Zalai Magyar Élet, 1944. július-szeptember (5. évfolyam, 145-222. szám)
1944-09-30 / 222. szám
8 1944 szeptember 30. Ehető gombáinknak közel nyolcvan százaléka felhasználatlanul rothad el az erdőben Okozhat-e mérgezést bizonyos körülmények között az ehető gomba Az Országos Kémiai Intézet növénytani osztályának vezetője nyilatkozik a gombamérgezések okáról ___________________________MAO^TkET (Budape sti munkatársunk irása.) A gombáról, egyik legfontosabb élelmezési cikkünkről, az utóbbi időben ismét sokat lehetett olvasni. Már pedig az sohasem jó, amikor a gombáról gyakrabban írnak a lapok. Szomorú, hogy a sok ujsághiradás következtében a rendkívül egészséges és tápláló gombának a neve mégis sok ember képzeletében úgyszólván elválaszthatatlanul összeforrott a halállal. Ennek tulajdonítható, hogy az időnként vakőrületszerüen fellépő tömegidegesség az egyébként józan itélőképességü polgári családok kedvét is elveszi egy időre a gomba fogyasztásától. Könnyen elképzelheti, hogy a takarékos háborús gazdálkodásra szorított ország élelmezésében milyen kárt jelent ilyen járvány. A legutóbbi időben fellépett gombamérgezési hullám Nagykőrösön indult, ahol többeket szállítottak kórházba, aztán Balassagyarmaton, majd Devecserben történtek mérgezési esetek, a közelmúlt napokban pedig egy háromtagú debreceni ésalád szenvedett igen súlyos gombamérgezést. Érthető, ha a közönség körében bizonyos nyugtalanságot keltenek ezek a hirek. Vannak, akik azt vélik, hogy bizonyos időben az ehető gombák is mérgezőkké válnak, mások szerint a vadállatoknak szánt sztrichnin szívódott fel a növénybe és ez okozta a bajt. Ezerféle tévhit van forgalomban, s még jobban akadályozza a gomba fogyasztását, amelynek elterjedését már eddig is éppen elég babona hátráltatta. Lehetséges-e, hogy időnként bizonyos ehető gombafajták ehetetlenekké válnak, hogy a növény a talajból mérgező anyagokat szívjon fel, amelyeket a fogyasztás után tovább ad az emberi szervezetnek ? Ezekre a kérdésekre kell feleletet kapnunk. A szakembereknek válasza: Nem! Felkerestük az Országos Kémiai Intézet növénytani osztályának vezetőjét dr. Kalmár Zoltánt, aki kérdésünkre bőséges és szakszerű magyarázattal szolgált. — Először is, — kezdi magyarázatát —, meg kell cáfolnom azokat az állításokat, amelyek szerint egyes ehető gombafajták a talajból felszívott mérgektől mérgezőkké válnának. A tudomány mai álláspontja szerint ilyen változások a növények életében nem történhetnek. Az ugyanis nem tételezhető fel, hogy a gomba a földből szívjon fel bizonyos mérgező anyagokat (arzént, vagy sztrichint). Egyszerűen azért nem, mert csupán a saját testének felépítéséhez szükséges anyagokat veszi magához, más anyagokat legfeljebb jelentéktelen mennyiség- ( ben. Ezt talán azzal a példával tudnám meg- ' világítani, hogy hiába öntözzük az almafa tövét cukrosvizzel, az alma ettől nem lesz édesebb Ehető gomba semilyen körülmények között sem mérgezhet, mert a gombamérgezést olyan sajátos mérgek okozzák, amelyeket a gomba testében maga állít elő. Egyedüli lehetőség, hogy a közvetlenül a gombákra szórt mérget szivacsként beszivja a fonalai közé. Mindez azonban csupán lehetőség, véleményem szerint ilyen eset a gyakorlatban nem fordul elő, hiszen a vadállatok elpusztításához használt