Zalai Magyar Élet, 1944. július-szeptember (5. évfolyam, 145-222. szám)
1944-08-19 / 187. szám
\V£xM\lXÄ 1944 augusztus 19. Zalaegerszegről Bakon, Nován át Göcsej szívében utazva, közvetlenül Lenti előtt áll a törvényhatósági utón a jelzőtábla: Mumor, A község maga nem a megyei út • mentén fekszik, hanem attól kissé északabbra bekötő út visz oda. A megyei út mellett csupán csak egy ház van, a híres mumori csárda., A Göcsejben ismeretlen személyeket a helység névtáblája és ez az egyetlen ház abba a tévedésbe ejti, mintha Göcsej arról is nevezetes', volna, hogy van egy faluja — egyetlen házzal — az is korcsma. Legalább is már újságban is 'olvastunk ilyen csodabogarát egy járatlan riporternek. Tény az, hogy Mumor falu neve mégis erről a csárdáról lett messze földön nevezetes;. Ez az ütött-kopott, ódon divatú, zsuppfödeles ház, amely állítólag már »több száz esztendős is lehet«, valóságos idegenforgalmi nevezetesség. Itt tanyáztak egykor a betyárok, amikor egy-egy kövér zsákmány megszerzése után tivornyára, áldomásra letelepedtek a kecskelábú asztalok mentén húzódó lócákra. »Korcsmárosné, száz szál gyertyát, Száz itce bort ide az asztalra!« Majdnem valamennyi dunántúli betyár megfordult benne. Savanyú Jóskának különösen kedvenc tartózkodó helye volt. Az a hagyomány, hogy bolondult a szép csárdás- néért. Álruhába öltözve akárhányszor az éppen őt kereső pandúrokkal is együtt mulatott, egyszer farsangban meg magát a pandúrok parancsnokát is megvendégelte. Reggelig tartotta borral, közben hitegette, hogy csak várjon türelemmel, a keresett betyár bizony-bizonvást meg fog érkezni egész bandájával. Mikor aztán már az asztalok alá itatta a pandúrokat, összekötözte kezüket, lábukat, felrakta őket szekérre és hazaküldte Egerszegre. 1 A mumori csárda arról is nevezetes, hogy a füstös, kormos mestergerendáján tizenhat- féle »menkü« sorakozik szépen egymás után. Furcsaalakü, de ártalmatlan kődarabok erek, csak a nevük rémes. Van ugyanis: tüzes menkü, kojtorgó, láncos, szekercés, vizes, lapos, kénköves, likas, kócos, ékes, lobogós, ke,-» peszte\s, pántlikás, göcsörtös, parag és száraz menkü. ' Ennyiféle mennykövet tart számon a néphit, természetesen valamennyi elnevezésének okát, magyarázatát is meg tudják adni. A szeker-1 Útban a Kárpátok védelmére. cés menkü' például valóban szekercéhez hasonló, a lapos menkü csakugyan feltűnően lapos, a láncos viszont »vízszintesen fut és csörög, mint az igazi lánc«. A göcsejiek a mennyköveket nagy becsben tartják és nemzedékről nemzedékre gondosan megőrzik. Rendszerint a mestergerendán, vagy a padláson helyezik el. Állítólag azért teszik ide* hogy1 a villám elkerülje a házat. Farsangban meg az asztalra rakják ki .valamennyit, hogy egész esztendőben ne érje baj az állatokat.; Sőt a parasztok, amikor a vásárra mennek, a, tarisznyájukba is rejtenek a kenyér, szalonnái mellé egy-egy kisebb darabú menküt, hogy a vásár szerencsés legyen. keresztény származású első felesésétől megszökött és holttányilváníttatta magát egy budapesti zsidó, aki zsidó származású második feleségével együtt Keszthelyen került hurokra Egy szélhámosság története, amíg Kármán Vilmosból Tóth István lett A keszthelyi főszolgabírói hivatal fogdájában 30—30 napos elzárásbüntetését tölti Kármán Vilmos budapesti lakos és felesége. A Kármán házaspár — férj és feleség is zsidó — megszökött Budapestről, Keszthelyen azonban a hatóság kezére került. Röviden már lapunk is megemlékezett róla, hogy a Kármán házaspár hogyan akarta magát kivonni a zsidótörvények hatálya alól. Mivel az ügynek érdekes részletei vannak, érdemes vele bővebben is foglalkozni. Kármán Vilmos, aki 53 éves, igazgatója, volt a Magyar Árúkiviteli Rt.-nek és az Árúforgalmi Rt.