Zalai Magyar Élet, 1944. július-szeptember (5. évfolyam, 145-222. szám)

1944-07-01 / 145. szám

süt és főz, a kritikus napokon is, hála a 1944 július 1. nagyobb csapatkötelékek vonulnak fel a finn arcvonal felé. (MTI) Olasz hivatalos körök eddig még nem erősí­tették meg azt a külföldi rádióállomások által termesztett hirt, hogy Mussolini Németországba utazott volna. (MTI) Amerikában meghalt Hodzsa Milán, volt csehszlovák miniszterelnök, Benes nagy ellen­fele. A prágai sajtó megjegyzi, hogy egész sora van Benes ellenfeleinek, akik nem egészen tiszta körülmények között haltak meg. (MTI) Velencéből jelenti a TP., hogy a Pó síksá­gon az amerikaiak igen sok földön dolgozó embert gyilkolnak meg gépfegyvereikkel. Egy nap alatt 62 embert pusztítottak el igy. (MTI) Berlinből jelenti az Interinf: Az új német fegyvert, a V. 1-et földalatti inditóhelyről lövik ki, amelyek minden tüzérségi támadástól védve vannak. A robbanótest orrában ezer kilogramos robbanólöltet van, amely robbanékonyabb min­den eddig ismert töltetnél. A robbanótest gyorsasága 600 kilométer, hatótávolságát az indításnál szabályozzák. (MTI) Stockholmból jelentik: A svéd szociál­demokrata párt vezetősége kijelentette, hogy megszakítja a kapcsolatokat a finn szociál­demokrata párttal. (MTI) A német birodalmi külügyminisztériumban megerősítették, hogy a francia és német kor­mány között tárgyalások folynak az együtt­működésről és a háborúhoz való francia hozzá­járulás fokozásához. (MTI) Göbbels német birodalmi miniszter legutóbbi cikkében megállapította, hogy a német nép a háborús erőfeszítéseit még lényegesen fokoz­hatja. Sok erőtartalék rejlik még Németország ama részeiben, amelyek még egyáltalán nem érezték meg a légiháborut. (MTI) A délnyugatmagyarországi egyéni sakkbajnokság Zalaegerszegen A vitéz gróf Teleki Béla főispán fővédnök­sége által felkarolt, az összetartást s a lelki egységet ápoló délnyugatmagyarországi sakk- bajnokságot dr. Szirmai Géza főorvos, a Zala­egerszegi Baross Gábor Sakk-kör elnöke nyi­totta meg csütörtökön. Közvetlen, meleg sza­vakban mutatott rá az összefogásra, a lelki egységre, amelyet a jobb jövő alapjaként —1 a maga eszközeivel — ez a jelentős szellemi torna is épít. Kálmán Oszkár református se­gédlelkész, mint versenyző és a verseny- rendező bizottság elnöke, a tudomány-jelleget és pedagógiai értékeket hordozó sakkozás e versenyében a jobb jövő egyik alapját jelle­mezte. 9 órakor Albert Károly, a Sakk-kör alelnöke s a verseny tornavezetője elindította a sakk­órákat és megkezdődött nagy csendben a csodálatos mélységeket és szépségeket rejte­gető sakk-kombinációk sora a délnyugatdunán­túli sakk-kerület egyéni bajnoki címéért. Az első két versenynap után Kálmán Oszkár vezet 6 győzelmi ponttal, veretlenül. A máso­dik helyen a Csáktornyái Bendelja áll, veretle­nül, de két remis-vei (ami 1 pont veszteségnek felel meg). A harmadik helyet a Csáktornyái Magyaríts foglalja el, veretlenül, 1/2 pontos veszteséggel, de több hátralevő mérkőzéssel. Az elsőséget a szombati Kálmán—Magyaríts és a vasárnap délutáni Bendelja—Kálmán mér­kőzés dönti el. Dr. Siposs Béla és dr. Pintér Lajos egyes játszmákban igen jól, de általában formán