Zalai Magyar Élet, 1944. október-december (5. évfolyam, 224-249. szám)

1944-10-09 / 229. szám

maÄIiet 1944 október 9. ■HK Feie$kápo$zta kapható kicsinyen és pagyban Nagy Gábor gyümölcskereskedőnél Zalaegerszeg Kazinczy-tér 2. ’ Telefon : 49. szívben és nem lehet elpusztítani. Máshol a pip§ás után padláson szárítptt fefipFFfUHt szórta ki a háztetőre a szívóhullám. Amerre |pp az etflbpfj .gá?pl 4? jjyeg: ᧠Jetpcspfépben, meg-megbothk a szétvéft útbuf-Jígjp kövek­ben, itt-ott egy-egy elhajított, megforgácsolt gerenda jieyer. A lakásokban szintén az üyeg- cspf epedet takarítják gsszg a családtagok, az üye^csefepeké't, áfliejypk’'iflég agyflefflflkef ÍS átfúrták. Jgpn szomorú látványt nyújt egy épület, arpely a fpiflpá^plt haja}fia?z§l szerp- ben van. Ezt a házlat a halálház szétrejjplp téglái és gerendái gépiegy vérszemén meg- PSfrotflolfák. Falai piegrepedye, ablakai keretestől kivágva, bútprai töflkt.eyérye, rnfg egy vaságy is behor- pagztvij. Rastog, pattog' az üvegcserép a lá­bunk alatt. Annál különösebb, hogy egy tü- kprasztalka, meg a cimbalom teljes épségben yap, az éléskamrában pedig a pefőttes üve­gednek és télire eitert uborkának semmi baja. Egy kerfészkeptbefl két hatalmas borpbatöl- egér tátong, az üvegházak fedele mincl tör­melék. A szegény, nagycsaládú emberek szá­mára épített, az iptű^ményes syoci^Jjs politika leg- Sfgpb gy#ifl§fcse, 3? Ojicsa-házak is sokat szenvedtek. yap gözöttpd, ajpejyik teljesen ép volna, bombázott helyeken mindenki azért hálálkodik, hogy az óvóhely rpenteíte meg. Csak a telitalálat esetében njnps mefljtség, apun): láttpk a példát. Egyébként biztonságot nyújt a robbanag erqjiatásainak pokoli folya­mataiban. Az egyik kertben két egymás mel­lett létesített búpkpftól két méter távolságban tátpng pgy-,egy patalrpas lbom%tŐlcsér. A bomüá lecsapódásakor az egyik ' bunker be­járatát eltemette az oda bevágódott földtömeg, de a másik kijáraton a veszély elmúltával mindenki sértetlenül a szabadba jutott. Az Onesa-telepen egy kisméretű árokóvóhelyet be­temetett a mellette keletkezett bombatölesérből kivágódott föld. De a benne megbúvó négy gyermeket sértetlenül kimentették a szülők. Kérdéseinkre elmondják az óvóhelyeken me­nedéket kereső személyek, hogy az óvóhelyén semmi mást nem hallottak, mint egy-egy szisz- szenest és nyomában olyan hangot, rnintha vasfázékhoz vágtak volna egy cserépfazekat. Lelketemelő példák A fölemelő, nemes emberbaráti cselekede­tekről jegyzünk még fel valamicskét. A bom­bázott városrész közelében dolgozó szobafestő abbahagyta munkáját és a veszedelem szín­helyére sietett. Több sebesültnek nyújtott első segítséget. A sérüléseknek egyrésze mentési munka ’ közben történt, a másik része pedig részben a légnyomás, részben szilánk követ­kezménye. Károlyi János színtársulatának tagjai a szom­bati előadásra eső gázsijukról lemondtak, hogy az igazgató a bruttó bevételt a bomba,káro­sultak támogatására ajánlhassa fel. A Város vezetősége azonnal intézkedett, hogy az épü­letek sürgős helyreállítására szükséges anyag előteremtessék. A tegnapi napon már szállí­tották js 4 cserepet és egyes helyeken már dolgoztak a tetőkön. Áz ipartestüket kebelében alakult rpupka(eözö^ég tegp|p prjekejjetpt tor- fpb. afflgjypn felajánlással ejffltbjrqjták a szakmabe}! jp|(-qsok, hogy a fliegfpflgah házak helyreállításában önkéntes