Zalai Magyar Élet, 1944. július-szeptember (5. évfolyam, 145-222. szám)

1944-07-12 / 155. szám

I iiAÉrníirr Véget vetnek a henyélő cigányok csatangolásának Zalaegerszegen 2 Béresgazda családot keresek augusztus-szeptemberi belépésre, 30 kataszter hold terület megműveléséhez Veszprém megye nyu­gati szélére. Megbízva , Dunántúli Faiskola#* Szombathely, Zanati ut. a|—|||[||||| ___________________________________ni«.,,...................... »a mm un. az t írja, ho'gy annak semmi köze a felszab d,- dításhdz, hanem inkább elnyomja a francig népet, mert nyomában a bolseviznrus menetek (MTI) Dr. Subasics, az új menekült jugoszláv kor­mány miniszterelnöke elhagyta Londont, hogy másOdszot is látogatást tegyen Titonál. (MTI) Berlinből jelentik: Németország hivatalosan is fölvette a diplomáciai kapcsolatot Albániá­val. A tiranai főkonzult, dr. Schmidtet követté nevezték ki. Az újonnan alakított berlini all­bán követség vezetője Rofgea lett. (MTI) Berlinből jelentik: A Führer ‘üdvözlő táv­iratok intézett Hacha elnökhöz a születésnapja alkalmából A táviratban azt a reményét fe­jezte ki, hogy Hacha az új Európában ismét jólétet biztosít a cseh népnek. Üdvözölték Hachat Frank SS vezető, a cseh-morva véd­nökség' német államminisztere, dr. Lammers birodalmi miniszter és !dr. Frick, a cseh-morva védnökség vezetője. (MTI) Amszterdamból jelentik: Az amerikai ten­gerészeti hivatal közlése szerint az S 28 ten-( geralattjáró baleset következtében égy csen­des-óceáni gyakorlaton elsüllyedt. 60 főnyi legénységét nem tudták megmenteni. (MTI) Stockholmból jelentik: A brit hírszolgálat washingtoni jelentése szerint Rooisevelt ne­gyedszer is elfogadta a jelölést és kijelentette, hogy ha megválasztják, negyedszer is szolgái (MTI) Amszterdamból jelentik: A brit hírszolgálat washingtoni jelentébe szerint Roosevelt kije­lentette, hogy a de Gaulle vezetése afatt álló északafrikai bizottságot az angolszász csapa- tok ájta.1 eddig megszállt francia területek kormányának ismerik el, (MTI) Regény jjc Magyarra fordította G a á 1 Olga (45) Amikor tovább lovagoltunk, nagyon elgondolkoztam Grisa szavain. Persze, hogy igaza van! És még hozzá megmentette az életemet! — Köszönöm, Grisa, — mondtam megha- toftan — fezt sohasem felejtem*el neked! — Szóra sem érdemes, — mondta Grisa — ki tudja, nem llesz-ie ineked is alkalmad, hogy rövidesen kiegyenlítsd tartozásodat!? Elhatároztam, hogy a jövőben kevesebbet beszélek majd és' többet lövök. Krasznov atyuska szavai jutnak eszembe: — Öljed a bolsevistát, ahol csak találod! — »Szervezett ellenállás!« — mondotta a vörös... — Petja, — kiáltotta örömmel Grisa —> nézd, itt a határfolyó, de balról mieg a dij- inják... Rettentő kellemetlen érzés... Nem tűnt föl neked, hogy a vörös sohasem: egyes­számban beszélt, hanem mindig azt mondotta: »ml«! ? Abba az irányba figyeltem, amerre Grisa mutatott. Sebesült karom szörnyen fájt és vérzett. Ingemből letéptem egy darabot és Zala vármegye törvényhatósági kisgyűlésé- sének mai ülésén a főispánnak hivatalos tá­volléte miatt dr. vitéz Hunyadi László al- ispánhelyettes-főjegyző elnökölt és összesen 55 ügyet tárgyaltak le. Meglátszik tehát, hogy a kormányrendelet alaposan lesoványítja az ed­dig 200-as tárgypont körül mozgó gyűlési ügy­menetét. Gróf Somssich Antal, Horváth Ger­gely és dr. Okolicsányi László szólaltak fel. Horváth Gergely a légiriadók miatt az üzletnyitásnak korábbra való tételét kérte Za­laegerszegen. A felszólaló 9 órai üzletnyitásról beszélt, ami nyilván tévedés az ő részéről, mert Zalaegerszeg város polgármesterének intézke­dése alapján július 1-étől valamennyi üzlet reggel 7 órakor, de legkésőbb 8 órakor kö­teles nyítani. Legfeljebb arról lehetne szó és ez helyes is volna, ha a hosszantartó légiriadók miatt az üzleti ebédszünet idejét módosítanák,. Dr. Krompecher László építészmérnök, a kiváló vasbeton tervező, akit a kormány az óvóhelyépités kérdésének rendezésére és meg­oldására miniszteri biztosnak nevezett ki, érde­kes nyilatkozatot tett a Műszaki Világ cimü 1 folyóiratban. Krompecher a nyilatkozatában be­számolt a tapasztalatairól és rámutatott azokra a kérdésekre, amelyek az óvóhelyépités vonalán első helyen állanak. A nyilatkozatban a többek között a következőket mondja : — Az óvóhelynek két feladata van. Nemcsak meg kell védenie a bent tartózkodókat a be- omló épület zúzásai ellen, nanem iehetővé kel! tenni azt, hogy a bennszorulíak minden