Zalai Magyar Élet, 1944. július-szeptember (5. évfolyam, 145-222. szám)

1944-09-22 / 215. szám

1944 szeptember 22. flA^RÍlET 3 Dr. Wünscher Frigyes vezérigazgató és a szövetkezeti tagok hatalmas táborának jelenlétében nyitotta meg kapuit a „Hangya“ sümegi kirendeltsége Sümeg hivatali és társadalmi életének vezetői, I a helyi és vidéki érdeklődők sokasága, 120 I szövetkezeti tag gyűlt össze a sümegi „ Kisfaludy“ szálloda nagytermében, a „Hangya“ sümegi kirendeltségének ünnepélyes megnyitásán. — Szabó Sándor esperesplébános, szövetkezeti elnök megnyitó beszédében kiemelte, hogy mióta felszámolták a zsidókérdést, nagy fel­adatok várnak a Hangya szövetkezetekre. A megmérgezett légkör eloszlott s vele a köz­tudatba bedobott azon felfogás is, hogy a keresztény nem való kereskedelmi pályára. A történelem is bizonyítja, hogy a régi magyar s külföldi városok előkelő kereskedői mindig keresztények voltak. A Hangyának nem célja, hogy megfojtsa a kereskedő egyének boldogu­lását, hanem hogy résztvegyen a keresztény magyar kereskedőnemzedék nevelésében és igy emelje a színvonalat. Régóta vádak hangzanak el az úgynevezett „mamutszövetkezetek“ ellen és kérdőre vonják arra illetéktelenek, hogy a Hangya hova teszi a jövedelmét. Pedig könnyű kitalálni. Amíg az egyéni cég azt saját céljaira fordítja, addig a Hangya szerez, épit, alkot. S ennek bizonyítékát látjuk, hogy Sümegen is, miként az országnak másik 29 helyén, kiren­deltséget létesít. Jövedelmi feleslegét ipartelepek létesítésén kívül vásárlási visszatérítések cimén osztja szét tagjai között. A múlt évben például 9 millió pengő került szétosztásra. De hatalmas összegeket fordít emberbaráti célokra is. Dr. Wünscher Frigyes országos alelnök, vezérigazgató szólalt fel ezután. A sümegi kirendeltség megnyitásával — mondotta — bele kell helyezkednünk a mai időkbe. Ugyanis a központot tagszövetkezetek alkotják s innen, a szövetkezetek szövetkezetétől vár és kap erőt. A szétpontosítással közelebb hozza az embereket magához, illetve az emberek köze­lébe férkőzik. A sümegi kirendeltség műkö­désével nagyobb lesz egyesek felelősségválla­lása, de a végzett munka után nagyobb dicsé­ret is illeti meg majd a saját felelősségre vég­zett s jól sikerült munkát. Fontos és szem előtt tartandó a józan ész, tisztesség és a tagok szeretete. Nem akarjuk és nem fogjuk eltiporni a keresztény magyar kiskereskedőket, mert minden egészséges ügyhöz, így a keres­kedelemhez is kell a nemes verseny. A kiren­deltségek ezután maguknak gazdálkodnak, mi­vel mindenkinek, így ezeknek is joguk van ' élni, gyarapodni, szerezni. Az lett az elv, hogy tovább fejlesztik, fokozzák az önkormányzatot. Épnek nagy előnye lesz az árúbeszerzés, ér­tékesítés és az őstermelés szempontjából. Ami­kor a szállítás is nehézségekbe ütközik, a központ nincs abban a helyzetben, hogy vas­úton, vagy a rendelkezésére álló tehergép­kocsikon bonyolítsa le a legtávolabbi vidé­kekre az árúszállítást. Ezt most házilag, lovas- kocsikon kell lebonyolítani. így késedelem nél­kül eljut a szövetkezeteknek az árú s ezzel elejét veszik az uzsorának. Ismert dolog, hogy ma ok nélkül valósággal megrohanják sóért a boltosokat. A só-láz leküzdésére mindent el­követ a Hangya és mindig arra törekszik, hogy mindig álljon készlet a közönség rendelkezé­sére és pedig mindenhol a hatóságilag meg­állapított áron. Majd rátért a szövetkezet hely­zetének és jövő céljainak ismertetéséne. A két világháború előtt — mondotta — kereske­delmi szempontból nem jó utón jártunk, mert elgyengült, elsorvadt a magyar falusi és az úgynevezett középosztály, amely együttesen az ország lakosságának többségét alkotja. A zsi­dóságnak közénk férkőzése szétforgácsolta a magyar erőt. A szabadelvűség uralma alatt mindenben gáncsoskodtak, akadékoskodtak, ahol a szövetkezeti eszme fölmerült. Ám a sza­badelvűség romboló kora lejárt, bebizonyult, hogy vele nemcsak hogy meg nem állt az élet, de virágba borult. A háború szerencsés be­fejezésével pedig teljes erővel kell a célokért küzdeni, Napok óta halljuk a panaszt a zalaegerszegi háztartásokban, meg a járás falvaiban is, hogy nem lehet élesztőhöz jutni. Hogy a panaszok alapja felől kellően tájékozódjunk, ma fölkeres­tük vitéz Bánfalvi Jánost, az élesztő el­osztó képviselet Zalaegerszeg városi és járási megbízottját és tájékoztatást kértünk tőle az ügy mibenlétéről. Bánfalvinak mechanikus mű­helye van a Wlassics-iutcában, a műhely egy része tele van dobozokkal, amelyekben az élesztő szállítása történik Zalaegerszegre a Gschwindt cég és a Mezőgazdasági és Ké­miai Ipartelepek Rt. gyáraiból. Azelőtt ládi- kákban történt a szállítás, de most anyaghiány miatt ez a helyzet. Az irodába egymásután jönnek helyből és vidékről, akik élesztőt akar­nak. Sohasem hittük volna, hogy az élesztő körül is ilyen nagy forgalom lehet. Bánfalvi a következőkben tájékoztatta raj­tunk keresztül a közönséget: — Tulajdonképpen élesztőhiányról nem le­het beszélni, csak arról, hogy egyrészt idő­közönként szállítási nehézségek vannak, más­részről pedig a fogyasztás száz százalékban emelkedett. Ennek oka viszont az, hogy egy­részt a város és járás lakossága a bomba- károsultakkal, a menekültekkel és az átutazó katonasággal növekedett, másrészt a húsfo­gyasztás lehetőségének erős csökkenése mi itt a tésztafélék fogyasztása száz százaléko­san emelkedett. Akik a saját háztartásukban eddig naponta két deka élesztőt vettek, most 10 dekát igé­nyelnek, mert be akarják magukat biztosítani a következő napokra is. Fontos körülmény pedig az, hogy a felfokozott igényeket nem lehet kiszolgálni, mert a gyáraktól csak annyit kapunk, amennyi a múlt év ugyanezen hónap­jában volt a fogyasztás. Tehát csökkentett mennyiségű szállításról van szó, ami a fogyasztás mértékével fordított arányban áll. Figyelembe kell venni továbbá azt is, hogy az élesztő romlékony anyag, legfeljebb 8 napig áll el, így a késedelmes ütazás miatt néha Elveszett egy férfi arany karkötő óra csütörtökön este a Gosztonyi vendéglőtől a Vörösmarty utcáig. A megtaláló ezer pengő lutalom ellené­ben a 411-es telelonszámon jelentkezzék. már megbüdösödve érkezik, úgy hogy vissza kell küldeni, vagy pedig már Szinte folyékony állapotba megy át és akkor a pénzügyőrség felügyelete mellett megsemmisítik. Emiatt is van tehát fennakadás a kiszolgálásban. Leg­elsősorban biztosítjuk abból az 50—100 kg szállítmányból, ami naponként érkezik, a pé­kek, a kórházak és