Zalai Magyar Élet, 1944. július-szeptember (5. évfolyam, 145-222. szám)
1944-09-09 / 205. szám
4 1944 szeptember 9. A Balaton igazi hivatása ____________________MAáf/ftfkF. T Ha zánk területéből 610 négyzetkilométert foglal el a Balaton víztükre. Ez az óriási terület haltermelésével járul hozzá az ország lakosságának az ellátásához!. Ez azonban a mintegy 106 ezer katasztrális hold területhez viszonyítva nem lenne eléggé jövedelmező és ha csak ez lenne a tó egész hozadéka, úgy csakugyan érdemes lenne azt lecsapolni és a helyén mezőgazdálkodni. Van azonban a Balatonnak igen nagy jelentőségű és anyagiakkal alig fölbecsülhető értéke, a gyógyértéke. Az emberi szervezet úgy van megalkotva, hogy víz és napfény nélkül nem lehet meg és minél jobban tud élni ezzel, annál jobban fejlődik, annál jobban meg tudja őrizni az egészségét. A Balaton tónál a víz, a napfény jobb, mint az országban bárhol másutt. Nem véletlen tehát, hogy a tó körül fürdőtelepek sora és villák ezrei épültek, ahol a nyaralók tízezrei élvezik a balatoni víz, napfény és bársonyos fövenyből áradó gyógyhatásokat. Ezek a gyógyhatások a valóságban megvannak és ezek adják vissza a Balatonnál töltött párheti üdülés után sokaknak a testi és lelki felfrissülést és az egész évre kiható nagyobb ellenállóképességet. A szép tó vize tehát megadja annak a lehetőségét, hogy legfontosabb kincsünket, népünk egészségét védjük és javítsuk. Eddig is sokan élvezték a Balaton melletti nyaralás áldásait. Élvezték a kis villák tulajdonosai, akik úgyszólván tíz körmükkel kaparták össze kis nyári otthonukat, hogy azután évről-évre minden szabad idejüket ott töltsék boldog kacagás közben. De élvezték a balatoni nyaralást a szállók és penziók évről-évre visszatérő vendégei, akik ha egy-egy nyarat külföldi nyaralóhelyen töltöttek, mindig rájöttek arra az igazságra, hogy bár a külföldi. nyaralás változatosabb és több fényűzést is nyújt méregdrága pénzért, de azt a felüdülést nem kapják még sehol, amit a Balaton ad. De élvezték már az utóbbi években sokan a betegbiztosító intézetek és különböző egyéb intézmények (gyermeknyaraltató, nyugdíjegyesületek stb.) beutaltjai is. Mindezek azonban a tényleg rászorulók és igényjogosultak milliói mellett csak kis töredéknek mondhatók és megvan a lehetősége annak, hogy a Balatonnál minden magyar honpolgár szabadsága ideje alatt megtalálja üdülését, mert a Balaton partja és vize élég nagy erre. A háború után nem lehet a dolgokat úgy folytatni, mint ahogy eddig volt, A szociális követelmények mind nagyobbak lesznek, a sorsközösség mindinkább több lesz, mint jelszó. Az államhatalomnak kell a Balaton körüli élet továbbfejlesztését is úgy irányítani, ahogy azt az új idők megkívánják. Az eddigi gyakorlat az volt a balatoni fürdőtelepek létesítésénél, hogy egy-egy parti birtokos feldarabolta a parthoz közel eső földjét, vagy annak egy részét és azt lehetőleg magas áréit eladta. Az új telektulajdonosok azután megkezdték a maguk hangya munkájával az új fürdőtelep kiépítését. A következő lépések voltak a kert- és házépítés és a fürdőegyesületek megalakítása. A legtöbb fürdőegyesület csak lassan-lassan tudta a legszükségesebb közműveket létrehozni. így az utakat ha csak földből is, de meg kellett építeni, a szükséges vízlevezető árkokkal és átereszekkel. Ezeket az utakat és árkokat karban is kellett tartani, mert különösen az első időkben, amíg a villák megépültek, az építési anyagot szállító kocsik mindúntalan járhatatlanokká tették azokat. Majd jött az utak fásítása és a villanyvilágítási hálózatnak az új telepre való bevezetése és a közvilágítás. A legtöbb fürdőegyesület azután nem is jutott el tovább, mert az utak burkolása, a partvédelmi művek megépítése, a csar tornázás, vízvezeték létesítése mind olyan költséges feladatok, amelyet az új fürdőtelep a maga erejéből -megoldani nem tudott. Ez nem utolsósorban azért volt így, 'mert a hosz- szan, sokszor kilométereken elnyúló új telep egy-egy telkére túl nagy költségek estek. Nem egyszer lehetett hallani ezért a 'fürdőegyesületi vezető emberektől, hogy az a Jbaj, hogy túl nagy a Balaton és annak partján túlságosan elnyúlnak egyes telepek. Ez érthető is, ha meggondoljuk, hogy a partvédő műre szoruló déli part 88 kiloiifléter hosszú és hogy ez ä hosszú partvonal már csaknem egészében fel van parcellázva. Maga a partvédelern e hosszúságban több költséggel járina, mint amennyit az elnyúlt telepek telektulajdonosai valaha is össze tudnának a maguk erejéből hozni. Ezért a fejlődés a legtöbb-fürdőtelepen ennél a pontnál meg is áll és csak ott látunk további fejlődést, ahol valamelyik intézmény telepszik meg a maga nagyobb nyaraló 'tömegével és tőkeerejével. Az ,új idők szelleme az egyéni elgondolásokat, érdekeket nem engedi felülkerekedni a nemzet sorsközösségében élő nagy tömegeinek az érdekei