Zalai Magyar Élet, 1944. október-december (5. évfolyam, 224-249. szám)

1944-10-26 / 244. szám

1944 október 26. Magmarelfj A költői kastély, ahol a legszebb szerelmes versek születtek (2) Az intézőt keressük a kulcsok végett. A költői kastély sorsa és jelenlegi helyzete iránt érdeklődünk, mert ellentétes híradásokat olvastunk róla. Mint megtudjuk, a kastély régi, többszáz éves. Tizenhat szoba van benne. Teleki Sándor után legkisebb fia, János örökölte. A gróf 1938 ban halt meg Pesten, ahová ki akart költözni. Mivel gyermekei magyar állampolgárok voltak, a román törvények szerint nem örököl­hették a birtokot, amely körülbelül 3000 holdat telt ki. Ez a román földbirtokreform kisajátításai folytán 500 holdra apadt s ebből is parcelláztak újabban egy darabot, úgy hogy ma a kastélyhoz tartozó birtok már csak 230 hold. Teleki János halála után a kastélyt dr Tibii román ügyvéd és testvére vette meg, de nem használták s nem is laktak benne. A költői magyarság mozgalmat és gyűjtést indított, hogy az épületet megszerezze iskola számára, de Tibilék nem voltak hajlandók tárgyalni a dolog­ról. A háborús mozgósítások idején román katonaságot szállásoltak el a községháza épü­letébe és a kastélyba. Az utóbbiban a tisztek laktak. Ez a megszállás persze nyomát hagyta az épületeken. A visszacsatolás óta per folyt Teleki János örökösei és Tibilék közt, mert az alacsony vételárat sem fizették ki egészen s a kényszer- eladás folytán idegen kézbe került birtokokat vissza lehet perelni, A kastélyt egyébként a Hangya szerette volna megvenni tisztviselői számára, de szó volt arról is, hogy a község veszi meg, mert igen alkalmas az óvoda, orvosi lakás, posta és leventeotthon céljaira. Felvető­dött tüdőszanatórium terve is. Végre megtaláljuk az intéző urat. Útra készül éppen, de szívesen szakit néhány percet, hogy a kastélyt megmutassa. Mig a kulcsot hozzák, megnézzük kívülről az épületei. A domb észak felé néző terraszos fensíkjának peremén áll. Négyszögü, egyemeletes tömb, kettős palatető­vel. Elől kiugró rész, felette háromszögű hom­lokzat, középen a család címere: gyökeres fenyőt tartó zerge. A bejárat előtt százados szomorúkőris. Biztosan még Petőfire hullatta árnyékát. A kastélyon oldalt 5 -5 ablak a föld­szinten és emeleten. Némelyiket repkény futja be magasan. Az épület jókarbin van kívülről, régi rajzábrázolásaival egybevetve, látszik, hogy újabban tatarozták. Csikordul a félkilós kulacs s áhítattal lépünK be a tömör, kettősszárnyu ajtón, amely Petőfit a mézeshetek mennyországába vezette. A bezárt szobák fülledt por- és dohszaga csap meg bennünket. Balra ebédlő nyílik. Beépített, régi faragásu tálalószekrényének középső ajtaja a konyhafolyosóra tárul; itt adták be a fogásokat. Más nincs a szobában. A többi helyiség lom­tár. A vastag, bolthajtásos falakat pókháló lepi, a lezárt zsalukon át félhomályba tompul a kert őszi ragyogása. Az első szobákban egy rozoga szekrény, japán festésű ajtóval s egy felfordi- tott ócska zongora. A többi üres. A padlón por, szemét. A sarokszoba lakói Visszafordulunk a bejáraihoz. Balra faburko­lat lépcső vezet az emeletre. A kis előtérből jobbra hatalmas terem nyílik, balra kisebb szobák sora. Bennük néhány öreg bútordarab, egy-két itthagyott családi kép. Látszik, hogy ezt a részt lakták, ha román katonák is. A bal­oldali sarokszobában tejüveges ajtóval elzárt fülkéből rejtett csigalépcső visz le a föld szintre. Még egy szoba van közben s belépünk a jobboldali, északkeletnek néző sarokszobába. Itt laktak Petőfiék. Teleki Sándor gavalléros házigazda volt: a legjobb fekvésű, legszebb szobát bocsátotta rendelkezésükre. Nagysága 6x6 méter lehet. Falait világos, finomrajzú, aranycsillagos