-nek. Amikor a zsidóknak Budapesten is kezdett rosszabbul menni, Kármán Vilmos elhatározta, hogy feleségével együtt megszökik a fővárosból. Magához vette nagy- összegű bejelentetlen készpénzét s ugyancsak eltitkolt nagyértékű ékszereit és június 27-én búcsút mondott Budapestnek. Előbb azonban kétezer pengőért megszerezte Tóth István budafoki magántisztviselő összes származási és egyéb iratait, azután lezárta V. Pozsonyi-út 7. szám alatti lakását, letépte és a szemétgyűjtőbe dobta a sárga csillagot és feleségével elutazott Balatonboglárra. Boglár után Keszthely következett. Itt elérte végzete a Kármán házaspárt. A cseindőrség elfogta s átadta a közigazgatási hatóságnak. A Kármánnál talált 109.040 pengő készpénz, 18 darab nagyértékű aranyékszer és drágakő pedig átkerült a pénzügyi hatósághoz. A Kármán házaspár büntetése augusztus 23-án jár le; utána férj és feleség internáló táborba kerül. KÜLÖNÖS FORDULAT. A mai napon váratlan fordulat történt a Kármán-ügyben. Megjelent Keszthelyen egy keresztény asszony, aki kijelentette, hogy Kármán Vilmos az ő férje volt, azonban tőle soha el nem vált, ellenben néhányheti házasélet után külföldre szökött s mert a legszorgosabb kutatás dacára se került elő, holttá nyilvánították. így aztán az első számú Kármánné férjhez ment. A drámai találkozáson, amelynél jelen volt az első számú Kármánné jelenlegi férje is, Kármán Vilmos először nem akarta megismerni volt feleségét, azután azonban lehajtott fejjel beismert mindent. S amikor ezt megtette, szépen visszatért a fogdába, ahol a második számú feleség várt rá. A többi már a jogászok dolga. Amíg ezek kibogozzák az igazságot, addig Kármán Vilmosnak lesz ideje arról elmélkedni, hogy jobb lett volna megmaradni Budapesten sárga csillagos zsidónak, mint eljönni a Balaton mellé — Tóth Istvánnak. Balatoni G. Lajos. Erdőmunkások baleseti biztosítása A zalaegerszegi m. kir. erdöfeiügyelőség közli: Fakitermelés körében alkalmazott minden erdőmunkást és napszámost köteles az erdő birtokosa baleset esetére biztosítani az 1640-1944. M. E. számú rendelet szerint (megjelent a Budapesti Közlöny folyó évi április hó 30-i számában.) Baleset esetén az Ombi. akkor is kártalanítja a biztosításra kötelezettet, ha a munkaadó a biztosítást elmulasztotta, ez esetben azonban tartozik a kártalanítás teljes összegét az Ombinak megtéríteni s amellett kihágást eljárás indul a mulasztó munkaadó ellen. Rendelet a földbirtokpolitikai célra igénybevett ingatlanok megszerzétével kapcsolatot adókedvezményekről A hivatalos lap pénteki száma közölte a pénzügyminiszter 163.792-1944. sz. rendeletét a földbirtokpolitikai célra igénybevett ingatlanok megszerzésével kapcsolatos adó- és illeték- kedvezmények alkalmazásáról. A pénzügyminiszter a felmerült kételyek eloszlatása és az egységes gyakorlat biztosítása céljából megállapítja, hogy a telepítésről s más földbirtokpolitikai intézkedésekről szóló 1936. évi 27. törvénycikk 90. és 91. szakaszában szabályozott, továbbá a zsidók mező- és erdőgazdasági ingatlanairól szóló 1942: 15. te. 14. szakaszának második bekezdésében biztosított adó- és illetékkedvezmények a birtokszerzőket minden oly esetben megilletik, amikor a földművelésügyi miniszter az idézett törvények rendelkezései alapján megszerzett ingatlanok felhasználásával az Országos Földhitelintézetet, az Országos Nép- és Család- védelmi Alap kötelékébe tartozó közjóléti szövetkezeteket, az Országos Vitézi Széket, a földbirtokrendezés pénzügyi lebonyolítására alakult szövetkezetét és az Országos Központi Hitelszövetkezetet bízza meg. — Közepes minőségű fuvaroslovak 6.000 pengőért keltek el a keszthelyi vásáron. Az augusztus 17-i keszthelyi országos vásárra 400 lovat és 500 szarvasmarhát hajtottak: fel. Gazdát cserélt 118 ló és 268 szarvasmarha. A lóárak magasak voltak; közepes fuvaros lovak párban hatezer pengőért keltek el. I Tizenriafféle „menkü" , a mumori csárda mesf era erendaián