fölé. A hvári erőgyűjtés, nyaralás nem lehet egyesek kiváltsága, azt elérhetővé kell tenni minden dolgozó polgár, minden gyermek részére. A nyaraltatást intézményesen kell megoldani, mert annak a gyári munkásnak, kistisztviselőnek és családjának épp úgy szüksége van arra, mint a tehetősebb polgártársainak. A betegségi és öregségi biztosítás általánosításával1 nagy tömegekről kell gondoskodni üdülés szempontjából is. Az ország területén belül nincs rrég egy olyan lehetőség, ahol annyi nyaraló- |és üdülő férőhelyet lehetne létesíteni, mint a Balaton partján. És nincs még egy olyan jó nyaralást t>iz- tosító hely, mint éppe|n a Balaton partja;. A Balaton igazi hivatása abban -van, hogy az évente legalább két-három hétre üdülést nyújtson a mostani nyaralókon kívül a nagy munr kás- és kistisztviselő tömegeknek és az arra rászoruló egyéb foglalkozásúakriak is. A Balalton hivatva van arra, hogy befogadja habjaiba a gyárakban, irodákban, műhelyekben, üzletekben egész éven át megfeszített munkával dolgozó nagy tömegeket. A Balaton partjai vannak hivatva arra, hogy ott a magyar gyermekek és anyák évente pár hétig gondtalan üdülésben részesüljenek, hogy ott egész évre való erőtartalékot gyüjthesse- nek. És ha a megoldandó nagy feladatot vizsgáljuk, az eddigi felfogással szemben azt mondhatjuk, hogy hála Istennek, hogy a Balaton olyan nagy, hogy csak a -déli partján 88 km hosszú, kitűnő homokstrandja van, mert Köz- és magánérdek, hogy a jó újság pontosan eljusson az előfizetők kezébe. Akinek a iVxWőhvT postai vagy házhoz való hiányos kézbesí tése miatt bármi panasza van, azonnal jelentse be (helybeliek szóban, vidékiek írásban) kiadóhivatalunknak. Csak bejelentés után lehet orvosolni a panaszokat. ha minden igényt ki akarunk 'elégíteni, akkor bizony nagyon szükség lesz az -egész partra még iákkor is, ha azzal jól gazdálkodunk. A jól gazdálkodást pedig mielőbb meg kell Jíez-i deni, másképpen sok jóvátehetetlen, vagy csak nagy áldozatok árán jóvátehető hibát 'köve-í tünk el. Mindenekelőtt ki -kell jelölni ’azokat a balatomparti területekéit, -amelyek törnie gn varai ta t á sra alkalmasak. Ezek kijelölésénél tekintettel kell lenni a part minőségére, -megközelíthetőségére, az ivóvíz- nyerési- lehetőségekre, a környező mezőgazda- sági -viszonyokra és az egyéb területi adottságokra. Tekintettel kell lenni továbbá la fejleszthetőségre is és nem szabad 'a meglévő fürdőtelepek életét sem lehetetlenné tenuij, Meg kell szüntetni az újabb területeknek a felparcellázását mindaddig, amíg a már meglevők bizonyos része be nem épült. Ezzel párhuzamosan korlátozni kell a teleküzérkedést azáltal, hogy bizonyos határidőt kell megállapítani az építkezésre. Alapos tanulmányozás után lehet csak megállapítani azokat a partrészeket, amelyek alkalmasak üdülőtelepek létesítésére. Ezeket legcélszerűbb lenne megvenni, vagy ha ez nem lehetséges, felosztási tilalom alá venni. A terület megszerzése után gondosan el kell tervezni, hogy milyen célú, milyen férő- helyű üdülőt létesítsünk ott. A családi üdülők 'és a tömegüdülők között közös használatra partsávokat, ligetekét kell létesíteni, ahol árnyas sétahelyek 'játszó- és sportoló helyekkel váltakoznának. Az 'új tömegüdülőket azután épp ellenkezőképpen 'kellene kifejleszteni, mint az eddigieket. Első dolog lesz 'a közművek létesítése. Az építkezések idejére is már meg kell lenni a jó ütaknak, mert az építési anyagnak a szállítása enélkül alig képzelhető el. El kel készíteni a vízlevezetést, a csatornázást, a vízvezetéket és az üdülő körüli parkot, -utak,1 fásítását. Az épületek tervezésénél különösen fontos, hogy a tervező a különleges balatoni viszonyokat ismerje. A tömegnyanaltatási épületdkiniak télen is lakhatónak kell lenni, mert a Balatonnak télen is megvannak a maga szépségei, értékei és sokan vannak, akiket ezek jobban vonzanak, mint a nyáriak. És ha ezek az üdülők 'egész évi üzemre rendezkedhetnek be, már az állandó személyzet, állandó üzem megadja a lehetőségét az olcsó üdültetésnek. A nagyobb tömegek üdültetésével természetesen megnagyobbodik majd a forgalom is. Elkerülhetetlen lesz tehát, hogy megépüljön a Balaton déli partján a vasút második sínpárja. Ez megadná a lehetőségét annak, hogy gyorsvonatok, személyvonatok és összekötő vonalak kellő számban és elosztásban közlekedjenek. Lelki szemeim előtt a jövő Balaton-partján a mostani elszórt, tervszerűtlen települések helyét gyönyörű üdülőtelepek foglalják majd el, ahol a nagy tömegüdültető helyek váltakoznak majd parksávokkal és családi üdülőhelyekkel. És az egész partvidéken az ország dolgos polgársága és ezek családtagjai, békés összhangban élvezik a gyönyörű tó jótékony közelségét-és gyógyító, üdítő -erejét. Ebben látom a Balaton igazi hivatását és hiszem, hogy belátható időn belül el is fogjuk ezt érni. BIKFALVY BÉLA.