eset­ben kimenekülhessenek a romok alól. Tehát az óvóhelyet védem kell a beomlástól és biztosí­tani kell a belőle való kimenekülést. Az óvó- helytelepités és óvóhelyszerkeszíés vonalán még A felszólalásokra a főjegyző megnyugtató vá­laszokat adott. A csépléshez szükséges ele­gendő mennyiségű olaj kiszolgáltatására meg­történt a miniszteri rendelkezés. Hogy a ren­delkezés magyarázatában félreértés ne történ­jék, abban éppen most jár el a főispán a mij nisztériumban. Rendeletet ad ki a főjegyző, hogy a lóherés tarlókat nem kell felszántani, a Zalaegerszegen kóborló cigány férfiak mun­kába állítására vonatkozóan pedig újabb össze­írást sürget a polgármesternél. A vármegye területén egyébként erősen érezhető a cigá­nyok munkára kényszerítése ügyében kiadott rendelkezésnek jó hatása. Hogy pedig aratás idejében a Zalából való munkások ne legyenek foglalkoztatva erdőirtással, annak megakadá­lyozására átír a vármegye vezetősége a vasi, főispánhoz. mindig nem látom elég biztosítottnak e két követelmény együttes valóraváltását. Különösen a kimenekülés biztosítása szempontjából látok mindig hiányokat, pedig erre épp a legutóbbi vidéki bombatámadások irtózatos kegyetlen­séggel rámutattak Kevés a vészátjáró, kevés a vészalagut és kevés a íörmelékbiztosan mereví­tett vészátjáró útvonal. A légi akna ellen talaj­szint alatt vaió építéssel, vagy elhelyezéssel tudunk csak védekezni. Ha pedig a pincénk mégis kiáll a talajszint fölé, az ellen elsősor­ban széles földlökéssel, másodsorban a fal­tövek megerősítésével védekezzünk. A légiakna hatása szempontjából az óvóhely legveszélye­sebb része a közvetlenül szabadba nyíló vész­kijáró. Ezt lehetőleg szomszéd helyiségből nyissuk, vagy fordítsuk oldallal, védjük tégla­fallal, vagy feltöltéssel. Az acélajtók már tul­Grisa bekötözött vele, de a vér egy-kettőre átszivárgóit rajta ys vörös lett az egész kötési — Igen, a dünák, — válaszoltam elgondol­kozva — azt hiszem, hogy mögöttük a bolse­visták tanyáznak. Tovább nem folytathattam, mert egyszerre lódobogást hallottunk a hátunk mögött Ami­kor megfordultunk, szörnyülködve láttuk, hogy öt cseka-katona üget utánunk. — Szálljunk le, — kiáltottam oda Grisának — mert különben nem tudok lőni! Jobb kezemmel a kantáét szorítottam, bal kezem pedig erőtlenül hullott "állá. — V(ágtass! — ordította Grisa. -*- A dünák' mögé kell jutnunk, mert az nagyszerű fe­dezék. A vöéösök még lőfávolságon kívül voltak, de m'áris lövöldöztek. Lovacskáink vágtattak, ahogy csak tudtak és szerencsésen elértünk fedezékünk mögé. Pillanat alatt leugrottunk. Kirántottam évem­ből a pisztolyomat, Grisa is lövésre készen állt. A vörösök nem voltak elkészülve rá, bogy fölvesszük velük a harcot. Azt hitték, hogy majd a határfolyón átugratunk és eltűnünk a fölkelők területén. A Vörösök hirtelen megtorpantak és úgy Játszott, mintha tanácskoznánák. — Vigyázz, — súgta Grisa — *te az elsőt, én a másodikat! Tüzelj! Egyszerre dördült el a két lövés. A második vörös megingott a lován, előrehajolt és lebukott a nyeregből Az első ló felágaskodott, pillanatig két lá­bon állt, majd összeesett és maga alá temette lovasát,. A lovasok már csak 50 méternyi távolság­ban volfak. Ismét megálltak. Látszott, hogy zavaro­dottak és hátrafordulva nézik a két lelőtt bol­sevistát. A legelső lovas vad lövöldözés közben egyedül száguldott felénk. — Jól célozz, Petja! — sürgetett Grisa. Háromszor lőttem egymás után és a vörös-. gárdista, mint egy zsák, úgy zuhant le a lo­váról s ott csüngött beleakadva a kengyel- vasba. —* jjó volt, remek! —'kiáltotta Grisa elis­merően s valósággal mámoros lett az örömtől. Szemei ragyogtak, amikor mondta: — Te, Petja, egyet sem ‘hagyunk életben! — Vigyázz, jönnek! Tüzelj! Az egyik ló hirtelen megállt, fejét rázta,, mintha kellemetlenkedő legyet akart volna elhessegetni. Aztán • megingott és összeesett. Lovasa az utolsó percben ugrott le róla. Ha­talmas ugrásokkal röhant a dünák másik ol­dalára. — Ne engedd előre, mert ez bajt csinál majd nekünk! — kiáltotta Grisa. Utánaeresztem utolsó két golyómat. A vö­rös hangos »jaj« kiáltással fölemelte a kezét, mintha a levegőben akart ‘volna megkapasz­kodni, majd előrfebukott... j (Folytatjuk.) Az óvóhelyépítés anyásának kiutalásánál nem szabad különbséget tenni az ember és ember között Az óvóhely kötelező megépítése alól nem lehet kibújni Az óvóhelyépités miniszteri biztosának nyilatkozata

Next

/
Thumbnails
Contents