tapéta borítja. Szem­ben 2 ablak nyílik, balra is egy, mellette az erkélyre vezető ajtó. Jobbra a nagyterembe lehet jutni. Az ajtó- és ablakmélyedéseket faburkolat fedi. A pókhálós zsaluk félig ki vannak támasztva, úgylátszik, az idevető láto­gatók miatt. Az ajtó mellett, a jobbsarokban barna cserépkályha. Melléje húzódott a boldog pár a korán beköszöntött hideg őszi napokon. A bútorzat most elég vegyes, nyilván újabban rendezték be igy a szobát. Mint kísérőnk el­mondja, ezek a bútorok a román tisztek idején kerültek még ide. Ez a szoba volt a társalgójuk. A kastély berendezésének javarészét, bútorokat, képeket s a gazdag könyvtárt Teleki János halála után Magyarországra szállították. A Petőfi- szoba berendezését Ferenc gróf vitte el. Széles, mennyezetes ágy, 2 szekrény, 2 kis asztal, 3 karosszék és 1 heverő adta a bútorzatot. Az egész világos paliszanderfából készült. 1847. szeptember 9 étől október 20 áig, pontosan 6 hetet töltöttek Petőfiék ebben a környezetben. A fiatal házasok voltaképpen itt ismerik meg egymást, hiszen addig jóformán csak órákra talál óztak s nem is beszélhettek hosszasabban. Házasságuk első hónapjai a mátkaság friss, remegő boldogságát is jelentik számukra. Különös, hogy ezek a mámortól bódult hetek mégsem fakasztanak több szerel­mes verset a költőből, mint amennyit máskor is ir. Az első napokban persze alig van szó írásról. Levele is csak 4 van Kohóról. Mikor aztán a hidegebb októberi napok beszorítják őket a fűtött szobába, végük szakad a sétáknak a kopaszodó parkban Le kell mondani Petőfinek szenvedéllyel űzött szórako­zásáról, a lovaglásról. A kályha enyhe melegé­ben jól esik olvasni ilyenkor George Sant, Dumast, vagy Diskenst s „kinn a szél olyano­kat sóhajt, mint a kovácsműhelyben a fúvó.“ Szaporodnak a versek is ; szinte minden napra esik egy. Petőfi maga is csodálkozik rajta : „Megvallom, ilyen ostobaságot nem tettem föl magamról, hogy házasságom első hetében verseljek; de tudj’ Isten, a versírás is végre oly el nem hagyható szokássá válik, mint a lólopás vagy fejvakarás vagy a részegeskedés.“ K. M. hirdetmény a fegyverek beszolgáltatásáról A m. kir. rendőrség zalaegerszegi kapitány­sága közli: A 144.596 ein. VIII. sz. H. M. rendelet ér­telmében felhívom mindazokat, akiknek bár­mily kaliberű golyós fegyver, ismétlő pisztoly, »12«, »16= és »20« kaliberű 1, 2, 3 és ve­gyescsövű vadászpuska van a birtokában, hogy azokat a hozzájuk tartozó lőszerrel, derékszíj­jal és pisztolytáskával október 28., 30., 3Aén délelőtt 9—13 óra között a rendőrkapitányság I. emelet 5. sz. szobájában szolgáltassák be. Október 28-án az A—H-ig, 30-án I—R-ig, 31-én S—Z betűvel kezdődő tulajdonosok. Nem köteles beszolgáltatni lőfegyverei kö­zül 2 darabot az, aki nemzetőrnek önként jelentkezik és szolgálatát saját fegyverével látja el. Nem köteles beszolgáltatni lőfegyverét az a tulajdonos, aki lőfegyverét, vagy lőfegy­vereit és a "hozzájuk tartozó lőszert az általa kijelölt nemzetőrnek, vagy nemzetőröknek en­gedi át, aki, vagy akik szolgálataikat az át­adott lőfegyverrel, illetve lőfegyverekkel látják el. Akik így engedték át lőfegyvereiket, az említett napokon a rendőrkapitányságon sze­mélyesen jelentsék be. Nem vonatkozik a be- szolgáltatási kötelezettség a m. kir. honvédség, csendőrség, rendőrség és pénzügyőrség hiva­tásos, szolgálaton kívüli és nyugalmazott tag­jai magántulajdonát képező pisztolyaira. Nem terjed ki a beszolgáltatási kötelezettségre vo­natkozó rendelkezés a m. kir. honvédség és csendőrség tartalékos tisztjeire és tisztjelölt­jeire sem a magántulajdont képező pisztolyok tekintetében. A fegyver- és lőszerkereskedők gyári új lőfegyvereik 50 százalékát kötelesek