munk^r<jVál­lalkoznak. Többen feJajánjq^ik, flpgy peg: osztják ideiglenesén lakásukat a kárqspltakkab Kemépy lélekkel állják a károsulf§|v érzé­keny veszteségeiket, de nyoma sincs a meg: félemlítés hajasának, az if4pgq§§?egfl!l4§nak, amelyre ellnségeink a háború megnyerését alapozzák. Zalaegerszeg lakossága kiállta az első próbát és erős lelkinek találtatott. Tegnap egész népvándorlás indult a bom­bázott Környékre. Nein árt, hogy mindenki bizonyságot vesz, mert ez a látvány elénk cáfolata lett annak a felelőtlen és könnyelmű híresztelésnek, hogy Zalaegerszeget úgyis el­kerüli áz ellenségé meri itt nimä miié vesz­tegetni neki a bombát. A halottak és sebesültek A bombatámadás hat halqttja 4 köyptjcezo: 1. ) Hertl Emil 65 éves nyug.’ műlielyvézető, 2. ) Hertl Enplné szül. Gregor Ilona 63 éves, 3. ) Rónay Dezső né szül. tiérti Janka 37 évesj 4. ) Rónay János tanuló 13 éves, 5.) György 5 éves, 6.) Mária 4 éves. Súlyosan sebesültek a következők: Horváth pndre 24 éves jobb lábszárcsonttqrés, Kacsó Gyula 54 éves, iidegspkk (Marqsyásárbely), ács Imre 59 éves, lábtörés (Bqjja), -4§zló Sándor 54 éves jqbj} combtöpq§­Kqppyebbep §érültek ippg: Rónay Qezső. Drösler Vilrposné /Zalaszefljgfót), Kovács Ist­ván (PqbrjT Depiépyi Gézané, Dómján Ist­ván (mk)> Dallenegger Heprik, Koósz Mjjdós (Per!3k)»' Pailyig Jéf|flf, 84'yas József (Dráva- hídvggj, j erzo Gyula (Pqzya), Andor József (^aiafbyp), Cigány BpFpnq' (Szqrnbafbéjy), Moldován Pál, Nagy Károly (Zalaszentivui), Hagymássy Angéla, Odor Vincéné. Holnap lesz a temetés A pqlgári élet hat hőgi halottjának teme­tése 'bojnap délután félnégykor legz 4? új temető halottasházából a hatóságok és az egesz varos közönségének kegyekfadasa mel­lett. A tenietési költségeket Zalaegerszeg vá- pqg'és az OT{ közösen viseli. A (ralotjak fp- szépé dfgzgírhelyet adománypzQtj a város. A temetést a Mária Magdolna plébánia díjmen­teséi! yégzj. Az élhúnytak jejkiüdyéért holnap, kedden délélőit 8 órakor gy^szmisét mondanak 4 Máfja iV||gdoJfl4 plébániatemplomban. * Értesülésünk szerint a szombati ellenséges berepülés alkalmával Zala más területein is dpbpk bombákat. Károkról azonban jelentés pem .érkezett. Miiven neveket viseltek régi őseink Az ősi magyarság a honfoglalás előtt s még azután is több évszázadon át nem használt külön családnevet és külön keresztnevet, liá­néin csak egy névvel jelölte magát a fégi) magyar, az úgynevezett személynévvel, termé­szetesen a kereszténység fölvételé előtt ezek áz" egyedüli nevek, személynevek. pem voltak azonosak a mai keresztnevekkel, amelyek túl­nyomó többsége idegen eiedetp s a keresz­ténységgel került hazánkba. Még az ősi hit­világban 'élő őseink neveiket saját nyelvük­ből, sajátps életszemléletükből merítették. jVU- dpn első szent királyunk, István apostoli kül­detése folytán népünk fölvette a keresztény vallást, a megkeresztelt magyar új nevet ka­pott. Ezek völtak a tulajdonképpeni kereszt­nevek. A katolikus vallás régi szentje} s a Bibliában szereplő személyek nevei adtak azt a névanyagot, amelyből a keresztelést végző hajdani pap választotta a megkeresztelkedő számára az új keresztény nevet. A kereszténység terjedésével rövidesen éh tűnt ősi vallásunk, kivesztek az ősvallással járó hagyoiriápyaink és szokásaink. Hősiesen tar­tották magukat azonban rnindpn újító törek­véssel szemben régj~ szerpélypeveink. Atokat a neveket, amelyeket