Zalai Magyar Élet, 1944. július-szeptember (5. évfolyam, 145-222. szám)
1944-09-15 / 209. szám
2 1944 szeptember 15. Í1A<^RELEX Zalai vasúti menetrend Érvényes 1944. 1.) Zalaegerszeg—Celldömölk—Győr szeptember 7-től 5.) 16.24 i. Zalaegerszeg é. 9.35 17.35 é. Zalabér i. 8.33 17.43 i. é. 8.23 17.56 é. Tűrje i. 8.10 17.58 i. ,é. 9.08 18.23 é. Ukk i. 7.44 18.37 i. é, 7.16 19.25 é. Boba í. 6.13 19.30 i. é. 19.50 é. Celldömölk i. 5.50 23.50 i. é. 4.45 0.39 é. Pápa i. 3.59 2.43 é. Győr i. 2.10 3.56 i. é. 0.40 4.39 é. Komárom déli pu. i. 23.57 7.40 é. Budapest keleti pu. i. 20.50 2.) Zalaegerszeg—Zalabér—Sárvár---.--i. Zalaegerszeg é. —.— 15.02 i. Zalabér é. 11.37 16.24 é. Káld i. 10.13 17.36 é. Sárvár i’. 8.48 3.) Zalaegerszeg— Balatonszemtgyörgy—(Keszthely 16.24 i. Zalaegerszeg é. 9.35 17.56 é. Tűrje i. 8.10 18.12 i. é. 8.02 18.26 é. Zalaszentgrót i. 7.48 19.14 é. Zalacsány i'. 7.03 19.48 é. Zalaapáti i. 6.30 20.10 é. Sármellék i. 6.15 20.41 é. Balatonszentgyörgy i. 5.51 21.11 i. e. 5.10 21.36 é. Keszthely i. 4.53 4.) Zalaegerszeg— Böba—Veszprém k. pu.—Budapest 16.24 i. Zalaegerszeg é. 9.35 T9.25 é. Boba i. 6.13 0.08 i. é. 1.29 2.29 é. Veszprém külső pu. i. 22.57 4.42 é. Székesfehérvár i. 21.10 7.22 é. Budapest déli pu. i. 18.30 Zalaegerszeg— Ukk—T apolca—Balatonfüred 16.24 18.23 18.28 18.55 19.40 7.25 8.28 20.20 22.23 i. Zalaegerszeg é. Ukk i. é. Sümeg é. Tapolca i. é. e. i. é. i. i. Keszthely e. i. i. Tapolca é. Balatonfüred e. i. 9.35 7.44 7.41 7.17 6.27* 18.52 17.52 6.37* 4.56 *) A Balatonfüredről 6.37-kor érkező vonatot a Tapolcáról 6.27:-kor induló vonat rendeletileg megvárja. 6.) Zalaegerszeg—-Zalaszentiván Zalaegerszeg i. 2.45 8.52 17.35 Z.e.—Külsőkórház mh. i.9. 03 17.46 Z.i.—Kisfaludpuszta é. 3.01 9.09 17.52 i. 3.05 9.17 17.54 Zalaszentiván é. 3.11 9.22 17.59 Nagykanizsa felé i.-9. 29---.--Sz ombathely felé i. 3.38 —.— 18.39 Szombathely felől é. 9.15--.--22 .22 Nagykanizsa felől é. Lt_ 18 .19 Zalaszentiván i. 9.35 18.50 22.52 Z.i.—Kisfaludpuszta é. 9.40 18.55 22.58 i. 9.41 18.57 23.03 Z.e.—Külsőkórház mh. i. 9.48 19.05---.--Zala egerszeg é. 9.58 19.16 23.22 ?•) 2.54 3.11 3.38 7.05 19.50 21.49 18.34 9.25 Zalaegerszeg—Szombathely 17.35 i. Zalaegerszeg 17.59 é. Zalaszentiván 18.39 i. 19.44 é. 20.40 é. 22.47 23.27 e. 23.25 22.12 Vasvár Szombathely Sárvár Celldömölk Csorna é. 9.58 i. 9.35 9.15 i. 8.20 i. 7.20 6.00 5.10 23.22 22.52 22.22 19.06 8.) Zalaegerszeg—Nagykanizsa (Budapest—Pécs) 8.52 i. Zalaegerszeg é. 19.16 9.22 é. Zalaszentiván i. 18.50 9.29 i. é. 18.19 9.52 é. Búcsúszentlászló i. 17.57 10.07 é. Zalaszentmihály-Pacsa i. 17.45 11.13 é. Nagykanizsa i. 16.43 14.33 i. é. 7.25 20.58 15.35 é. Balatonszentgyörgy i. 6.15 19.56 21.36 é. Keszthely Í'. 