beszolgáltatni. Hanguletíkép a zaletl tájon A VADÁSZ Eltűnt a falu határából az utolsó színes kép: eltűntek a krumpli garmadák. A száraz tarló megbontatlanul áll, várja a szántást, a szántás pedig kapta az esőt. A kukoricatáblák száradt kórói csövüktől megfosztottan meredeznek a levegőbe, a levegőben pedig immár eltűnnek a fátyolos, hosszú szálakkal imbolygó ökörnyál is. Az ökörnyál, amely néha rátapad a vadász kalapjára, ruhájára, megcsiklandozza az orrát, de még a kutyája orrát is. A kutya szimatolva ugrik a nyomnak, majd megállja a vadat. A vad vagy ugrifüles nyúl, csattogó szárnyú fogoly, vagy tarka fácán. A vadász fölkapja az öreg lankasztert, a kakas rácsapódik a patron dinamitjára s a fényes vont csőből apró magok röpülnek éles szisszenéssel a levegőbe. A sörét magok a gyárak halálfáin nőttek és a vadász­tornákon bőven, vígan folyik a nagyszüret: az árván maradt határban arat a vadász, arat a halál. Doktor Lesipuskás nem költő, hanem egyszerű prózai ember vagy vendég, birtokos vagy tisztviselő ember, de lehet, hogy kereskedő és iparos. A vadász oxigént kap a levegőtől sétaközben. Az oxigén pirosra festi a vért. Olyan pirosra festett vérrel megy haza a vadász, mint amilyen piros a tapsi nyúl, a fácán, a fogoly vére. Sorozatos gyilkosságok történnek a határban, írhatná minden újság. Az áldozatok azonban nem kapnak helyet a hírrovatban, mert nem érdemlik meg. Amilyen bájos ugyanis a nyulacska a képeskönyvben, olyan kártékony a gyümölcsösben. Fiatal hajtásokat rág meg, a fa kérgét sebzi meg és ha elszaporodik a határban, akkor még a szántóföld is megérzi a garázdálkodását. Az őzike is sok kárt tesz a vetésben, dinnyében. A nyulat törvény védi, minden vadat véd a törvény, amint azt az orvvadászok szomorú tapasztalatból tudják. Szép őszi időben azonban elmélkedhetünk arról is, mikor a határban puífogr^k a puskák/' loholnak a kutyák, hogy ki védi meg a kárté­kony vadak ellen a gazdát ? De a vadász hasznot hajt a termelésnek és hasznot ad a vad húsával a közellátásnak, mégsem azért látogat ki a határba, hogy a gazdát megvédje : a vadász sportember, szenve­délyből lövöldöz. És ez igaz is, mert sokkal többe kerülnek a kártékony vadak, mint amennyit keres a vadász a zsákmány húsán és bőrén. A vadász járja a határt, vagy ül, hosszú méla lesben. Közben fojtogatja a gon­dolat : minden jó iövésznek most a harctéren a helye. Mi uiság a budapesti élelmiszer nagyvásártelepen Az élő- és vágott baromfi, valamint a tojás­piacon a megállapított legmagasabb árak voltak érvényben. A zöldség és főzelékfélék piacán a fokhagyma ára 15 12, az apró hegyes zöld­paprika ára pedig 30 fillérrel csökkent, viszont a vöröshagyma ára 5.20, a fejeskáposztáé 10, a fejessalátáé 20, a sárgarépáé és a petrezselyemé 30, a főzőtöké 80, a kelkáposztáé 90, a karfiolé, a sóskáé és a parajé 100, a tölteni való zöld­paprikáé 120, a gerezdes paradicsomé 150, az almaparadicsomé 180, a vajbabé 220, a zelleré pedig 600 fillérrel emelkedett kilogramonként. A gyümölcspiacon a nemes fajtájú körte ára 200, a nemes fajtájú almáé 300, a közönséges fajtájú körtéé 150, a szőlőé 400, a közönséges fajtájú almáé pedig 500 fillérrel emelkedett kilogramonként. (MVS) ________________________________3 Ap ró zalai hitek A Magyar Vöröskereszt javára végzett gyűj>- tés Sümegen 3.380 pengő 20 fillért, Csabren- deken 663.90 pengőt, Nagytárkánypusztán 36 pengő 10 fillért, Kisgörbőm 323, Nagygörbőn 165, Vindornyaszőllősön pedig 287.50 pengőt eredményezett. — Bazsi és Sümegprága köz­ségek elöljáróságai a katonai bévonulás miatt ideiglenesen megürült bazsi díjnoki állásra he­lyettesként Böröcz József eddigi kisegítő mun­kaerőt fogadták fel.

Next

/
Thumbnails
Contents