Zalai Magyar Élet, 1944. október-december (5. évfolyam, 224-249. szám)

1944-10-30 / 247. szám

1944 október 30. 3 Magmáiét Göcseji képeskönyv Hogyan űzik el az égiháborut minálunk? Ha valahol, mondjuk Pesten, vagy Komá­romban, nehéz, fülledt nyári éjtszakán villám cikáz keresztül az égen és dörgés zavarja az aludni akarókat, akkor legfeljebb becsukják az ablakot, ráhúzzák a redőnyt és többet aztán nem is törődnek az elemek harcával. De nem úgy Göcsejben! Zalaegerszeg környékén, ha nappal van égi- háború (megjegyzendő, hogy a nappali a veszélyesebb), akkor a legtöbb háznál fogják a fejszét és kiteszik a küszöbre iá »csurgasz« alá, élével fölfelé fordítva. Ez a legbiztosabb védekezési mód a jégverés ellen. Mihelyt pár jégszem ráesik a fejsze élére, a jég — ha csak nem valami Garabonciás hozta — azonnal eláll. Legalább is Göcsejben így van. Ha nem hiszi, kedves olvasóm, tessék megkér­dezni bármelyik, Válickán innen lakó falusitól (Egerszegen is tudják páran). Az éjtszakai égzengés inkább hang- és szín-, Illetve fényjáték. Jeget nem hoz, pár villámcsapáson kívül semmi komoly veszedel­met nem jelent. Csupán az idegeket birizgálja egy kissé. Már most tudvalevő, hogy a göcseji magyar nem nagyon idegeskedik (ezt meg­hagyja a városiaknak és a háromezer holdon felülieknek), aztán ha mégis történik valami különleges, ami kizökkenthetné nyugalmából, hát a maga legegyszerűbb módján szabadulni igyekszik a zavaró tényezőtől. Magáról az égiháborúról és annak előidéző- a legtöbb göcsejinek halvány sejtelme sincs. Azt valami megmagyarázhatatlan föl­döntúli dolognak tartja, tehát nem lehet cso­dálni, hogy az ellene való védekezés is kicsit furcsa. A megfoghatatlanság ellen a babonát vette elő, hosszas gondolkozás után a kettőt közös nevezőre hozta és a védekezés eszközéül a virágvasárnapján megszentelt, Göcsejben »cicamaca« néven ismert barka gallyakat hasz­nálta fel és használja ma is. A használat módja — mint a legtöbb babonánál — itt is szer­tartásszerű és az eredmény biztosítására a legképzeletizgatóbb eszközöket használják fel. Göcsejben a legjobban elterjedt és a »leg­jobban bevált« módszer használata ilyenképpen történik: Az Űrnapján felállított és bükkfagallyakból font sátorból elvett gallyat a tűzhelyre teszik és azt szentelt gyertya lángjával meggyújtják. Mikor a gally már szép egyenletes lánggal ég, a már jelzett cicamaca ágakból párat össze­törnek és azt a tűzre teszik. Halványkék, ke­sernyés füstöt ád a cicamaca, amely a ké­ményen kiszállva elzavarja az ég és a föld összhangját megbontó villámlást és dörgést. Hogy jó-e ez a villámhárító módszer, nem tudom. De ha a göcsejieket kérdem, azok valahogy így tekerik ki az igazság nyakát: — Ha a cicamacaégetés után elmúlik az égiháború, akkor jó, ha meg nem múlik el, akkor valahol az alkalmazásban volt a hiba ... Magántanulók! Az összes iskolák tankönyvei kaphatók Szabó cserkészüzletben. A gyopárosi hegyivadászok A Kárpátok előtt, szeptemberben. Az ősz megjelent már a Kárpátok oldalain. Az festék csillagos és csípős hűvösséggel ülnek a völgyekre, a hajnalokon meg sűrű, szürke, tejfehér köd fekszik a hegyoldalakra. A nap már kevés meleget ád és