szűcs Lívia tanuló pedig a »Kesergő szerelem«-ből szavalt részleteket. Majd a költő sírját megkoszorúzták és elénekelték a Him­nuszt. — Aranykalászos gazdaavatás Komárváras­ban. A nagykanizsai m. kir. téli gazdasági is­kola Komárvárosban rendezte idei záróvizsgá­ját, amelyen 26 növendék kapott bizonyítványt és szerezte meg az aranykalászos jelvényt. A növendékek közül 8 kitüntetéssel végzett. Ele­kes Károly igazgatónak az a terve, hogy Új­udvaron, Palinban, Zalamerenyén, Tótszent- mártonban és Légrádon megalakítják a gazda­kört, hogy az iskola szünetelése alatt a gazda- köri tevékenység pótolja a szellemi élet irányí­tását. * — Menekültek keresik hozzátartozóikat. Vitéz Kún Géza volt vitézfalui, Kerekes Antal volt hadikhalmai, Erdős (Zsukovszki) Jánosné most szakcsi lakos keresik családjaikat. Bar- talis István a zalaegerszegi hadikórházból ke­resi Bartalis Ferenc volt gyergyószentmiklósi vasutast, valamint Nagy Károlyné volt gyér- gyószászhegyi lakost és két leányát, Irmát és Rozáliát. Bodoni Kálmán gödöllői főhadnagy keresi Adorjáni Sarolta volt nyárádszeredai népmozgalmi nyilvántartó holléte felől érdek­lődik. — ADAKOZZUNK A LÉGITÁMADÁSOK ÁLDOZATAINAK MEGSEGÍTÉSÉRE! nAOTAKElif — Segítsük minden tőlünk telhető eszközzel az Erdélyből menekült magyar véreinket! — Tanügyi hírek. A vallás- és közoktatás­ügyi miniszter Antalfy Margit kétegyházai me­nekült állami tanítót a nemestördemici róm. kát. népiskolához, Bálint Ilona Klára kurta- pataki állami tanítót az egeraracsai állami is­kolához, Csepelle Dezsőné Antal Paula péter- révei iá Hatni tanítót a kisrécsei állami, özv. Erőss Jőzsefné gyergyószentmiklósi állami ta- nítót a zalabesenyői községi, Gojári Mihály ál­lami tanítóképzőintézeti tanárt a Csáktornyái állami tanítóképzőhöz, Jakó Albert nagyváradi állami gimnáziumi igazgatót a sümegi állami gimnáziumhoz, Márton László gyergyócsoma- falvai róm. kát. népiskolai tanítót a korpavár- palini állami népiskolához, dr. Móczár László állami tanítóképző intézeti tanárt a Csáktor­nyái állami tanítóképzőhöz, Nagy Anna Mária szíréi állami tanítót a cserszegtomaj-tomajü állami népiskolához, dr. Simon Béla nagysza­lontai állami gimnáziumi rendes tanárt a sü­megi állami gimnáziumhoz, Tóth B. Zoltán állami tanítóképző intézeti tanárt a Csáktornyái állami tanítóképzőhöz, Bencs Ádám köröskis- újfaliui állami tanítót a ilesencefalui róm. kát. népiskolához, Horváth Dezső körösdánfalvai állami tanítót a lendvadedesi állami népiskolá­hoz, Kacsó Gáspárt és feleségét, Laibér Irént a kászonújfalui róm. kát. népiskolai tanító­kat a gelsei községi népiskolához, vitéz Kom- porday Pálné Moór Etelka kolozsvári állami tanítót a balatonarácsi róm. kát. népiskolá­hoz, Pelle Ilona szolnoki állami gimnáziumi rendes tanárt a sümegi állami gimnáziumhoz, Polyákovich Viktória szabadkai állami polgári leányiskolái igazgatót a keszthelyi állami pol­gári leányiskolához, Pók Ilka püspökladányi ál­lami polgári iskolai tanárt a tapolcai állami polgári leányiskolához, Stepkovics Tiborné Polczer Blanka