alul szerepelnek. Ugyanez mondható a muraszom­bati Csiszár Istvánról és Keréczről is. Nagy érdeklődéssel várt, fontos, mérkőzések még a vasárnapi zárónapon délelőtt a Bendelja—dr. Siposs és délután a Magyaríts—dr. Pintér játszma. A verseny délelőtt és délután a Ka­tolikus Körben folyik, díjtalanul tekinthető meg. Ünnepélyes zárás és díjkiosztás vasár­nap este, a játszmák befejezése után, előre­láthatóan 7 és 8 óra között lesz. Zrínyi-rohamlöveg előre! Valahol Galíciában, 1944 június. Láttál már közeledő vihart? Hallottad az ég vészes, felmorajló dörgését? Figyelted a meg­torpanó felhők félelmes feketeségét? Nem áll­tái-e meg tisztelettel és egy kicsit összeszo- nult mellel az ég hatalma előtt? Nos, ilyesfajta félelem fog el, ha közeledni látod a győzelmi magyar fegyverek egyik leg- szebbikét: a Zrínyi-rohamlöveget. A néme­tek Tigrisnek becézik félelmes harckocsijukat, ;én a Zrínyit a vadkanhoz hasonlítanám. Teste zömök, alacsony. Páncélzatát —amely jóval erősébb minden eddiginél — külön lyu­kacsos oldaliemez védi. Tornya meglehetősen beépített, mégis jó kilátást és kilövést nyújt, alacsonysága viszont biztosítja az ellene való legkisebb találati lehetőséget. Fent a tizen­hatosoknál találkoztam vele először. Különös, félelmes hatása azonnal megragadott. A ma­gyar erő jelképét láttam benne. Éppen be­vetésről jött több más társával együtt. Nyolcszáz orosz és két T 34-es egyetlen nap alatt Alacsony, zömök, hatalmas erejű fickó F. I. szakaszvezető, B. J. százados parancsnoki Zrí­nyijének vezetője. Cigarettával kínálom, úgy kezdjük a beszélgetést. — Ezek az igazi harckocsik! — mondja. — Könnyűszerrel futnak előre-hátra 60 kilomé­teres sebességgel. — Hogy folyt le a bevetés? — Háromnegyed 11 órakor kezdtük meg a támadást a falu ellen. Menetközben erdőhöz értünk, amelyben rengeteg orosz katona volt. Mielőtt még tulajdonképpeni célunkat meg­kezdhettük volna, ezeket kellett leküzdenünk, A mi gépünkön kívül még 10 Zrínyi-roham- lövegünk volt. Nehéz nap várt ránk. Az én kocsim egyedül 140 lövést tett délután 6 óráig. Ám erre az időre 800 ellenséges har­cost semmisítettünk meg s az én lövegem egyedül kilőtt két T 34-est. Az első ellen­séges harckocsit a harmadik lövésre találtam telibe. Nekünk semmi bajunk se történt, csak az őrmester úr sebesült meg, aki a legnagyobb tűzben fontos jelentést vitt hátra az osztály­parancsnok úrhoz. Kemény küzdelem volt, de mire a nap lebukott, az erdőt teljesen megtisz­títottuk az ellenségtől. Inkább a pokolba... Két szuronyos tábori csendőr orosz foglyo­kat kísér. Beretválatlan, véres, rongyos ala­kokat. Szomorú ballagás az, ahogy baktatnak. Nézem őket. A hiányos táplálkozástól szürke és sovány az arcuk, kifejezéstelen a tekintetük. Úgy kódorognak, mint a megvert kutyák. TVUkor a parancsnoki Zrínyi-löveg mélllé ér­nek, az egyik megtorpan és szemében állati félelem ül, ahogy a harckocsira bámul. Azután gyors, idegen kiáltozásba kezd. — Mit magyaráz ez? — fordulok a társa­ságomban levő fiatal zászlóshoz. Mosolyog. — Azt kiáltja, hogy inkább a pokolba mégy, mintsem mégegyszer a Zrínyi-rohamlöveg el­len ... Túri Turgonyi András hadnagy, haditudósító.

Next

/
Thumbnails
Contents