Zalai Magyar Élet, 1944. április-június (5. évfolyam, 74-143. szám)

1944-05-03 / 99. szám

ÁRA 14 FILLÉR 1944 MÁJUS 4. CSÜTÖRTÖK IlAöwSfFXE T V. évfolyam # POLITIKAI NAPILAP # 100. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Tüttössy-utca 12. Telefon 80. Felelős szerkesztő: Dr. PESTHY PÁL Előfizetés: 1 hónapra 3.40, 3 hónapra 9.80 P. Postatakarékpénztári csekkszámla: 1.264 sz. Eleven szervezettséget akar kiépíteni a szombathelyi püspök a lelkipásztori munka területén és különös gonddal törődik a szegénygondozással Kovács Sándor szombathelyi megyéspüs­pök most bocsátotta ki első körlevelét, amely­ben papjai előtt feltárta a szívét és megmurt tatta azt az utat, amelyen a lelkek munkálásáp ban vezetni kívánja őket. — A mi korunk sokban hasonlít az őskej resztények hősi századaihoz — írja többek között a püspök. Az ő győzelmük az élő és erős hit győzelme volt. Ha mi azt akarjuk, hogy abban a harcban, amelyben Krisztus és a sátán tábora állanak egymással szemben, Krisztus tábora győzedelmeskedjék, akkor hi­tünkben meg kell erősödnünk olyan hősi mér­tékben, ahogy azt az őskeresztények életében szemlélhetjük. Mint Szent Márton egyházme­gyéjének főpásztora, atyai szeretettel akarom ápolni papjaim telkében az erős hitet. Szívem és ajtóm mindenkor nyitva lesz papjaim és híveim előtt. Azt szeretném, ha házamat atyai háznak tekintenék, ahová a tanácsért, vigaszta­lásért, útbaigazításért mindenkor fordulhatnak. Azután a főpásztor hangsúlyozza, hogy az erős hitnek ápolására szükséges a Szentírással való foglalkozás és az elmélkedés. Hangoztatja továbbá, hogy szerető gonddal kíván törődni egyházmegyéje papságának anyagi ügyeivel is. Olyan eleven szervezettséget akár teremteni és fokozatosan kiépíteni, hogy minden nagyfontosságú, esetleg szenve­désteljes időben is Krisztus világosságával és kegyelmével egységesen tudjunk állni, élni, áldozatot hozni s ha kell, meghalni. Az Actio Catholica munkája és szervezetének főpásztori irányítása és támogatása fogja alkotni fő gond­jait. A lelkipásztori munka területén első tö­rekvése az, hogy a Legméltóságosabb Oltári- szentség iránt való hódolatot vigye be az élet központjába, aztán megvalósítsa a katolikus öntudat erősítésének és az engesztelésnek moz­galmát. A bérmálás szentségének kiszolgál­tatásánál a lelkipásztornak minden jószándékú munkája gyakran majdnem veszendőbe ment a sok külsőség, a rendezés körüli fogyatékos­ságok és az áhítat nélküli magatartás miatt,. Ezen a helyzeten változtatni akar azzal, hogy a külső ünnepélyességeket a lehető leg­egyszerűbbre fogja csökkenteni. Az első világháború rémségei csak a harctéren peregtek le, ahol katonák katonák ellen harcol- ooltak. De most ártatlan gyermekek, édes­anyák is áldozatai a 'támadásoknak, amikor az ellenség békés embereknek városait és fal­vai! égeti föl. Ezzel a viharral csak úgy tudunk szembeszállni, ha Isten erejével minden hábo­rúnak egyetlen kórokozóját, az Isten világát romboló bűnt engesztelésül legyőzzük. Végül a püspök bejelentette, hogy különös gondját fogja alkotni a szegénygondozás kérdése. Ne legyen testileg és lelkileg elpiszkosodott kol­dus az egyházmegye területén. Legtekintélyesebb gazdasági iskolaintézménye az országnak a keszthelyi főiskola Négy gazdasági főiskolánkon keresztül évente kétszáz képzett gazda kapesolódik bele a mezőgazdaság feilesztésébe Háborús időkben, amikor minden erőforrás teljes kihasználására fokozott szükség van, kü­lönösen fontos feladatok várnak a magyar mezőgazdákra. Lényeges mezőgazdasági ér­dek fűződik tehát ahhoz, hogy mezőgazdasági termelésünk irányítói alapos tudással1, gazdag ismeretekkel foglalják el a részükre kijelölt he­lyeket. Mezőgazdáink képzése jelenleg két mező­gazdasági főiskolában és l^ét mezőgazdasági akadémián történik. A