a hűs fák alatt októberi hidegek szorulnak meg. A gyopárvirágos hegyivadászok fel sem ve­szik a csípős hideget. A sátraik úgy lapulnak meg a fák alatt, hogy alig lehet őket észrevenni, apró mali lovaik is ott settenkednek körülöttük. A fiúk ellenzős sapkájukkal, zubbonyban, mosolygó képpel és kipirult arccal sürögnek-foroguak á sátrak között. Végig a szűk völgyön min­denütt hegyivadászokkal találkozunk. A rázós, sáros földút mindkét oldalán égnekálló fenyő­óriások néznek ránk, a fák alatt aprólángú tüzek égnek és csúcsos füstoszlopok emelked­nek fölfelé. A tüzek körül hegyi honvédek heverésznek. Úgy élnek ők itt a hegyek, a havasok, a fenyők és zúgó hegyipatakok óriás birodalmában, mintha otthon lennének. Inte­getnek a kocsinknak, barátságosan hívogat­nak minden tűzhöz, mintha nagyon régi is­merősök lennénk. A hegyivadászok valóban régi ismerőseink. A Kárpátok előterében vívott kemény harcok hősei ők. A hágók ellen támadó orosz erőket ők sem­misítették meg és vetették vissza. A völgyek és patakmedrek, a hegyormok és kiugró ma­gaslatok sok-sok dicső és győzelmes harcuk emlékét őrzik. A bolsevisták hihetetlen erő­feszítései omlottak össze állásaik előtt és sok bolsevista csapat örökidőkre félve gondol azokra a rohamokra, amelyeket a magyar he­gyi dandárok marcona hősei zúdítottak rájuk. — A hegyi gyopár kötelez! így mondta ezt az egyik hegyi dandár ma­Figyelem! Egész prima cipőtalp érkezett. Megy nélkül kapható. Kiss bőrkereskedésben Zalaegerszeg hősöket nevel és mindenre elszánt harcosokat. Böröcz Mihály őrvezető, Pálffy László őr- vezető, Nagy András szakaszvezető, dr. Nád- házy József zászlós, Horváth István főhadnagy, Lövészy András főhadnagy, John Ferenc had- apródőrmester, Balog Antal és Sziisdeán Za­kariás honvédek, akik már beírták nevüket a hősök közé, csak nevek, de kívülük százat és százat lehetne megírni, akik nem tettek többet, mint amit kellett tenniök, de ezt úgy tették, ahogy ízig-vérig harcosok teszik azt. A hegyivadászokhoz vezető utunkon gondol­tunk minderre és örültünk, most megint velük lehetünk néhány napra és tanúi lehetünk a gyopárvirágos katonák néhány hétköznapjá­nak. De ezek a hétköznapok a harcosok büszke ünnepei. SZABÓ SÁNDOR tart. zászlós. Szabályozták a szappan előállítását és forgalomba hozatalát A Budapesti Közlöny szombati száma kö­zölte az iparügyi miniszternek a szappan és egyéb hasonló rendeltetésű készítmények elő­állításának és forgalombahozatalámak szabá­lyozásáról kiadott rendeletét. A rendelet szerint a jövőben mosószappant ügy kell előállítani, hogy az egyes darabok gyártási súlya 70 gramm, vagy 142 gramm, zsírsav tartalma pe­dig erre a súlyra vonatkoztatva legalább 60, de legfeljebb 62 százalék legyen. A pipere- szappan egy-egy darabja gyártási súlyának 54, vagy 180 grammnak, zsírsav tartalmának pedig legalább 77, de legfeljebb 80 százalék­nak kell lennie. Uj rendelkezés még a rende­letben az, hogy a szilárd, poralakú, félkemény, vagy folyékony sampont csak a m. kir. Ipari Anyaghivatal engedélyével szabad üzleti for- galombahozás céljából előállítani és üzleti for­galomba bocsátani. A rendelet a kenőiszappun, borotvaszappan, mosópor és más