ditrói állami tanítót a gyenes- diási népiskolához, Solt Jenőné Nagy Emma kolozsvári állami polgári iskolai tanárt a keszt­helyi állami polgári iskolához, Szotyori Emilia gelencei állami tanítót a zajki állami iskolához, Tarján László magyarbánhegyesi állami ta­nítót a zalabaksai állami népiskolához, Temes­vári János almáskamarási állami tanítót a sem- jlénházai állami népiskolához, dr. Réjka Géza tanítóképző intézeti rendes tanárt a zalaeger­szegi róm. kát. tanítónőképzőhöz, Abu Er­zsébet Csíkszeredái állami polgári iskolai ren­des tanárt és Begi Paulina Valéria szenttamási állami polgári iskolai rendes tanárt az ulsó- lendvai állami polgári iskolához, Molnár Jó- zsiásné Balogh Gabriella kézdivásárhelyi ál­lami polgári iskolai tanárt a zalaegerszegi ál­lami polgári leányiskolához, Sárosi Béla mádé- falvai állami tanítót a galamboki róm. kát. népiskolához, a tankerületi kir. főigazgató Pintér Ibolya lendvaerdődi állami tanítót a lendvalakosi, Kovács Stefánia muracsányi ál­lami népiskolai tanítót pedig a zalabaksu ál­lami népiskolához helyezte át. — Keresi Nyikó Tibor honvéd Nyikó Ti­borné, Nyikó Györgyné marosvásárhelyi, Ja­kab Jánosné és Hrabovszky János békéscsabai lakosokat. Értesítést Karancsi László százados, Söjtör címre kér. — Czakó Lóránt t. fő­hadnagy, 1. o. államépítészeti tiszt (Kézdi- vásárhely, Báthory-utca 38.) keresi feleségét, szül. Számpiás Máriát és hat gyermekét. Ér­tesítést a zalaegerszegi közkórházba kér, ahol jelenleg fekszik. Állandó lakása Keszthely, Georgikon-út 15. 1—3 .— Gondoljunk a zalaegerszegi hadikórházak­ban ápolt honvédeinknek testi és szellemi felkarolására! Küldjünk nekik édességet, sava­nyúságot, bort, gyümölcsöt s egyebet. A lába­dozóknak botra van szükségük. Küldjünk nekik! Küldjünk nekik társasjátékokat (sakk, dominó, halma, játékkártya), jó könyveket, ké­peslapokat, napilapokat. De ne öreg újságokat, hanem mindjárt, ahogy kiolvastuk őket. A gyógyuláshoz hozzátartozik, hogy a hosszú időt az ápoltjaink valamivel szórakozva töltsék. Ami figyelmességet gyakorolunk, a hazának tesszük. Gondoljunk a hadikórházakban hős fiaink áldozataira! — Harsányi Zsolt irodalmi hagyatékából »Halottak napján« címmel szívbemarkoló, mély és költői írást közöl az Uj Idők legújabb szá­ma. A lap tartalmából kiemelkedik Szitnyay Zoltán regénye, Gáspár Jenő színházi beszá­molója. — Anyakönyvi hírek. A zalaegerszegi állami anyakönyvi hivatalban a hét folyamán a kö­vetkező bejegyzések történtek. Születés: Áren­dás László textilgyári munkás és Bocz Erzsé­bet Mária leánya rk. (Budafok), Farkas József napszámos és Horváth Mária Péter fia rk. (Csesztreg), Mörk József gépkocsitulajdonos és Németh Rozália Ágnes leánya rk. (Bér- baltavár), Varga János kőművessegéd és Boor Erzsébet János fia rk., Herczeg Lajos kis­birtokos és Szente Irma halvaszületett fia rk. (Zalalövő), Hegedűs András cipészsegéd és Eke Julianna Éva leánya rk. Halálozás: Gye- nese József napszámos ref. 66 éves (Barabás- szeg), Újvári Emma rk. 1 éves, Bábel István nyug. igazgató-tanító rk. 58 