Zalai Magyar Élet, 1944. október-december (5. évfolyam, 224-249. szám)

1944-10-20 / 239. szám

H/T%äfki:T 1944 október 20. — Segítsük minden tőlünk telhető eszközzel az Erdélyből menekült magyar véreinket! — Gondoljunk a zalaegerszegi hadikórházak­ban ápolt honvédőinknek testi és szellemi felkarolására! Küldjünk nekik édességet, sava­nyúságot, bort, gyümölcsöt s egyebet. A lába­dozóknak botra van szükségük. Küldjünk nekik! Küldjünk nekik társasjátékokat (sakk, dominó, halma, játékkártya), jó könyveket, ké­peslapokat, napilapokat. De ne öreg újságokat, hanem mindjárt, ahogy kiolvastuk őket. A gyógyuláshoz hozzátartozik, hogy a hosszú időt az ápoltjaink valamivel szórakozva töltsék. Ami figyelmességet gyakorolunk, a hazának tesszük. Gondoljunk a hadikórházakban hős fiaink áldozataira! — Anyakönyvi hírek. A zalaegerszegi állami anyakönyvi hivatalban a hét folyamán a kö­vetkező bejegyzések történtek. Születés: Bor István vármegyei közjóléti szövetkezeti altiszt és Góczán Rozália Zoltán fia rk., Pados György asztalossegéd és Tóth Anna György fia rk., Nagy Imre Máv mozdonyvezető és Kajtár Mária Györgyi leánya rk., Major Ve­ronika háztartásbeli Jolán leánya rk. (Ne­szek), Kiss József kertész és Preisz Rozália Rozália leánya rk. Halálozás: Horváth Endre kertész rk. 52 éves, özv. Rozer Györgyné szül. Provály Teréz rk. 77 éves, Baumgartner Anna rk. 66 éves (Kisgógánhegy), özv. Ber­zsenyi Sándorné szül. Hartl Gizella rk. 73 éves, Beke Jánosné szül. Bódi Erzsébet rk. 38 éves. Házasságot kötött 3 pár: vitéz Nagy József m. kir. ht. őrmester, c. törzsőrmester és Góczán Erzsébet rk. (Budapest), dr. Balogh Elemér körjegyző és Várnai Margit oki. tanítónő rk. (Bocfölde), Lévai József fűszerkereskedő és Radó Teréz rk. — Segítsük minden tőlünk telhető eszközzel az Erdélyből menekült magyar véreinket! — Gyújtott a mozdonyszikra. A zalavölígyi vonalon Sármellék és Fenékpuszta között egy tehervonat mozdonyának kipattanó szikrájától meggyulladt a vasúti töltésen a fű. A tűz meggyújtott egy távbeszélő oszlopot is s azt ki kellett cserélni. A kár nem nagy. INNEN IS ­Faluról-falura járva eddig 4752 eredeti nép­dal szöveget jegyeztek fel és 1333 néprajzi vonatkozású fényképet vittek haza a sárospataki református főiskola diákjai. — Be kell szolgál­tatni az aranyat Franciaországban. — 680 ezer pengőt fordítanak Székesfehérváron a viz- és csatornamüvek kibővítésére. Ugyancsak nagy összeget fordítanak az Árpád-gyógyfürdőnek korszerüsitésére is. — Meghalt a vasmegyei Velem községben dr. Endre Zsigmond nyug. főszolgabíró, volt országgyűlési képviselő, felső­házi tag, akinek fia vitéz Endre László nyug. belügyi államtitkár tartalékos főhadnagyi minő­ségben páncélos csapattesténél kinn van a harctéren az erdélyi határokon. — A magyar rádió az összefoglaló hírszolgálatot este 8 óra 20 perctől 8 óra 40 percig sugározza. A má­sodik esti magyar nyelvű hírek időpontja 10 óra 20 perc. SZÍNHÁZ A CIGÁNY. A leghelyesebb kerékvágásban halad a zala­egerszegi színház, amikor műsorával közben- közben visszanéz a múltba is és kiemeli onnét a magyar irodalom klasszikusait. Azt mondják, hogy a szinházvezetésnek egyik legnagyobb gondja a jó darabok hiánya. Ezt a felfogást tagadjuk, mert a drámairodalom, hála Istennek, a maga történelmi é'etében számos olyan kiváló­ságot hozott létre, amelyeknek kriptában tartása bűnnek számit a nemzetnevelő és ízlést fejlesztő hivatással felruházott színészet részéről. Ilyen drámai klasszikus Szigligeti is, akinek neve halhatatlanul összeforrott a komoly magyar népdráma megteremtésével. Éppen most van százegy éve annak, hogy a népszínmű irodalom kibontakozott a pólyából és vonzóerejével a társadalomnak minden rétegét megszerezte a színházi érdeklődés számára. A népszínmű ereje egyes alakok sajátos megszólaltatásában, egy-egy jelenet kifejező alakításában, a nép- lélek jellemző drámaiasitásában van az egész­séges, fordulatos