Zalai Magyar Élet, 1944. július-szeptember (5. évfolyam, 145-222. szám)
1944-09-19 / 212. szám
ÁRA 14 FILLÉR 1944 SZEPTEMBER 19. KEDD V. évfolyam ■p POLITIKAI NAPILAP ^ 212. SZám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Felelős szerkesztő: Előfizetés: 1 hónapra 3.40, 3 hónapra 9.SO P, Tüttőssy-utca 12. Telefon 80. Or. PESTHY PÁL Postatakarékpénztári csekkszámla: 1.264 sz. Fegyelmezett agy, fegyelmezett nyelv A „feketéző“ utasok okozzák a vonatok tűrhetetlen zsúfoltságát Vidékről még mindig rengeteg árut szállítanak Budapestre» ahol „feketén" eladják Sok minden nem úgy történik, ahogy az emberek szeretnék, vagy ahogy vágyálmukban elképzelték. Sok mindenről le kell mondanunk, ami jólétünket,, kényelmünket szolgálta. Az egyéni kedvtelések ideje lejárt. A háború, minél jobban közeledett, annál jobban befolyásolta, megnehezítette életünket. A háború már itt van, a vele járó kellemetlenségek megnyilatkoznak minden vonalon. Ez a háború, amely életre-halálra megy, sokat követel a nemzettől, a nemzet pedig az egyéntől. Nemcsak sokat, mindent. Ezért nem rim gathatjuk magunkat álomban, ezért nem élhetünk egyéni kedvteléseink szerint, ezért kell mindenben alkalmazkodnunk a háborús viszonyokhoz. Az öt év alatt megszokhattuk a lemondást, hozzászokhattunk a megszorításokhoz. És minél tovább tart a háború, annál több fesz a korlátozás. Takarékoskodnunk kell még a levélírással is. Szűkre kell szabni mondanivalóinkat. Általában meg kell szoknunk, hogy fölöslegesen ne írjunk, ne beszéljünk. Amit mondunk, amit leírunk, annak alapja Hegyen, ne nyugtalanítson, ne vezessen félre. Erre pedig csak egy mód van, ha nem ülünk fel a rémhíreknek, ha csak azt fogadjuk el, ami igaz. Különböző híresztelések, szószátyár- kodások még egyetlenegyszer sem használtak az egyes embernek, hogyan használhatnának a nemzetnek?! Fegyelmeznünk kell az agyunkat, a nyelvünket és ahogy a saját érdekeinket védjük és körülbástyázzuk, úgy kell védenünk a nemzet érdekeit is. Minél nehezebb a helyzet, annái éberebben kell figyelnünk és szolgálnunk a nemzet céljait. Ha mérlegre tesszük azokat az áldozatokat, amelyeket mi, itthoniak hozunk az életüket kockáztató hős fiaink, derék honvédeink áldozatával szemben, a mérleg serpenyője nem a mi javunkra billen és még igen sokat kell tennünk, még rengeteg áldozatot kell hoznunk, ha azt akarjuk, hogy a mérleg nyelve helyreálljon. Zokszó nélkül, sopánkodás nélkül, szívesen kell megadnunk mindent, amire a hazának, a honvédségnek szüksége van. A háború sem tart örökké. Az áldozatok és szenvedések meghozzák az eredményt, amely egy szóba sűrűsödik: győzelem! A londoni menekült lengyel kormány puszta létezése is nehéz gondot ielent a szovjetnek A lengyel kérdés Londonban nagy port vert föl. Az angol alsóházban nagy érdeklődéssel várják ennek a kérdésnek nyilvános megvitatását, ami természetesen nem tetszik a brit kormánynak. A londoni menekült leni- gyei kormány a kibírni felszabadító bizottság vezetőjét kommunista ügynöknek nevezte. Egy svéd tudósító szerint bár a szovjet a teljesen átalakult Bulgáriát is kezébe akarja kaparintani és ezáltal a Balkánt saját érdekkörébe keríteni és bár a szovjet csapatok már régen Lengyelország és a Baltikum területén állnak, a londoni menekült lengyel kormány puszta létezése is nehéz gondot jelent a szovjetnek'. (MTI) A rendkívüli idők rendkívüli intézkedéseket kívánnak. Ez az elv és elgondolás vezette, a Máv igazgatóságát, amikor bizonyos utazási korlátozásokat léptetett életbe a vasútvonalakon. Ezzel kapcsolatban a nyár folyamán többízben is felhívták a közönséget, hogy csak az utazzék, akinek föltétlenül szükséges. Így akarták a vonatok túlzsúfoltságát enyhíteni. A figyelmeztetések ellenére az utazó közönség számra nemhogy fogyott volna, de gyarapodott. Különösen Budapestről és Budapestre utaztak fölös számmal. Ezek a vonatok még ma is állandóan túlzsúfoltak s az utasok valő’sátggal fürtökként csüngiemek a lépcsőkön. Többször megtörtént, hogy egy-egy vigyázatlan utast lesodort a sínek mellett a telefon- pózna és életével fizetett gondatlanságáért. Az utóbbi időkben igen sok utassal beszélgettünk s ilyenkor kiderült, hogy nem minden esetben a kényszerítő körülmény vitte a vasútra. Valami háborús utazási láz. fogta el az embereket és seholsem találják magukat. Nem törődnek sem a zavarórepülésekkel, sem a légiriadókkal, ha csak egy kis szabad idejük van, vonatra kapnak és utaznak, utaznak s újra csak utaznak. Ez a típus azonban a kevésbbé veszedelmes. Bár az utazás a mai pénzügyi viszonyok mellett aránylag nem drága, egyszer mégis csak kiürül a pénztárca s akkor fokozatosan alábbhagy az utazási láz. Sokkal veszedelmesebb és a közre károsabb az a fajta, amely gondosan titkolt céllal utazgat jobbra-balra, de főleg vidékről Budapestre. Az ilyen utasok szinte kivétel nélkül »feke- téznek«. Összeszedik vidéken a baromfit, tojást, kukoricát s egyéb termelvényeket s hatalmas bőröndökben, kosarakban, vagy ládákban felszállítják a fővárosba. Itt rendszerint »feketén« eladják s a busás haszonból jól ölnek. Csak meg kell nézni-egy-egy Budapestre menő vonatot: a fülkékben a csomagtartó roskadá- sig zsúfolt a különféle podgyászokkal. Ezeknek a csomagoknak 80 százaléka több, mint gyanús. Az csak természetes, hogy a fővárosi pályaudvarokon a vámvizsgálók fokozott éberséggel teljesítik kötelességüket, de lehetetlent tőlük sem lehet kívánni. Már pedig a lehetetlenséggel határos, hogy amikor naponta többször is befut egy 1600—2000 utast szállító vonat a pályaudvarra, a vámvizsgálók minden gyanús Utast, illetve csomagot sorra vegyenek. Éppen ezért fölmerült az a terv, hogy a vidékről Budapestre utazó közönség csomagjait esetleg már a vonaton vámvizsgálat alá vegyék. A vasúti szabályziatt előírja, hqgy az egyes utasok mennyi és milyen súlyú, illetve nagyságú csomagot vihetnek miagukkal a személyfülkében. A gyanús utasokat, illetve a gyanús csomagokat még útközben meg kellene vizsgálni. így elejét lehetne venni a vámügyi kihágásoknak, másrészt idővel jelentősen csökkennék a fölöslegesen utazó és »feketéző« közönség száma is. Ha valakitől kétszer-háromszor elkobozzák a fölös mennyiségben szállított árút s hozzá még meg is bírságolnák, az illető meggondolná, hogy máskor is kockáztassa a nem sok reménnyel kecsegtető kirándulást. Addig is, amíg ez a terv megvalósul, a Máv igazgatósága a saját hatáskörén belül megtalálja a módját, hogy a sok csomaggal, fölös poggyásszal utazó közönséggel szemben érvényesítse a megfelelő rendszabályokat. Ma háború van s ilyenkor senki sem engedheti meg magának, hogy a személyvonatok fülkéit »fekete árú« szállítására használja fel más úti- társak hátrányára. INNEN IS — Szabadkán a villanyáram szolgáltatásában beállott zavar miatt a harangok félreverésével jelzik a légiriadót. A hatóságok figyelmeztetik a közönséget, hogy az elsötétítés után ne menjen ki az utcára. — Október 1 -én megkezdődik a nyúlvadászat és tart január 16-áig. — A személygazdálkodási kormánybiztos intézkedé- désére szigorú ellenőrzés alá veszik 14 éves kortól kezdve a férfiakat arra nézve, hol vannak elfoglalva. Ezért ajánlatos, hogy személyi okmányait mindenki hordja magánál. — Az Ungvár várost ért bombatámadás után Paulövi cs István 19 éves festőtanonc mint légo-szol- gáiatos, mozdulatlan embert látott a ligetben. Fel akarta éleszteni, majd amikor látta, hogy halott, ellopta az óráját. Egy tűzoltó észrevette és átadta a hatóságnak a halottrablót. A bíróság 12 évi fegyházra ítélte. — A posta- vezérigazgatóság utasította az egyes központokat, hogy halaszthatatlan üzleti és főleg hivatalos beszélgetések kérésénél ne alkalmazzák a tiltó rendelkezést, amely szerint a légiriadó feloldását követő két órán belül a beszélgetés tilos. A tilalom csak a magánbeszélgetésekre vonatkozik.
