Zalai Magyar Élet, 1944. július-szeptember (5. évfolyam, 145-222. szám)

1944-08-26 / 193. szám

8 Iia^arÍitt 1944 augusztus 26. Babona a bábomban A babonával úgy vagyunk, mint a pestiek a poloskával: mindig csak a szomszéd lakás van tele és „onnan jönnek át..Eszerint tehát üres kitalálás, hogy annyi csípő rovar lenne, mint ahogyan sokan hiszik. Akii megkérdez­nek, annak nincs egy se. Kevesen vannak, akik bevallják, többen, akik tagadják. Nem is iudom, miért működik és gazdagodik oly sok poloskairtó vállalat, hogyha nincs ebből a kellemetlen háziállatból sehol sem. Itt vagyok példának én : nem vagyok babonás ! És tagadom, amikor valaki megkérdezi. Arra azonban gondosan ügyelek, hogy reggel feltét­lenül jobblábbal bújjak ki az ágyból és amikor a kapunkon kilépek az utcára, elfordítom a fejemet, ha asszonyfélét látok, de elébe sietek a kéményseprőnek. A szerencsefillért külön zsebben hordom. Illik, nem illik, ha valami jót mondok, a szerencsémet dicsérem — bizony, titokban lekopogom. Fára! Mégsem vagyok babonás! A háború valóságos melegágya a baboná­nak. Fent, északon a nevezetes téli háborúban éltem át az első városi bombatámadásokat. Olyan tapasztalatokra tettem szert, hogy a bombák többnyire a házak sarkait találják el. Amikor megszólaltak a szirénák, Írógépemet, háti-bőröndömet és táskámat, minden vagyono­mat szállodai szobámnak abba a részébe vittem nagysietve, amely a legtávolabb esett a sarok­tól... A keleti arcvonalon számtalanszor láttam, hogy hatalmas paloták és kis kunyhók dőltek halomra — de a kémények, mint megannyi felkiáltójel, csaknem teljesen épek maradtak. Akkor gondoltam, legközelebb, ha bombáznak, a kéménybe bújok ... Az arcvonalban örültünk az akna- és gránát­tölcséreknek, mert — az régi örökség, még az első világháborúból I — ugyanoda nem csap le még egyszer I Itthon, az első támadás alkalmával egy nagyobb méretű bomba annak a többemeletes bérpalotá­nak, amelyben a lakásom van, eltalálta a — sarkát. (I II) Én a másik sarkában lakom. Ha igaz a babona, akkor a közeli napokban nagy hirdetést teszek közzé és a lakás­kormánybiztos jóváhagyását kérem ahhoz, hogy lakásomat valakinek „jó pénzért“ átadhassam. Valakinek, aki nagyon fél a bombázástól. A hirdetés körülbelül ilyen lesz: „Idegen embernek lakásomat átadom. Bomba ellen bebiztosítva. A házat már eltalálták — még egyszer nem sikerülhet! Ajánlatokat „Babona“ jeligére a kiadóba kérek.“ És ha mégis bombát kap a ház? Nos — az lesz az a bizonyos kivétel, amely erősiti a szabályt. * Aztán itt van az értéktárgyak, ruhák stb., megvédésének súlyos feladata. Egyik rend­kívül gazdag barátom a minap azzal kérkedett előttem, hogy ruháit az ország különböző ré­szeiben lakó rokonainál helyezte el. Minde­nüvé elküldött valamit, három-négy öltönyt. Két bundája Miskolcon pihen molymentes papírzacskóban, ingei az Alföldön nyaralnak, Az utóbbi időben hazánkat ért légitámadá­sok alkalmával a lakóházakban többhelyütt károk keletkeztek. Egyes házak teljesen összeomlottak, mások pedig csak megrongálódlak. A károk helyreállításával kapcsolatban sok oldalról fel­merült a kérdés, hogy tulajdonképen kinek a kötelessége az eredeti állapot visszaállítása: a háztulajdonosé-e, vagy pedig a bérlőé. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban illetékes hely­ről kaptunk felvilágosítást. Tájékoztatónk el­mondta. hogy idevonatkozólag három rendelet intézkedik. Az alaprendelet értelmében a kármegállapítás és a kártalanítás iránti kérelmet legkésőbb a kárt okozó esemény bekövetkeztétől számított 3 hónap alatt keli beadni. A kérelmet írásban vagy szóban (jegyzőkönyvbe diktálva) lehet előadni és pedig a községi elöljáróságnál, városban a polgármesternél. A községi elöljáróság a beadványt azonnal továbbítja a főszolgabirónak. Ha a kár 250.000 pengőnél kisebb értékű, a megállapítást bizott­ság