mese keretében. Szigligetinek világa a saját korának stílusát viseli magán és ez: a romantika. Ennek az iránynak indítékai szövik a mesét. A középpontban van Zsiga cigány és annak szépséges Rózsi leánya, aki­nek birtoklásáért a kalandkeresés és a szerelem folytat csatát. De vele párhuzamosan folyik egy másik pár szerelme is A küzdelembe aztán belebonyolódik a falu cselszövő nyelve is. Mint korszerűség vonul át a történeten a katonafogás, mint nagy lelki nagyság meg­nyilatkozása tündöklik az önfeláldozás és mint megrendítő hatás emelkedik ki a vesztett szerelmében őrületbe esett, majd a visszanyert szerelmében újra eszéhez tért leánynak szív- drámája. A drámai küzdelem lelki mélységeit a legjellemzetesebben, tanulmányszerüen adta vissza Károlyi János és Károlyi Judit. Mind a kettőnek játéka meghatóan élményszerü volt. Nemcsak tapsok viharát aratták, de a gyönyörű­ségtől elragadott Martin Ernőné az élvezetének maradandó emlékéül nyomban az előadás alatt kézimunka ajándék küldését határozta el Károlyi Judit részére. Ez több a virágnál. A szerelmes parasztlegény szerepében Varga Jenő nem keltett olyan hatást, ami a szerep teljes kidol­gozásának eredménye lehetett volna. Fábián János alakítása is csak a második részében jutott el az átélésig. Szávaynak, K. Simon Sárinak és Dományinak alakítása ezúttal alig haladta meg az igyekezetét. Kállai a nagy gazda szerepében zamatos eredetiséget nyújtott. Regényi azonban aránylag kisebb szerepében sem mozogni nem tudott, sem pedig a mondani­valóit nem tudta. Mondhatnánk, hogy a derék súgó erőlködött azon, hogy a diák szekundát ne kapjon. Kellemetlenül elrontotta ezzel a fogyatékossággal az előadásnak egyik részletét. A színpad levegője különben is üres volt, hiányzott az élet lázas üteme. Ereznünk kellett ezt annak ellenére is, hogy a dalokat kisérő zenekar ezúttal két taggal kibővült. Az élet ütemének megadása a rendezés feladata lett volna. ízlésünk ellen van az a jellegzetes egerszegi szokás is, hogy a karzat a színésze­ket a színen való megjelenésük alkalmával már tapssal jutalmazza Ez a szokás károsan zavarja az élvezetet. A harmadik felvonás végén a közönség pár percig ünnepelte a színpadot* de ez az ünneplés érdem szerint csak a cím­szereplőt és leányát illette elsősorban. Ők hozták meg a legnagyobb fáradságot a sikerért. MŰSOR. 20- án, pénteken este: A pénz nem boldogít (Vaszary zenés vígjátéka táncokkal). 21- én, szombaton este: A pénz nem boldo­gít. 22- én, vasárnap délután és este: A pénz nem boldogít. 23- án, hétfőn este: Tacskó (színmű harmad­szor). 24- én, kedden este: Nippon rózsája (ope­rett, másodszor). Az előadások délután fél 3, este 6 órakor kezdődnek. Pontos kezdés! Ne halassza holnapra, ami újdonságot már ma olvashat a I1AOTARELET -ben. FELHÍVÁS Zalaegerszeg megyei város adóhivatala fel­hívja a város területén lévő időszaki (szezon) iparosokat, vállalkozókat (bércséplők, strand- fürdősök stb.), hogy az 1944 évi elért nyere­ségükről a vonatkozó kormányrendelet alapján az üzletév zártától számított 15 napon belük, de legkésőbb november 15. napjáig a városi adóhivatalhoz adjanak be szabályszerű általá­nos kereseti adóvallomást. Nyomtatványok az adóhivatal 10. számú szobájában beszerezhe­tők. * PRÓ HIRDETÉSEK APROHIRDETESEK ARAT előre kell fi- zetni. Telefonon tehát nem vehetők föl apró- hirdetések. NAGYOBB mennyiségű kukoricaszár eladó Szalay és Dankovits cégnél, Ürményi-utca. KIADÓ lakását, adás-vételi ügyeit itt hir­desse« Fillérekért gyors eredmény. Laptulajdonos: Zalai Magyar Elet lapkiadó kft. Felelős kiadó: Dr. Pesthy Pál. Kakas Ágoston nyomdája, Zalaegerszeg. Telefon 131. Mikiden alkalomra könyv! • Mindenféle könyvet. írószert, kegytárgyakat, hanglemezeket, lemezjátszó gépeket stb. előnyös árban, nagy választékban talál a Kakas-nyomda könyv, papír, írószer és Zalaegerszeg, Kossuth Laios-u. 8. Telefon 131.

Next

/
Thumbnails
Contents