4.53 20.01 é. Székesfehérvár i. 16.06 21.50 é. Budapest déli pu. i. 14.30 21.12 i. Nagykanizsa é. 14.16 21.46 é. Murakeresztúr i. 14.01 23.30 é. Csáktornya i. 13.17 14.24 i. Nagykanizsa é. 16.58 15.47 é. Gyékényes i. 10.47 22.12 é. Kaposvár i. 4.40 23.26 é. Ujdombóvár L 3.21 18.14 é. Barcs i. 8.45 21.43 é. Pécs 1. 5.28 9.) Zalaegerszeg—Zalalövö 4.50 19.00 i. Zalaegerszeg é. 7.56 22.26 5.00 19.10 i. Z.e.—Óla külv. e. 7.47 22.17 6.06 20.22 é. Zalalövö i. 6.43 21.10 7.16 —.— é. Körmend i. 19.58 8.24 —.— é. Szombathely i. -.r- 18.28 —.— 21.47 é. Dávidháza i. 5.31 — —.— 23.09 é. Muraszombat i. 3.40 — —.— 23.40 é. Murahely mh. i. 2.55 — 10.) Zalaegerszeg—Alsólendva-Csáktornya 10.01 i. Zalaegerszeg é. 15.54 10.29 é. Bak i. 15.23 11.55 é. Lenti i. 13.52 12.26 é. Alsólendva i. 13.20 13.45 é. Csáktornya i. 12.01 18.30 19.26 19.45 é. Murakeresztúr é. Nagykanizsa 9.15 8.15 8.00 1. i. i.5.43 Sopron déli pu. i. 4.35 —. Kőszeg i. 5.50 13.20 Összeállította MÁRAMAROSI ZOLTÁN I oktató tiszt. Regény jfc Magyarra fordította G a á 1 Olga (99) A száműzetésben alaposan megfigyelhette az ember a különböző orosz jellemeket. Legérdekesebb típus a kóborló gyermek- hadból kikerült fogoly. Ezek a fiatalemberek, akiknek sohasem volt otthonuk és sohasem kaptak szeretetet, egész különös fogalmakat alkottak maguknak a becsületről. Általában a »lopásra különlegesítették magukat«, amint azt hivatalos szovjet nyelven mondták. Hihetetlen bátorsággal léptek föl itt a táborban is jogaik megvédelmezésére, még akkor is, ha az helyzetük rosszabbodását vonta maga után. Ha pedig bolsevista ügynök érkezett a táborba és nagyhangú szólamokkal kezdte szédíteni a foglyokat, ők voltak az elsők, akik! belekiáltoztak beszédébe és agyonbírálgatták, amit mondott. — Még mindig ezt a régi nótát fújjátok? — kiáltottak közbe szemtelenül. — Még mindig ezzel bolondítjátok a népet? Nekünk lugyan mindegy, ha hitelt adnak szavaitoknak ezek az ostobák, csak a szegény parasztokat sajnáljuk, akik teljesein védtelenek veletek szemben! Ha aztán az ilyen »pofázások« után kihallgatásra rendelték őket és »szovjetellenes« magatartásukért felelősségre’ vonták, ott is ugyanezt a csúfolódó és gúnyolódó hangnemet használták. — Meg akarjátok kettőzni a rabságunk idejét, ugy-e? — kérdezték kihívóan. — Talán nincs igazunk, hogy csak port hintetek a nép szemébe, de majd egyszer ti kerültök az ítélőszék elé. akkor majd másképp beszéltek ti is! A tisztviselőket és általában az orosz értelmiséget nagyrészt kipusztították a bolsevisták. A többiek, akik még megmenekültek, igyekeztek megbújva élni és szörnyen szenvedtek lélekben a bolsevizmus lidércnyomásától. Találkoztam az egyik táborban egy német származású vegyészmérnök-családdal. Az apa, fiú