végzi, amelynek elnöke a főszolgabíró, illetve a polgármester. Ha a kár magasabb, a bejelentést a pénzügyminiszterhez kell elkül­deni, aki a bizottság megalakításáról intéz­kedik. A kár megállapítását a bejelentővel azonnal közölni kell s ő 14 nap alatt Írásban észre­vételt tehet ellene. Az észrevételeket országos döntőbizottság vizsgálja felül, amelyet a köz- igazgatási bíróság tagjaiból állítanak össze. A rendelet szerint, ha az épület, vagy más bérlemény a légitámadás vagy az elhárítás következtében teljesen összeomlott, vagy telje­sen használhatatlanná vált, a bérlő — az egyéb­ként idevonatkozó jogszabályoktól eltérően — azonnali hatállyal felmondhatja a bérleti szer­ződést, illetve amíg a bérlemény használhatat­lan, nem köteles bért fizetni. Ha pedig a rongálódás folytán a bérlemény csak korlátoltan használható, akkor csak arányosan kisebb bérre van a bérbeadónak igénye. A kár helyreállítá­sát, vagy a kár megtérítését azonban a bérlő nem követelheti, a kárt a bérbeadó veszélyére és költségére nem állíthatja helyre. A bérlő a helyreállítási költségeket a bérlet megszűné­sekor követelheti a bérbeadótól. A megtérítés összegét vita esetén a bíróság állapítja meg. Megváltozik azonban a helyzet, ha a bérbe­adó a hatóság részéről kártérítésben részesült. Ilyen esetben ezt az összeget köteles a kár helyreállítására fordítani, ebből a kártalanítási összegből követelheti költségeinek megtérítését. A kártalanítás iránti kérelem előterjesztésére nemcsak a bérbeadó, hanem a bérlő is jogo­sult, ha a kárt helyreállította és igy felmerült költségeinek megtérítését kéri. Ugyanez a jog illeti meg a haszonélvezőt és a megrongálódott tárgyat kézizálogként birtokoló hitelezőket is. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban leszögezhetjük, hogy a kárigényt a bérleményben érdekelt bár­mely személy bejelentheti és kérheti a rom­eltakarítás után a helyreállítást. Ha a bérlő maga állította helyre a keletke­zett kárt, akkor csak a bérletviszony meg­szűntekor követelheti kiadásainak megtérítését a bérbeadótól, kivéve, ha a bérbeadó a ható­ságtól erre a célra kártalanítást kapott. Ha pedig a bérlő maga kérte a hatóságtól a kár­talanítást, akkor is ő a jogosult a hatósági kártalanításra, feltéve, ha előzőleg a kárt már elhárította. Ne halassza holnapra, ami újdonságot már ma olvashat a HAÍhWÍ.Ü'.T -ben. Mozi - Film A SÜMEGI APOLLÓ FILMSZÍNHÁZ ELŐADÁSAI. (Telefon 47.) 27-én, vasárnap délután fél 3, 5, este negyed 8 órakor: Alomkeringő (magyar film). Augusztus 30-án, szerdán este negyed 8 órakor (csak felnőtteknek): Dilemma. Szeptember 2-án, szombaton este negyed 8, 3-án, vasárnap délután fél 3, 5 és este negyed; 8-kor (bérletszünet mellett): Kalotaszegi ma­donna (magyar film). Laptulajdonos: Zalai Magyar Elet lapkiadó kft. Felelős kiadó: Dr. Pesthy Pál. Kakas Ágoston nyomdája, Zalaegerszeg. Telefon 131. I Minden alkalomra szkönyv! Mindenféle könyvei, írószert, kegytárgyakat, hanglemezeket, lemeziátszó gépeket stb. előnyös árban, nagy választékban talál a Kakas-nyomda könyv, papír. Írószer és zenemükereskedésében Zalaegerszeg, Kossuth 8. Telefon 131 cipői a Balaton mellett üdülnek, ékszerei pedig egy hatvan méternyi mély budai sziklapincé­ben vannak őrizetben. — És te, — kérdezte — hogyan biztosítot­tad magad? — Hát, öregem, — feleltem — ha én egyik ruhámat és a hozzáillő cipőt Békéscsabára küldöm, a másikat pedig Szarvasra, a har­madikat meg Szegedre, akkor az ország többi városában lakó rokonaimnak már csak üd­vözletét küldhetek... És nagy baj származik, mert ruhátlanul ki se mehetek a lakásomból, • Tehát tagadom, hogy babonás lennék — és nem félek a bombázástól — csalánba nem csap a mennykő! (Juj, csak el ne kiabáljam a szerencsémet!) (Kopogtam is!) HORTOBÁGYI JENŐ. Hogyan kell kérni a légitámadás okozta károk megtérítését

Next

/
Thumbnails
Contents