éves. Házasságot kötött 2 pár: Perlaki József szabósegéd Ad- ravecz Margit magántisztviselővel rk., Krajczár János magántisztviselő Mentes Györgyikével rk. (Salomvár). — Kifogyott a cipősarok tartósítója. A há­ború éveiben nagy szolgálatot tett a népnek a cipősaroktartósító félholdas patkócska, amelyet szegekkel erősítettek a cipősaroknak arra a részére, amely a kopásnak legjobban ki volt téve a járás természete szerint, továbbá a cipő orrára is. Uj cipőknél ez a tartósítás a cipészek számára kötelezően elő is volt írva. Újabban ez a tartósító eszköz és főképp a hozzávaló szegecskék teljesen kifogytak, úgy hogy a cipészek képtelenek kielégíteni a ren­delőknek ez iránt való kívánságát. Patkót sem lehet verni a csizmákra. Ez a hiány min­denesetre érzékenyen érint bennünket, mert a cipőkoptatásnál most már majd bőrhulladékot kell felhasználni, ami gyakori javítást és amel­lett gyakori költséget fog jelenteni. Hisszük azonban, hogy a tartósítónak hiánya csak múló jelenség lesz. — Segítsük minden tőlünk telhető eszközzel az Erdélyből menekült magyar véreinket! — A muramelencei tragédia a bíróságon. Még szeptember 1-én történt — ahogy arról megemlékeztünk, — hogy két fiatal leány a Mura partjára ment ki, hogy az útépítéshez szükséges kavicsszedő munkát végezzék. Mun­ka közben hozzájuk csatlakozott egy szolgálatos férfi és beszédbe elegyedett a 18 éves Gélt Katicával, aki a falu legszebb leánya volt. A fiatalember és a leány évődni kezdtek egymás­sal, közben a leány kérte a férfit, hogy mu­tassa meg neki a fegyverét. Állítólag a le­gény a leány vállára tette a puskát, majd pedig tréfából a leányra célzott. A fegyver véletlenül elsült és a leányt azonnal megölte. A napokban volt az ügyben a bírósági tárgyalás, amelyen a vádlott azzal védekezett, hogy a leány maga okozta a szerencsétlenséget. A bíróság a vádlottat 9 hónapi börtönre ítélte. — Zalai községek tüzifaellátása. A Buda­pesti Közlöny október 31 -i száma közli azokat a zalai helységeket, amelyeknek 1944—45 évi tüzifaellátásáról a törvényhatóság gondosko­dik. Ezek Zalaegerszeg és Nagykanizsa me­gyei városok, Keszthely, Alsólendva, Balaton- füred, Csáktornya, Lenti, Letenye, Nova, Rá­csa. Perlak, Sümeg, Tapolca és Zalaszentgrót, a szombathelyi erdőigazgatóság területén Hé- vízszentandrás, Búcsúszentlászló, Zalahaláp. — Ismeretlen tettes ellopta a muramelencei iskola nagy szíinházfüggönyét. A muramelencei állami népiskola egyik legkorszerűbben felépí­tett és berendezett iskolája a Muravidéknek. Az egyik tanteremben beépített színpad is van. A napokban a tanítók arra a kellemetlen fölfedezésre jutottak, hogy eltűnt a nagymé­retű, nehéz anyagból készült színpadi füg­göny. A nyomozás szerint valószínűleg még kapuzárás előtt elbújt valaki az iskolában, aztán az ablakon át beeresztette bűntársát és így szerelték le a függönyt. Bár a vizsgálat széles körre kiterjedt, egyelőre sem a tettesek­nek, sem az ellopott tárgynak nincs nyoma. Valószínűleg női alsó ruhaneműnek dolgoz­ták fel az anyagot.

Next

/
Thumbnails
Contents