a magyar nép keresztépy vallásának fölvétele előtt évezredeken át hasz­nált, nem könnyen felejtette el. Meghajtotta ugyan fejét a keresztelő pap előtt, megértette, átvette és mély hittel hitte is Üdvözítőnk örők- életű igéit, de nem mondott le ősi nevéről. Úgy gondolta az egykori magyar, hogy az ősmagyar név alatt is doboghat vallásos (keresztény szív. Erre magyar származású főpapságától nyerte a bátorítást, hjsz.en Absa bácsi kanonok flór­ban, Babos győri kanonok 1229-ben, Batur váradi prépost 1279-ben, Bulcsp Csanádi püs­pök 1230-ban, Csanád egri püspök 1325-ben, Kdppápy püspök llQO-ban, Qrkönd plébános 1219-bén, ’ Üzbég püspök 1156-ban saját ke- résztnevükkef bizonyítottak' be, hogy. lépet va­laki1 hagyőmápytiszteíő igaz magyar ,s egy hep mélyhitű kéreszíény. Az évszázadok múlásával azonban mindin­kább a ködös múltba süllyedtek az eredeti neveink, az í 360-as ' ,évektő| jkézdvie m.ár a mai csalácjn.év is kezd meghonosodni s bizony Mátyás király jfcÖrába^ már alig égyri/éKány magyarnak van ősi keresztneve. A kÖyefkézq századokban csqpán egy-kéb eredeti név ma­rad fenn s csak a legújabb idők tudomány,qs búvárlatai hozták felszínre a rég elfeledett szépséges neveket, hogy ma ismét életrekelje- nek sok magyar családban. Ha az elsárgult régi pergamenteket, reges­régi krónikákat forgatjuk, égyre-másra tűnnek szemünk elé a rég elfeledett ősmagyar kereszt­nevek. Ezekből tudjuk meg, minő szép neve­ket viseltek őseink. Bizony sokkal szebbek vol­tak ezek a nevek, mint a ma használatos latin, görög, szláv, germán és héber eredetű ke­resztnevek, amelyekről azt sem tudjuk, mit je­lentének. Ha a szebb hangzású személyneveket cső-’ korba szedjük, szinte dalolnak mai fülünknek, Halmágy, fiímes, Holló, Már, liba, Ildobár, Illabár, Illan, Ilmár, Illő, Ital, Kadicsa, Katán, Kedvelő, Kékszem, Kösöny, Kürt, Lél, Lengő, Levedi, Maglód, Melegd, Miese, Nyárád, Ql- damur, Olkod, Öböl, ököld stb. Majdnem mindpn fqgalomkQfbő| találunk ősi keresztneveket. Madárneveket, mint például a Gödény, Kere- csény, oiyves, Keselőd. Turfll, Sas, Vércse, Rigó, Csóka, Cinke, állatneveket, minők a Bika, Farkas, Bölény, Csikó, Nyest, Bűn, Güzű, Ágár) Borz, vagy a török eredetű Bars’, amely párducot, Kaplóny, amely tigrist jelent. A halászattal kapcsolatos ősfoglalkozást tük­rözik vissza a Hq(dha), Kárász, Sügér, Csuka, Czompó, Fogas stb. személynevek. Érdekesek a növényi megjelenítésű neveink is, mint az Árpád, Búza, Bors, Makk, Som, Mag, Bogyó stb­Mégis taláp 3 legszebb neveket a nő nevek között találjuk, szinte bőkoltak ezek a ne­vek viselőjüknek. Ilyenek 1152-ből Ajándék, 13.09-ből Aranka, l3i|3-ból Cece, s ugyancsák a középkorból Csqda, Csöpke, Epres, Fehér, Oyenge,' Gyöngy, GyöngyőcJ, Gyönyörű, fja- vaská, lyiandulá, Szép, Színes, Szőlő, Szőkéfe nqi 'nevek. Bátfpp állíthatjuk, ha yégigtekjn- tünje régi ő^ink névanyagán, ők szebb .tevé- Ket yis.eltek, fp/ítj á niai kor’gy.érmékéi. Nem kétséges, hogy Budai Attila s^jejbb, mint Budai jKp.vpcs Ifpjár szebb, mint Kqvács Botn- fpc és á Magyar (jyőngyö.d jnásképpen hang- ' Jfl.iffí Aá'agypp p.eq.kád'ia,' foJcépperi azért, pi,ért ezek az ősj nevek jzig-vprig ‘ rnagyarojk vpltak­y.fmf ,rrrőan­Ült nrt/viw tn fi ■t«.0«vr'W Ne halassza Ifobpapfp, arrp újdonságqt már ma olvashat a aJLlí_a & ­-ben I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents