Zalai Magyar Élet, 1944. július-szeptember (5. évfolyam, 145-222. szám)
1944-09-02 / 199. szám
4 HAmMeLE! 1944 szeptember 2. A Muravidék múltja évszámokban 1700-tól 1800-ig írógépet használtat veszek, cserélek. Szakszerű Javításokat vállalok 1703. A muravidéki kurucok átkelnek a Murán és megsarcolják Wernsee stájer községet. 1704. Alsólendva, Muraszombat és Felső- lendva behódol a kurucoknak. A labancok kirabolják Belatincot. A kurucok betörnek Stájer- országba. Megsarcolják Luttenberg és több más stájer helységet. 1706. Á muravidéki kurucok megtámadják Regedét. 1707. A kurucok végigkalandozzák Stájer keleti részét. 1715. Vaspolonyban felállítják a főharmincad hivatalt, Muramelencén annak fiókját. Megjelent az első vend könyv: Győri katekizmus Temlin Terenc fordításában. Az alsólendvai katolikus plébánia anyakönyveinek kezdőéve. 1717. Eszterházy Pál az erősen megrongált alsólendvai várat újjáépíttette. 1722. A muraszombati Szapáry Péter (11.) és Miklós grófi rangot nyernek. 1723. Báró Ebergényi László tábornagy, belatinci földesur végrendeletében kötelezte utódait, hogy három falu jövedelmét a Belatincon építendő templomra fordítsák. 1725 ben jelent meg Halléban „Abecedarij“ c. vend tankönyv. Szerzője ismeretlen. 1728-ban Gludovácz család építette az alsólendvai Csonka hegyen a Szent Háromság kápolnát, melyben Hadik __ múmia van elhelyezve. 1729. Felsőlendván építették a mai gótstilü katolikus templomot. 1731. Resolutia Carolina, a muravidéki református hívek részére Felsőőrt jelölte ki artikuláris helynek. 1732- ben a hatóságok pandúrokkal távolították el a péterhegyi evangélikus lelkészt. 1733- ban megszűnik a szentbenedeki református plébánia. 1737. Alsócsalogányban született Küzmics Miklós szentbenedeki esperes-plébános, egyházi iró. 1742-ben alapították a belatinci plébániát. 1748 ban Lendvavásárhely tűzvész martaléka lett. Ugyanekkor leégett a templom is. 1751. Alsólendván felépitik a mai római katolikus templomot. Az országgyűlés a magyarstájer országhatár kiigazításra gróf Batthyányi Ádám tábornokot, battyánfalvi földesurat küldi ki. A szarvaslaki katolikus plébánia anyakönyveinek kezdőéve. 1754 ben szentelték fel a mai vashidegkuti római katolikus templomot 1756. (körül) Alsószentbenedeken született Küldje be mindig legalább negyedévre előre a Zalai Magyar Élet-nek szóló díjat A lapnak is könnyebb, önnek is könnyebb: egy gonddal-köl- csönösen kevesebb.Az újság nem bank, j|> hogy hosszabb-rövidebb lejáratú hiteleket nyújthasson. Ivanóczy Ádám belatinci plébános, Zala vármegye táblabirája. 1757 ben építették fel a nagydolányi katolikus templomot. 1758-ban szentelték fel a murahelyi Szent István kápolnát. 1762. A bodóhegyi népiskola alapításának éve. 1764. Az országgyűlés másodszor bízza meg gróf Batthyányi Ádámot, a magyar-stájer országhatár kiigazításával. 1771-ben jelent meg Halléban Küzmics István evangélikus lelkész fordításában az Újszövetség vend nyelven. 1777 ben Mária Terézia, a szombathelyi püspökséget alapítja, amelyhez Muravidéket is csatolják. Zala vármegye földirata Alsólendvát igy írja le: Lendva terjedelmes mezőváros, szorgalmas földművelők lakják, gabonában és jó borban bővelkedik. 1778. Május hónapban az alsólendvai, szeptemberben pedig a muraszombati esperességet látogatta meg először az első szombathelyi püspök, Szily János. 1778 ban szüleied Barla József evangélikus lelkész és egyházi iró. 1783 ban alapították a battyándi és tót- kereszturi evangélikus plébániát. 1784 ben nyílt meg a battyándi evangélikus népiskola. Horváth Miklós irógépműszetész. 1785 Ez évi összeírás szerint a mura- szombati járásban 161 helység és 5633 háztartás volt. 1788-ban született Belatincon Kosits József római katolikus plébános és egyházi iró. 1790. A Szent Korona visszaállítására kirendelt vasmegyei bandériumban nemes Krégár Péter muraszombati lakos is volt. 1792-ben alapították a bodóhegyi evangélikus egyházközséget. 1796 ban Gyika Emanuel Konstantin megveszi a belatinci uradalmat gróf Csáky Jánostól. 1797-ben épült a mai lendvavásárhelyi római katolikus templom. A nemesi felkelés ezredparancsnoka gróf Szápáry Vince mura- szombali földesur volt. 1798 Szily János szombathelyi püspök irja Küzmics Miklós, a fótsági (muraszombati) kerület esperesének, hogy egyházmegyéjének egy esperesi kerülete sem látta annyi hasznát az ő püspökségének, mint a vendvidéki. 