rérget nem a földre szórják, hanem húsba rejtik. A bűnös: A gyilkos galóca — Ezzel szemben a hatósági vizsgálatok tapasztalatai azt mutatják, hogy a mérgezéseket szinte kivétel nélkül a gyilkos galóca okozza. Ez a gombafajta szép, bizalmat gerjesztő külsejű s hasonlít bizonyos ehető fajtákhoz. Emiatt sokan összetévesztik. A bajhoz hozzájárul az, hogy az egyes gombafajtákat a közönség igen gyatrán ismeri s aztán minden vizsgálat nélkül fogyasztani kezdi, holott az intézet bármikor bárkinek díjtalanul megvizsgálja a bemutatott gombafajtát. — Elismerem, hogy ezen a téren bizonyos nehézségek vannak. A földművelésügyi minisztérium azonban a bajok kiküszöbölése céljából gomba-szakértői és ismerői tanfolyamokat rendszeresít, amelyek kifejlesztésével hosszabb- rövidebb idő alatt sikerül majd elérni azt, hogy minden gombatermő vidéken képzett és vizsgázott szakértők és gombaismerők álljanak a gombaszedők és árusítók rendelkezésére— Az illetékes hatóságok és a szakemberek mindent megtesznek, hogy a gombászati ismereteket minél joboan elterjesszék. Ezt a célt szolgálják a tanfolyamok és folyóiratunk, a Magyar Gombászati Lapok. Nemcsak háborúban, de békében is igen nagyfontosságu élelmezési cikk a gomba és érdekünk, hogy a minden mesterséges beavatkozás nélkül vadon termő mennyiségnek minél nagyobb százalékát tudjuk hasznosítani. Magyarországon hozzávetőlegesen 60ft gombafaj van. Ebből 10 —i 5 mérges, súlyosan mérgező még ennél is kevesebb. S épen ezért, mivel szedőink nem ismerik az összes fajokat, ehető gombáink mintegy nyolcvan százaléka felhasználatlanul az erdőkben rothad el. Pedig a helyes gombaismeret elsajátítása a szin és alak-érzékkel bíró emberek számára nem nehéz. — Németországban már régen megszervezték a gombatermés gazdasági felhasználását, a legkülönbözőbb módon hasznosítják emberi élelmezés céljaira és állati takarmányként feldolgozzák azokat a gombaféleségeket is, amelyek nem mérgezők ugyan, de fásak, vagy rossz színűek és emiatt az ember számára élvezhetetlenek. Azt szeretnénk, ha idehaza sikerülne minél gazdaságosabban felhasználni a gombatermést, amelynek nagy része most kárba vész. Ehhez azonban a közönség megértésére is szükség van. Ne felejtsük: a gomba fogyasztásánál igen fontos az óvatosság, de ha megbízható helyről szereztük a gombát, nincs mitől félni ... v. Sz. L. Köz-és magánérdek, hogy a jó újság pontosan eljusson az előfizetők kezébe. Akinek a MAfflAiffclET postai vagy házhoz való hiányos kézbesítése miatt bármi panasza van, azonnal jelentse be (helybeliek szóban, vidékiek Írásban) kiadóhivatalunknak. Csak bejelentés után lehet orvosolni a panaszokat. riAOYAifkt:T APRÓHIRDETÉSEK APRÓHIRDETÉSEK ARÁT előre kell fizetni. Telefonon tehát nem vehetők föl apró- hirdetések. ELADÓ trágya. Marthon vendéglő, Oliai-út 30. KIADÓ lakását, adás-vételi ügyeit itt hír« desse. Fillérekért gyors eredmény. Laptulajdonos: Zalai Magyar Elet lapkiadó kft. Felelős kiadó: Dr. Pesthy Pál. Kakas Ágoston nyomdája, Zalaegerszeg. Telefon 131. Minden alkalomra sikönuv! Mindenféle könyvet, írószertf kegytárgyakat, hanglemezeket lemezjátszó gépeket sth. előnyös árban, nagy választékban talál a Kakas-nyomda könyvf papír. írószer és zeneműkereskedésében Zalaegerszeg, Kossuth Laios-u. 8. Telefon 131.