a 'kereskedők igénylését. A pékek egyenként 1—1.5 kiiogramot fogyasz­tanak naponta. Legutóbb tegnap este érkezett 200 kg s azt ma már kora délelőtt szétosz­tottuk. Fölvetettük azt a kérdést, vájjon az élesztő körül nincs-,e feketézés, mert a közönség kö­rében ilyen hangokat is hallottunk. — Ez ki van zárva — mondotta az elosztó'., — A pékek 3.12, a kereskedők 3.16 ’pengőért kapják az élesztő kilóját. A közönség annyira ismeri az árat, hogy nem érdemes pár fillé­rért kockáztatni az üzleti tisztességet és haj­landó vagyok ötezer pengőt fizetni annak, aki az élesztő eladásánál feketézésen fog meg valakit. Még megjegyzem, hogy a múlt hét szombatja óta tegnap este érkezett először újabb szállítmány. Uj ostromlók érkeznek egymásután és szinte könyörögnek, vagy követelőznek az élesztőért. Városiak és falusi szatócsok egymásután állí­tanak be. A válasz mindig ugyanaz: — Reggel volt, de már elfogyott. Délután újabb szállítmányt várunk! P.P. A postavezérigazgatóság közlése szerint a csomagforgalom tovább is szünetel, csak a katonai csomagokat, a Magyar Nemzeti Bank hivatalos csomagjait, a gyógyszert és élesztőt tartalmazó csomagokat adhatják fel akadály­talanul. (MTI) Budapestről jelentik: A Magyar Labdarugó Szövetség elnöksége a Nemzeti Bajnokság küz­delmeit azonnali hatállyal felfüggesztette. Az országos elnökség az NB mérkőzések helyett szövetségi díjmérkőzéseket írt ki. (MTI) erős kisembert és erős középosztályt kell nevelni. Törekedni kell arra, hogy megfelelő ára legyen a terményeknek s ezzel biztosítsuk a magunk és családunk jövőjét. Szervezkedni, tömörülni kell a nemes és hazafias cél érdekében. Sümeg és környékének most megvan a maga önálló hálózata. A sümegi kirendeltséghez a sümegi, tapolcai, keszthelyi, zalaszentgróti, celidömölki járásokban levő 38 Hangya Szövetkezet és fiókszövetkezet tartozik. Jövőjüket kezükbe adta a Központ. Rajtuk áll, hogy zökkenőmentesen lehessen átvinni az életbe a háborús időkből a békeidőkre. Politikai jelszavaknak nem szabad felülni. Ha a régi társadalom be is engedte magát csapni, ezután másként gondolkodjunk. Most sorsunkat olyanok intézik, akik nem mentek el Aladároknak. Isten áldását.kérte a szövetkezetekre és a kirendeltség munkájára. Dr Nagy Béla főszol­gabíró nyitotta meg a felszólalások sorát. A kirendeltség uj értékét abban látja, hogy a közellátás szempontjából nagy előnyt jelent a közigazgatásnak. A hatóságok szívesen veszik igénybe a Hangya Szövetkezetek segítségét, mivel önzetlenül, erős tőkével, feketézés mellő­zésével végzik a rájuk bízott feladatot. Tán­csics Lajos balatonedericsi körjegyző is azokat az előnyöket ecsetelte, amelyeket a Hangya jelent a községek lakosságának. Barcza Lajos zalaerdödi bérlő hivatkozott arra, hogy a Hangya központot háia ilieti azért, hogy telje­sedhetett az egész sümegi járás szövetkezeti tagjainak régi óhaja a sümegi kirendeltség megvalósításában. A Himnusz elhangzása után dr. Wünscher Frigyes a megnyílt kirendeltséget és a Hangya szövetkezet boltját látogatta meg. Elismerését fejezte ki a tapasztaltak felett. Száz százalékosan emelkedett a zalaegerszegi járásban az élesztő fogyasztás Lehet-e élesztő-hiányról beszélni?

Next

/
Thumbnails
Contents