mosószerek tekintetében az eddig hatályban volt jogsza­bályokkal megegyező rendelkezéseket tartal­maz. (MTI) GERENCSÉR ISTVÁN. gasabb parancsnoka, amikor súlyos harcok dicső győzelmei után beszélgettünk vele. S ez így is van. A harcosok, akik mellükön hordják a havasi gyopárt, tudják, hogy ez elkötelezett­séget jelent. Kötelezettséget, hogy kitartsanak, ha kell mindhalálig. A Kárpátok előterében vívott harcaikban többször voltunk náluk, ott voltunk velük véres ütközetekben, láttuk őket a hegyormok rejtett védőállásaiban, pihenőben, amikor szabadjára engedték jókedvüket. Megtanultuk o'ecsühii őket. Az egyik magyar hadijelentés külön is meg­dicsérte őket. A pár sornyi dicsérő szó mögött azonban sok hőstett, sok kemény harc húzó­dott meg, legendás bátorság, az a híres hegyi szellem, amely Felhívás a közületek részére sertéfbérhizlaláfi szerződések kötésére Zala vármegye alispánja ismételten szigorú rendeletet adott ki a járások főszolgabíróinak és a városok polgármestereinek a közületek zsírszükségletének biztosítására indított sertés- bérhizlalás szorgalmazására. E rendeletében közli azt is, hogy november 1-étől kezdődő- leg a szállítási nehézségek és a gyártási ki­esések miatt központi kiutalást a vármegye nem kap. A zsírellátás gondját tehát teljesen egyedül kell megoldani a vármegyének. Lapunkban egyízben már felhívást intéztünk a gazdákhoz, hogy a hatóságok eme nagy­fontosságú munkáját mindenki egész erejével támogassa. Most e felhívásunkat megismétel­jük és kérjük a vármegyének minden számí­tásba jöhető gazdáját, hogy e tekintetben oly erőkifejtést végezzen, amilyenre csak minden áldozat árán képes. Legyen tudatában min­denki annak, hogy a történelem folyamán a közért való önzetlen és teljes erőfeszítést kí­vánó munkára még soha oly nagy szükség nem volt, mint most. Hivatkozunk minden magyar ember lelkiismeretére és nemzete iránti kötelességére, amelynek teljesítésével most mindenki egya­ránt tartozik. Kis- és nagybirtokosoknak le­hetőségeik teljes kimerítésével egyformán kell munkájukat lés áldozatukat a nemzet (érdekében kifejteni és odaadni. E felhívásunk mindenki­nek szól, de mindenkit számon is tartunk, hogy kötelességének hogyan tett eleget. Meg­bocsáthatatlan és soha jóvá nem tehető bűnt és mulasztást követ el nemzete, de családja ellen is az, aki most teljes erejével nem dol­gozik a köz érdekében. Élet-halál harcunk idejében minősíthetetlen hazaárulást követ el az, aki ellenálló erőnk és kitartásunk fokozása, belső rendünk megóvása érdekében utolsó, nagy erőfeszítéseit nem teszi meg. Nem élhet nyugodt lelkiismerettel még utódaiban sem az, aki önös egyéni érdekeinek előtérbe .he­lyezésével a köz iránti kötelességeit elmu­lasztja. Bizton számítunk arra, hogy a vármegye mindig hazafias magatartást tanúsító gazdái megértik felhívásunkat s a hatóságok munkája teljes eredménnyel végződik és zsírellátásiunk nagyfontosságú kérdése oly megoldást nyer, hogy e téren szűkölködő és nincstelen e vár­megyében nem lesz. Értesülésünk szerint a hízott sertés árát a közeljövőben fölemelik, így anyagi téren is az eddiginél jobban megtalálják a gazdák számításukat.

Next

/
Thumbnails
Contents