és leány, valamint annak jegyese, együtt töltötték száműzetésüket. Az öreg embernek éppen úgy kellett végeznie a nehéz földmunkát és favágást, mint a három fiatalnak. Amikor egyik este a táborparancsnok ráordított az öregre, hogy miért nem végezte el a kiszabott napi munkát, zavart hallgatással nézett szét és az aggodalom verejtéke lepte el homlokát. Fia, aki mellette állt, könnyezve fordult el. Az értelmiség soraiból néhányan a szovjet szolgálatába álltak, habár jól tudhatták, hogy csak addig tűri meg őket. amíg kihasználhatja szolgálataikat. * Nemsokára feloszlatták az új tábort is. A foglyokat más táborokba helyezték át és az irodai alkalmazottakat, akik között én is ott voltam, a központi igazgatáshoz rendelték. Itt ismerkedtem meg az első női munka táborral. Ezeknek a szerencsétlen nőknek a sorsa valóban megrendítő volt. Hercegasszonyok, grófnők, bárónők, egykori magasrangú tisztek feleségei, leányai, magasrangú állami tisztviselők női családtagjai és pétervári utcanők egybezárva éltek itt. A vezető bolsevisták minden tekintetben hatalmukban tartották ezeket a nőket és részegségükben el is dicsekedtek vele... (Folytatjuk.) Nem loptam én életemben! — mondotta a zalaegerszegi törvényszéken egy leány, aki meglopta a hadikórházat Fogházőr vezetett elő ma délelőtt egy magas, karcsú termetű leányt dr. Pénzes László egyesbí'ró elé. A neve Lihu Ilona, 19 éves és meglehetősen viharos életen ment át már fiatal kora ellenére is. Szülei elhaltak és a magára maradt leány Zilahról elkerült Németországba gyári munkásnak. Mint olyan többször jogosulatlanul átlépte a birodalom határát és ezért ott szigorúan büntették is. Később visszajött Magyarországba és Zalaegerszegen kötött ki. A hadikórházban jelentkezett szolgálatra. Takarítónőnek vették föl, majd mivel különös ügyességet tanúsított, kötözőnek került be a betegekhez. A leány azonban megtévedt, önhatalmúlag egy alkalommal bement a raktárba és onnét több ruhaneműt, orvosi köpenyt, lepedőt, törülközőket, szappant stb. magához vett, vagyis lopott és a lakására vittei. Csakhamar kiderült a tette, elfogták és bekísérték. A tárgyaláson arra hivatkozott, hogy nem lopott ő sohasem egész életében. Most se volt szándékában a lopás, csak szüksége lett volna, mint kötözőnek, némely dolgokra »saját használatára«, de a raktárnok nem adott neki, sőt megfenyegette, hogy majd megmutatja neki, hogy nem visel sokáig fehér köpenyt. A lopott holminak nagyrészét meg is találták a leány lakásán, a többi tárgy azonban bizonytalan kezeken eltűnt. A jóindulatúnak látszó leány csak nagynehezen akarta megérteni, hogy a tárgyaknak engedély nélkül való elvitele lopást jelent. A bíróság egyhónapi fogházra ítélte. Amikor megkérdezték tőle,
