Zalai Magyar Élet, 1944. július-szeptember (5. évfolyam, 145-222. szám)
1944-08-24 / 191. szám
2 1944 augusztus 24. imomRorr Hogyan kezdődik meg a tanév a zalai iskolákban Ezer és ezer embert érdekel most egész Zala megyében, hogya,n történik az új iskolaév megnyitása és az iskolázásnak lebonyolítása. A szülőknek épp olyan izgató kérdése ez, mint a tanítóknak, tanároknak és a tanulóknak,. Tudvalévőén a vallás- és közoktatásügyi miniszter elrendelte az iskolaévnek szeptember elsején való megkezdését, szakítva a tavalyi rendelkezéssel, amikor .egyes iskolák a körülményekhez képest novemberben, mások szeptemberben kezdték meg a tanítást. A háborús viszonyok nehézségei azóta fokozódtak egyrészt a helyiségek kérdésében, másrészt pedig a naponként megismétlődő légiveszély miatt. A miniszteri rendelkezés bizonyos tekintetben rugalmas, mert a tankerületi főigazgatók és az iskolafenntartók számára lehetőséget nyújt a viszonyok figyelembevételével való önálló intézkedésre is. A szombathelyi tankerületi kir. főigazgatónak a miniszteri rendelet végrehajtására vonatkozó utasítása most érkezett meg a zalaegerszegi kir. tan felügyelőséghez 'és a közép-, középfokú és szakiskolák igazgatóihoz az iskolaév megkezdése ügyében. A főiigazgató rendelete többek között a következőket mondja: — Az 1944—45-ik iskolai év tanulmányi rendje tárgyában kiadott kérdésekre beérkezett jelentésekből megállapítottam, hogy a rendelkezés alatt álló iskolák — kevés kivétellel *— a tanítást megkezdhetik. Ezért elrendelem, hogy az iskolák igazgatói haladéktalanul tegyék meg az előkészületeket a tanítás megkezdésére mindazokon a helyeken,: ahol az iskolának akár saját épületében, akár más épületben, akár egyedül, akár más iskolával, vagy iskolákkal együtt a tanítás megkezdődhetik. Amely helyein akárcsak egyetlen iskola is otthont talál, ott a város, község egyetlen iskolája sem martadhat munkahely nélkül. • A mai idők, amelyekben az (elhelyezési lehe-< tőségek a 'különféle igénybevételek miatt naponként változnak, nagy határozottságot, önállóságot és körültekintést követelnek meg az igazgatóktól. De megkövetelik azt is, hogy az ugyanabban a városban, községben működő bármely jellegű és fajtájú iskolák .igazgatói és tantestületei egymást a legmesszebbmenő módon segítsék a felsőbb rendelkezések kérése és vá- rása nélkül. A kölcsönös megértés és segítés útján is keressék és találják meg a legsürgősebb kérdések megoldását. A tanítás kezdete egy-egy városban, községben mem lehet egy-egy iskola elszigetelt magánlügye, hanem a szükség szerint két, vagy több, vagy esetleg valamennyi közös érdekeinek kell azt tekinteni. Eddig a főigazgató intézkedése. Ami a részleteket illeti, az a legnehezebb megoldás különösen Zalaegerszegen, ahol a gimnázium, kereskedelmi középiskola, polgári fiú- és állami polgári leányiskola, valamint a két körzeti elemi iskola és iparostanonciskola jkétn ezer tanulója számára mindössze a kereskedelmi középiskola négy tanterme és a központi elemi iskola tantermei állanak rendelkezésre. Értesülésünk szerint a kereskedelmi középiskola valamennyi évfolyamán a délelőtti órákban rendes tanítást akarnak bevezetni, délután pedig a gimnázium tanítana azzal a felváltással, ho|y egyik délután az alsó négy, második délután a felső négy osztály járna. Az elemi iskolh maradna meg tehát a polgári iskolák, a tanonciskolák és a két körzeti elemi iskola tanulói részére, ami teljesen lehetetlen helyzetet szül. Az igazgatók most Szombathelyre mennek tanácskozásra, hogy javaslataikat megtegyék a főigazgatónak. Külön kérdést jelent az, vájjon mi történik a bejáró tanulókkal. A kérdés megoldása, mindenesetre a gordiusi csomó fogalmához tartozik. Tilos az idei keltezésű liba és kacsa iorgaiombahozatala A baromfiforgalmat szabályozó rendelet értelmében az úgynevezett tavaszi keltetésű libát és kacsát a keltetés évének szeptember 15-ik napja előtt — még a kényszervágott libát és kacsát sem — forgalomba hozni' nem szabad. A rendelet ellenére a Baromfi- és Tojásforgalmi Központ megbízottai sok helyen tapasztalták, hogy a vidéki piacokon a gazdaközönség a rendelet nem ismerésére hivatkozva komoly tételekben kínái eladásra idei keltetésű libát és kacsát. Mivel nemzetgazdaságilag a fiatal liba és kacsa forgalombáhozatala nem kívánatos, közellátási vonalon pedig rendkívül káros, a központ ismételten figyelmezteti az érdekelteket, hogy fiatal liba és kacsa for- galombahozataláva! ne kísérletezzék, mert azokat elkoboztatják. Bezerédj Lajos, Szombathely, mint a Vetőmagelszaporitó és Érlékesitő R-T. kizárólagos főbizományosa mindennemű vetőmagot a legmagasabb áron vesz és vetőmagokra termelési szerződéseket a legelőnyösebben köt. A termelt vetőmagok után a törvényes felárat fizeti. Vetőmagvásárlásokra