Zalai Magyar Élet, 1944. október-december (5. évfolyam, 224-249. szám)
1944-10-16 / 235. szám
1944 október 16. 3 A magyar élet, halál a statisztika tükrében (Budapesti munkatársunk írása.) Az élet és a halál örök hullámzását semmi sem fejezi ki olyan megdöbbentő hűséggel, mint a rideg számok világa, a statisztika. Életünk legviharosabb napjait éppen úgy érzékelteti, mint a csendes megállást, renyhe mozdulatlanságot. A számok fakó jeie mögött csodálatos, színes világ húzódik meg, az élet és halál ezerszinü kaleidoszkópja. A Központi Statisztikai Hivatal elkészítette az 1943. évi egészségügyi mérleget az előzetes adatok alap ján. Budapesti munkatársunk felkereste a statisztikai ügyek előadóját, aki a következő gyors képet adta a nemzet múlt évi népmozgalmának egészségügyi adatairól: — Kezdjük talán az élet kutforrásánál, a házasságnál. A múlt esztendőben 108 700 házasságot kötöttek, 287.503 gyermek született, 205.182 halálozás történt, így a természetes szaporulat egy nagyobb vidéki város összlakosságát teszi ki : 82.321 főt. A házasságoknál figyelemre méltó az, hogy a békeévek körülbelül 9 ezrelékes aránya 7 ezrelékre csökkent, de ez korántsem olyan végzetes, mint a világháborúban volt. — Az élveszületések arányszámát is megrontja a háború, mert a 21 ezrelék 19 ezrelékre csökkent, ez rontja nagyon a természetes szaporodás arányát, mely igy 5.5 ezreléket tesz ki. A csecsemőhalálozás már nem olyan veszedelmes, mint 1942-ben volt, mert az akkori 14.9 százalék most 12 9 százalékra esett vissza, ami feltétlen nyereségnek könyvelhető el népmozgalmi szempontból. A múlt évben 37.170 csecsemő halt el. — A magyar népbetegségek egyik legpusztítóbb tényezője a tüdővész a múlt esztendőben 21612 embernek oltotta ki az életétKétségtelen, hogy a háborús viszonyok ellenére jelentkező jobb arány a hatalmas zöldkeresztes és egyéb megelőző egészségügyi munkának köszönhető. 1942 ben ugyanis 24632 életet oltott ki a tbc. — A háborúk legjellegzetesebb kísérőbetegsége a kiütéses tífusz ! Bármilyen heves küzdelmet folytat is ellene az egészségügyi szervezet, ennek emelkedő indexét nem tudjuk kellőképen mérsékelni. Mig 1938 ban csak hat eset fordult elő, 1939 ben már 74 1940-ben 101, 1941 ben 625, 1942 ben 856 és a múlt évben 977 eset fordult elő, tehát 5 8 ezrelékről 6.6 ezrelékre emelkedett. Kárpátalja szolgállatja az adatok oroszlánrészét és a háborús viszonyok okolják meg a szüntelen emelkedését. A tífusz 9720 halálos áldozata javulást mutat az 1942 év 11007 halálos áldozatával szemben. Ezzel szemben a diftéria jellegzetes 11 — 13 éves időszaka éppen az idén fog a időpontra jutni. 1942-ben 6044 eset volt, múlt évben már 11670, de ez az adat 1944 ben egész biztosan még emelkedni fog a statisztika törvényei szerint 1 Orvosi magyarázata azonban KIRAKÁTDISZfTÉSHEZ eg) szintiésmintázott papírok nagy választékban Kakas Ágoston könyv-, papír- és irótzerkeretkedétében. Zalaegerszeg, Kossuth-u. 8. nagyon egyszerű, mert a diftéria eilen nem oltott korosztályok hirtelen járványos megbetegedése okozza a hatalmas különbséget. Ugyanis a megbetegedések túlnyomó részét a 15 évnél idősebb és a két évnél fiatalabb adatok szolgáltatják. Az influenza az 1938 évi 1666 esethez képest az 1943-as 755 adattal valóban feltűnő javulást mutat. Valószínű- Heg a szövődmények elmaradásában nagyszerepe van a modern chemoteraiupikus szerek gyógymódjának is. Végül még meg kell említenem a malária adatait is. Ez a betegség 1938-ban 6374, 1939-ben 10.601, 1940-ben 5356, a mai területű Csonkamagyarországban pedig 1941-ben 11.905, 1942-ben 16.692 és 1943-ban 16.197 megbetegedést okozott. Kétségtelen, hogy a malária elleni küzdelem sokkal jobban igénybeveszi az egészségügyi intézményeket háború idején, mint békében, ezt minden állam statisztikája bizonyítja. — Hazánk tehát az elmúlt évben meglehetős változatos egészségügyi képet mutat. H,a ebben a képben vannak vigasztaló jelenségek is, azok a magyar orvos éjt nappá tevő fáradozásának köszönhetők. A háború ugyanis minden állam egészségügyét a mélypontra taszítja, csakis a lelkes orvosok és egészségügyi szervezetek munkája tudja csak megállítani