kolozsvári mezőgazda- sági főiskola, amelynek jelenleg 434 hallgatója van, 1906-ban alakult meg, akkor még ter­mészetesen akadémiai jelleggel. A magyaróvári gazdasági főiskola 1818-bain mint magánintézet nyílott meg és 1906-ban lépett elő akadémiává. Ennek a főiskolának közel 400 hallgatója van. A debreceni gazdasági főiskola története 1868- ban vette kezdetét. Elsősorban az Alföld mező­gazdái kerülnek ki onnan, mert a homokos talajon való szakszerű gazdálkodás elsajátítása a főcélja az évente átlagosan 200 hallgatót számláló intézetnek. A legrégebbi és egyúttal legnagyobb tekin­télyű iskola a keszthelyi gazdasági akadémia. A keszthelyi akadémia volt az első mezőgazda- sági természetű, egyetemi végzettséggel egyenlő értékű oklevelet adó tanintézet az egész világon. 1801-ben, tehát a megalapítás után négy évvel, már egész Európa felfigyelt a Bala­ton fővárosában folytatott gazdasági okta­tásra és számos idegen állam az akkor még Georgi- kon néven ismert iskola mintájára építette föl szervezetét és határozta meg tanulmányi rendjét. 1848-tól a kiegyezésig ideiglenesen bezárták az intézet kapuit, de 1867-ben izután kitűnő tanárokkal új lendületet kapott a fej­lődés. A mai épületet az alapításnak századik évfordulóján, 1897-ben emelték. A »M. kir. Gazdasági Akadémia, Keszthely« hivatalos cí­met 1906-ban vette föl a jelenleg 270 hallgatót számláló 146 éves intézmény. Az évfolyamok száma a megalakulástól kettő volt és az akkori szokás szerint három tri- mesterre volt egy év tanulmányi rendje fel­osztva, míg jelenleg három évfolyam van. A mim tab irtó kon már az első években is jelentőséget tulajdonított az akadémia a gyakorlati ismereteknek közvetlen elsajá­títtatására. Az oktatás alapos és minden szakmába vágó ismereti ágat felölelő voltára jellemző, hogy ál­talában heti 45—50 órás tanrendet ír elő a tanulmányi szabályzat. A tananyag felöleli a szükséges mezőgazdasági, közigazgatási, jogi és 'természettudományi ismereteket. A keszthelyi akadémiának korszerűen fölszerelt tíz laboratóriumában jelentős gazdasági kutatómunka is folyik, amelyen a hallgatók maguk is résztvesznek ta­nárok irányítása mellett. Különösen az állat- tenyésztési célokat szolgáló gyepesítési kísér­letek tekintetében értek el jelentős eredménye­ket az akadémia laboratóriumaiban és az itt folytatott kísérletek gyakorlati eredményei sokezer holddal gazdagították a magyar rétgazdaságokat. A növénytermelési tanszéken a növénynemesí­tés kérdéseivel kapcsolatban folytatnak kutató munkát szintén gazdag gyakorlati eredmények­kel. A talajtani és vegytani ismeretekkel kap­csolatban a különböző talajfajtákat ismertetik, különös tekintettel arra, hogy azok milyen nö­vényféleségek termesztésére alkalmasak. Ez utóbbi ismereteknek pontos elsajátítása külö­nösen fontos a mezőgazdasági termelés kifize­tődő fokozása céljából. Az utóbbi években nőhallgatókat is fölvesz­nek az intézetbe, ezek száma azonban nem emelkedik 15 százalék fölé az összes hallgatók­hoz viszonyítva. Az oklevelet‘szerzett hallga­tók, ha nem saját gazdaságuk irányítását ve­szik át, gyorsan és jól helyezkednek el mező­gazdasági kamaráknál, gazdaságokban, az ál­lamnál, terményértékesítéső szervezeteknél. A gyakorlati ismeretek tökéletes elsajátítá­sára 370 holdas tangazdaság van az akadémia kezelésében, amelyen a külső munkák egy részét a hallga­tók végzik. A Balaton partján fekvő minta­gazdaságban a mezőgazdaság minden ága kép­viselve van, így van szőlészet, kertészet, gyü­mölcsös és legnagyobb részben természetesen szántóföld. A mintagazdasággal kapcsolatban tehenészet és juhászat is áll az akadémia kezelésében. Az itt állandósított szakszerű állatnevelés eredmé­nyei országos viszonylatban is vezető helyen állanak. Az 1940—1942 években az intézet

Next

/
Thumbnails
Contents