bizományosokat felvesz. INNEN IS — ONNAN IS Két sziklaóvóhelyet építenek Veszprémben 250 ezer pengő költséggel. — A másfél hónaJ pos szombathelyi színiévad 20 ezer pengő tiszta nyereséget hozott Kőszegi Géza szín- igazgatónak. — Egy tolató mozdony halálra gázolta a vágányok között járkáló ukrán menekült süketnéma leánykát a sárvári vasútállomáson. — Kétmillió értékű elrejtett ékszereket találtak Érsekújvárott egy olyan házban, amelyben nemrég még zsidó családok laktak. Halálra gázolta a vonat Désen dr. Örvössi Ferenc Máv fogalmazót. — Betiltották Londonban azt a tüntetést, amelyet az angol hadüzenet évfordulóján akartak rendezni a kiegyezéses béke érdekében. — Borzalmas veszteségeket szenvedtek Varsóban a lengyel fölkelők a német repülőgépek harcbavetésétől. — Firenze ágyúzásakor sok műemlék súlyosan megrongálódott, köztük a Santa Croce templom is, amelyben Galilei és Dante koporsója van elhelyezve. — A francia kormány Vichy- ből egy keletfranciaországi községbe költözött. Ugyanott tartózkodik a német nagykövet is. A diplomáciai kar egy másik keletfranciaországi községbe költözött. — Amerikai bombázók találatai következtében teljesen elpusztult a trieri bazilika, a német birodalom egyik legrégibb építészeti emléke, az őskeresztény művelődésnek egyik legnagyobb alkotása. — A hivatalos lap közli az iparügyi miniszter rendeletét, amely szerint önálló mérnöki gyakorlatot csak az a mérnök folytathat, aki a mérnöki kamara tagja. A rendelet megállapítja a kivételeket is. Szolgálati viszonyban álló mérnök képesítéshez kötött állást csak abban az esetben tölthet be, illetőleg szolgálata körében műszaki tevékenységet csak akkor folytathat, ha a kamarának tagja, vagy tagjelöltje. A rendelet ez alól is egyes kivételeket állapít meg. (MTI) — Az ősi magyar fészek, Sárospatak régi megállapítás szerint az ötletek városa. Mintaszerűen, szinte vezényszóra működik ott a bajtársi szolgálat. A legfőbb vezető napiparancsára félórán belül rozRegény afc Magyarra fordította Gaál Olga (81) — Mindez — mondták az emberek — O. fölkelő vezér műve. De hogy ki ez a titokzatos O. fölkelő vezér, azt valójában senki sem tudta. Valósággal csodálatos híreket terjesztettek erről a titokzatos emberről. A nép pedig hallotta és hitte, amit mondottak. Ezért tartották ezt a sztrájkot is O. fölkelő vezér művének, aki egyik éjtszaka a százezer lakosú T. város rakodó állomását lövette. Óriási kár keletkezett, de ami a legkülönösebb volt az egész dologban, az a következő ... Hat vörös katonát, akik a pályaudvar védelmében különösen kitüntették magukat, bőkezűen megjutalmazott a kormány. Ingyenesen tartózkodhattak az egyik híres üdülőhelyen, azonkívül nagyobb összeget is kaptak. De nem hihetetlen-e, hogy ez a hat megjutalmazott ember másnap egytől-egyig öngyilkosságot követett el? Egyik agyonlőtte magát, a másik leugrott a negyedik emeletről, a harmadikat felakasztva találták meg és így tovább. És mit szóltak mindehhez az emberek? Azt mondták, hogy minden O. fölkelő vezér műve volt. A kormány attól kezdve minden vonatot katonai fedezettel indított útnak. Újabban aztán más módszert eszeltek ki a fölkelők. Egyszerűen szétkapcsolták középen a vonatot, a vonat hátsó része aztán lemaradt és könnyűszerrel kifosztották. — De a legszörnyübbet még nem hallottátok — mesélték újra az emberek egymásnak. — M. városban hirtelen hatalmas tűz ütött ki. A tűzvész olyan méreteket öltött, hogy két- háromszáz kilométernyire is ellátszott. A tűzoltók és a katonaság egy kerek hétig dolgozott, amíg a tüzet teljesen megállította. Déloroszországban hónapokon át tárgyalták ezt a szörnyű tűzvészt. A várost fekete hó borította be, szabályszerű tüzlavina hömpölygött végig az utcákon és az égő olaj patakokban folyt. Igen sok ember elpusztult. És ki csinálta a tüzet? Mert kétség sem fért hozzá, hogy a tűz gyújtogatás útján keletkezett. Ki volt a tettes? A bolsevisták azt a hírt terjesztették, hogy külföldi megbízatás folytán keletkezett a hatalmas tűz. De az emberek tudták, hogy ez mese, mert milyen érdeke fűződnék ahhoz a külföldnek, hogy M. városban felgyújtsa az olajraktárt?! Legutóbb a »kiválasztott faj« néhány képviselője jelent meg nálunk. Nagygyűlést hívtak egybe, amelyen megmagyarázták a népnek, hogy minden erejükkel a fölkelők ellen kell harcolniuk. Kérték, hogy jelentkezzenek minél többen önkéntesnek a fölkelők leverésére. Az önkéntesekből ugyanolyan szabadcsapatot akartak szervezni, mint a fölkelők és hasonló módszerekkel akartak harcolni. — Úgy hírlik, — mondotta a szónok lehalkított hangon — hogy a fölkelők a Feketetengertől egészen a Kaspi-tengerig és onnan Délukrajnáig, majd a Volgáig egyetlen hatalmas fölkelő-vonalat szerveztek... És mindezt maguk a fölkelők hiresztelték és terjesztették. (Folytatjuk.) j