1800. A középbesztercei népiskola alapításának éve. 1800 ban született Csendlakon Hüli Ferenc muraszombati esperes-plébános, kanonok, szentszéki ülnök és prépost. GUMILÁR FERENC. Mindhalálig őrt állunk a kárpátokban (Levéi a harctérről,) Kárpátok. Ez a rövid meghatározás egy hatalmas, isteni körvédelmi állás hazánk észak- nyugati, északi, északkeleti, keleti, északkeleti és déli részén. A vízválasztótól jobbra és balra hatalmas hegyláncolatokkal ereszkedik lefelé, akárcsak egy mélyen tagolt védelmi övezet. Ember soha nem építhet ilyen csodálatos és leküzdhetetlen védőfalat, mint a Kárpátok. Általában a vízválasztó a legmagasabb pontja ennek a hegykoszorunak, mely a térképről .s indenki által jól ismert félkörben övezi a Kárpátok medencéjét. Az ezeréves határvonal is ezen a részen vonul végig. A hegyek nem minden esetben a vízválasztóval párhuzamosan haladnak, hanem ezek néhány helyen ahhoz derékszögben csatlakoznak és ezek völgye képezi a hegyi patakok uljál s csak rajtuk lehet feljutni a hegy gerincére is. Van többféle változata a hegyrendszernek, azonban nagyon kevés hágó vezet akadálytalanul a tetőre, mert sok felfelé irányuló völgyszorost elzár áthatolhatatlanul egy-egy megmászhatat- lan, keresztbe vonuló hegycsoport. A hegyszorosok szükek és alig lehet a két irányú forgalmat ezen lebonyolítani, mert a nagyon sebes folyású patakok is nagy utat vágnak maguknak. Amig a magyar oldalon lévő rész napsütött és rendezettebb, addig a lengyel Kárpátok elhanyagolt, vad rengetegeiben, átjáróin csak a legnagyobb nehézséggel és áldozatok árán lehet átjutni és az időjárás is sokkal mostohább. Mindkét oldalán töméntelen fenyő borítja a hegyek oldalát. A lakósság is természetesen magasabban települt a mi oldalunkon, mint az északi részen és behatóbb az erdő- gazdálkodás is, mint túlról. Ennyit kívántam röviden elmondani a Kárpátokról, melyeknek részletes leírásához könyv- sorozatok kellenének. Mostanában sok szó esik a Kárpátok előterében és a völgyszorosokban folyó harcokról, amelyeknek kezdettől fogva inagam is résztvevője vagyok. Több hazai újság különböző megvilágításban ir a Kárpát védőrendszerről és öröm olvasni, hogy kivétel nélkül minden újság tele van hittel és önbizalommal az itt őrt álló honvédség és a Kárpátokban kiépített védőállások iránt. Szinte hallom azonban, egyes „jólérfesültek“- nek vésztjósló, lélekmérgező fecsegéseit a nagy veszteségekről, a hiábavaló helytállásról. Ezek az emberek nem is gondolják meg, mit jelent locsogásuk az otthon nyugalma, a további hősi ellenállás fokozása tekintetében. Vegyék tudomásul ezek a szárazlelkü, őrökké vésztjósló kuvikok, hogy nem ejti ki többé kezéből a fegyvert a magyar honvéd, hogy ellenállás nélkül keljen át a nekünk annyira szent Kárpátok vérrel, sok drága magyar vérrel öntözött hágóin az ellenség. Őrt állunk, rendületlen, mindhalálig ! A mi fiatal lelkünket megérintette a hősi elszántság szent tüze és tudunk nótaszőval menni szembe a halállal, elviselni minden nehézséget hazánkért, otthonunkért, szeretett hozzátartozóinkért és Európa győzelméért. Itt, az otthoni tűzhely fényétől távol, esténként kint ülünk a tábortüzünk mellett valahol a Kárpátokban. Körülöttünk az előttünk itt harcolt édesapák, testvérek, magyar véreink lelkei szállnak, hogy megsimogassák a méitó utódok sokszor mégcsak pelyhedző orcáit. Halijuk a hősök lelkének üzeneteit: fiuk, gyermekeink, testvérek ! védjéíek az ősi Kárpátok ormán, a mi őrhelyeinken az örök magyar hazát, hogy békében pihenhessünk és álmodhassunk hazai földben, egy újabb és még szebb ezredévről. Mi itt a sürü gyeppel benőtt és magyar vérrel áztatott sirhantok felett pihenünk le és ezeken a szent ereklyéken áldozzuk magunkat nemzeti közösségünk védelmére. Őrt áll a bércen tömérdek magyar, kelet felé néz tekintete és korszerű a fegyvere! Mindnyájan érezzük, hogy mig hitünk szent, akaratunk töretlen, nem üti ki ellenség kezünkből a fegyvert. Egyszer pedig, majd meglátjátok, mégis csak haza megyünk! Boldog lesz akkor minden egyes akáclombos falu, város magyarja. Mi pedig megöleljük, égő, forró szerelemmel a rég látott hitvest, múlhatatlan szeretettel a gyermekeinket, ráncosarcu szüleinket, testvéreinket s az egész nagy magyar családot. Addig azonban őrt állunk itt mindhalálig, amig kis templomaink szelíd hangú harangjai meg nem kondulnak a hálaadó imádságra. VASS JÁNOS osztályirnok, őrvezető.
