Zalai Magyar Élet, 1944. április-június (5. évfolyam, 74-143. szám)
1944-05-13 / 108. szám
V. évfolyam # politikai napilap # *10 8. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Felelős szerkesztő: Előfizetés: l hónapra 3.40, 3 hónapra 9.80 P. Tüttössy-utca 12. . Telefon 80. Dr. PESTfiY PÁL Postatakarékpénztári csekkszámla: 1.264 sz. ARA 20 FÍLLÉF 1944 MÁJUS 13. SZOMBAT Jöiiön a minden tisztességes magyar embert magában foglaló nemze Nyitott szemmel járva, ma olyan dől go Kát is meglátunk, amelyek mellett azelőtt észrevétlenül haladtunk el. Negyven-ötven évvel ezelőtt, amikor a 48-as és 67-es politikai pártok vívták szócsatájukat, a kívülállók számára közömbös volt, ha a pártok egyik-másik kérdésben nem tudtak megegyezni. Ráértünk vitatkozni, szónokolni és fecsérelni az időt, mert nem kergetett senki, nem fenyegetett veszedelem. Azóta nagyot fordult a világ. A kényelmes politizálás ideje elmúlt. Nem apró-cseprő sérelmek kerültek a napi élet homlokterébe, nem pártok, politikusok érdekeiről van szó, hanem a nemzet egyetemének élet-halál harcáról. És itt nem lehet ellentét magyar és magyar között, itt a legfontosabb é|s legmlagyobb érdekek előtt le kell oimlainia minden pártkeretnek, minden választófalnak, itt nem lehet mást cselekedni, mint személyünk teljes kikapcsolásával beolvadni a nemzet nagy közösségébe s anyagi javaink, egyéni szempontjaink feláldozásával a végsőkig megfeszített erővel szolgálni a honvédelem érdekeit, a háború sikerét. Ez ma az egyetlen feladat politikus és nem politikus számára. Ez a közös cél tette szükségessé március 19-ét, a belső ellenségtől való megtisztítást és a Kárpátok felé közeledő bolsevista ellenséggel való teljes szem b eszáll ást. Nincs és nem lehet időnk politizálásba. Amíg a magyar katona fegyverrel a kezében hősi elszántsággal biztosítja az ország nyugalmát, ezt az időt nekünk munkára, cselekvésre kell kihasználnunk. Akik ebben a munkában nem hajlandók közreműködni, álljanak félre, engedjék, hogy helyettük azok cselekedjenek, akik a ma egyedül helyén való katonapolitikát kívánják szolgálni. A zalai nép, amely nyitott szemmel figyeli a magyar élet eseményeit, fájdalmas csalódással látta Bárdossy László volt miniszterelnök jószándékú törekvéseinek meghiúsulását. A zalai nép érthetetlenül áll azokkal szemben, akik a nemzet érdekében a maguk politikai áldozatát sem képesek meghozni az egyesülésre. Nincs idő most arra, hogy hosszú tanácskozások huza-vonájával töltsük az időt, amikor a magyar politikában is elérkezett a cselekvés ideje. Sőt a nagy erőfeszítések és áldozatok még csak most következnek!, Tehát gyors és egységes cselekvésre van szükség. A magyar szellem és lelkiség megtisztítása után ne a múltban kotorásszunk, ne a mások hibáin akarjuk a magunk érdemeit kiemelni, ne az erőszak, hanem a meggyőződés eszközeivel igyekezzünk minden magyart a nemzet szolgálatába állítani, mert itt nem pillanatnyi haszonról, egyéni érvényesülésekről, hanem az egész miagyar nemzetről van szó. Ezekben a sorsdöntő időkben nem az a fontos, ki mit mondott öt-hat éve, hanem arról, hogy ma becsülettel végzi-e azt a munkát, amelyre a hadban álló nemzetnek szüksége van. Már pedig minden magyar erőre szükség van s az értékelést nem a szó, hanem a végzett munka adja meg. Járjunk nyitott szemmel és tekintetünket irányítsuk a Kárpátokon A hadigondozásról szóló 1933 évi VII. törvénycikk értelmében mindaddig, amíg alkalmas jelentkező van, kizárólag hadirokkantaki kai, vagy hadiözvegyekkel kell betölteni minden jegyszedői, teremőri, altiszti, őri és egyéb hasonló állást, amely múzeumokban, könyvtárakban, színházakban, mulatókban, hangversenytermekben, sétatereken, parkokban és temetőkben betöltésre kerül. A törvény kötelezi a legalább 20 munkást foglalkoztató iparüzemeket és iparvállalatokat, az osztálysorsjegyeknek legalább 10 alkalmazottat foglalkoztató főelárusítóit, végül az állami támogatásban részesülő és legalább 20 alkalmazottat foglalkoztató kereskedelmi társaságokat arra is, hogy a felvételnél az újonnan felvett alkalmazottak és munkások 10 százalékáig hadirokkantakat, hadiözvegyeket, vagy hadiárvákat alkalmazzanak. Azok a mozgóképüzemek is kötelesek alkalmazottak 40 százalékáig ilyen hadigondozottakat alkalmazni, amelyeknek legalább öt alkalmazottja van, ha ötnél kevesebb alkalmazottat túlra, ahol hősiesen harcol a magyar honvéd. Hallgassunk lelkiismeretünk szavára, amely azt parancsolja: félre minden pártpolitikával!, félre ellentétekkel. Aki magyar, aki szereti a hazáját, az mind testvér, mind egyet akar: a világot bámulatba ejtő hős fegyverbarátainkkal kivívni a végső győzelmet. A magyarság élet-halál harcában elégtelenek az eddigi polgári módszerek, hanem — ahogy Jaross Andor belügyminiszter mondotta — szükség van a nemzet egyetemét magában foglaló egységes nemzetszervezetre, szükség van — ahogy Endre László államtitkár mondotta — minden tisztességes magyar embernek becsületes összefogására. tartanak, akkor legalább egy hadigondozottat. Hadiárvákat a jegyszedői és ehhez hasonló alkalmazási helyek elnyerésénél kivételesen akkor is figyelembe lehet venni, ha 16. életévüket már betöltötték. 500 kataszteri holdon felüli terjedelmű mezőgazdasági birtoktesteken az újonnan felvett alkalmazottak és cselédek 10 százalékáig hadi- rokkantakat, hadiözvegyeket, vagy hadiárvákat kell alkalmazni. Azokat a vállalatokat, üzemeket, stb., amelyek ezt a törvényes kötelezettséget megszegik, súlyos pénzbírsággal büntetik. A büntetés alól a vállalat csak akkor mentesül, ha igazolni tudja, hogy azért van az előírtnál kevesebb hadigondozott alkalmazottja, mert kötelező tudakozódása a munkaközvetítőknél nem járt eredménnyel. Hogy a vállalatok, üzemek, stb. kötelezettségüket megtartják-e, azt az Országos Hadigondozó Hatóság irányítása mellett az elsőfokú iparhatóságok, illetve a közigazgatási hatóságok ellenőrzik. Magyar vadászrepülők az utolsó igazításokat végzik bevetés előtt. A hadirokkantak és más hadigondozottak kötelező alkalmaztatása