a végzetes süllyedését. A magyar orvos azonban végső lehelletéig harcol minden betegség ellen, ami hátrányosan befolyásolná egészséges n é p m ozgalmun kát. ZS. I. Zalai gazdák iskolája: Mit tegyünk, hogy kapás után is megfelelő vetőágyat kapjunk? Ha a szántáshoz, az ekéhez ragaszkodunk, akkor minél sekélyebben szántsunk. Sekély szántás nem vág bele oly mélyen a nedvességgel telített, vagy esetleg más évjáratban szárazságtól hantokká összeállt talajba. A sekély talajfordítás könnyebben szétomlik, mert vékonyabb talajréteget hoztunk a felszínre. Vékony üveg mindig előbb eltörik és apró ütésekkel is elaprózódik. Vastag üveg nagy ütést kíván és mégis mindig nagy szilánkok maradnak vissza. A sekély, 10—14 centiméteres szántást nem kell agyondolgoznunk, mégis megfelelő vetőágyat kapunk. Nem lehetne egészen mellőzni az ekét? Talán többen fölvetik ezt a kérdést. Határozott igennel felelhetünk rá. Burgonya, répa után a talaj a kiszedési munka következtében bizonyos porhanyításon megy át. Mélyebb porha- nyítás csak a talajállapot rosszabbodását vonná maga után. Tehát kár az ekét belevágni. A kukoricaföld talaja, ha nyáron át semmi ápolási munkát nem kapott, oly tömött és egybe- álló, hogy az eke csak hasogatja, de nem lazítja, szántással nem érünk célt. Nem kapunk megfelelő vetőágyat. Ha a kukoricától nem sajnáltuk az augusztusi sarabolást, akkor oly talajt hagy maga után, mint a répa. Nem tömött, könnyű lesz fellazítani. De ne nyúljunk az ekéhez, mert mélyebb szántással tömött 6 Alulírottak mély fájdalommal jelentik, hogy a legjobb nevelő anya (nagynéni) £| özv. Rozer Györgyné szül. Provaiy Terézia életének 78 ik évében hosszas szenvedés uián a halotti szentségek felvételével, az Urban megerősítve 15 én reggel 7 órakor elhunyt. Temetése kedden 17-én délután fél 4 órakor lesz az ujtemelő halóttasbázából Az engesztelő szentmise-áldozatot folyó hó 26 án reggel fél 8 órakor tartják a Mária Magdolna plébánia templomban. Gyászolják: Kiss Rozália Rozsnyói György és Rozsnyói Sándor menye unokái. a Takács, a Smeizli és a Kiss család. Minden külön értesítés helyett. Rozsnyói József nevelt fia földet hozunk fel. Legfeljebb a sekély szántás megengedett. Kapások után kitűnő talajelőkészítő eszköz a tárcsásborona. Csak a talaj felszínét, 8—10 centiméter mélyen porhanyítja. Ha borona követi, akkor már készen is áll a talajunk a vetőmag befogadására. Ezzel az eszközzel, amit tarlótörésre, vetőszántásra és mély porha- nyításokra egész éven át használhatunk, kapások után való talajé lő kés zí t ésn él igen soTt munkát megmenthetünk. A munkát felére, de inkább harmadára csökkenthetjük és mégis jobb vetőágyat készítettünk. Hallom már az ellenvetést: nincs tárcsás- boronánk! Kevés kisgazda eszköz-leltárában szerepel. Soknál van lókapa. Öt-hét foggal fölszerelve készen áll a mélyen porhanyító eszköz. Egyszerre egy méter széles sávot fog el, az ekénél három-négyszerte gyorsabban dolgozik. Utána egy-két boronálás és harmadrésznyi munkával készen áll a szántási munkával előkészítettnél jobb vetőágy. A lókapa, vagy a kultivátor kukorica után csak akkor végez gyors porhanyító munkát, ha a szárt kapával a földben elvágtuk és a kultivátor fogai által felfordított töveket összeszedjük!. Igen sok gazda van, akinek még lókapája, vagy ebből átalakított kultivátora sincs. Nem nélkülözheti ez az ekét? Még neki sem kell minden esetben elővenni:. Boronája egy-egy tagjára erősítsen embernyi súlyú terhet, követ, fát, vagy betontömböt és ezzel járja meg keresztben-hosszában a kapásoktól megtisztított földet. Annyi tagot kössön az iga után, hogy az elbírja. Krumpli, répa után minden esetben jó vetőágyat kap. Kukoricánál a tövek akadályozzák a munkát. Vagy kiszedi a töveket, vagy mellőzve a boronát, előveszi az ekét és sekély szántást ad a talajnak. Kevesebb munkával sikerül így tökéletesebb vetőágyat készíteni. A munka kevesebb, előbb is végzünk vele, a búza pár nappal előbb a földbe kerül. Ez a pár nap esős időjárás mellett heteket számíthat. Érthető, hogy biztosabb termésünk lesz kukorica, burgonya, répa után is. Ha kételkedünk benne ebben, tegyünk kísérletet. PÖRNECZI JÓZSEF. ‘
