Zalai Magyar Élet, 1944. április-június (5. évfolyam, 74-143. szám)
1944-05-01 / 97. szám
£RA 14 FILLÉR 1944 MÁJUS 2. KEDD V'éiti oly am #• politikai napilap # 98. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Felelős szerkesztő: Előfizetés: l hónapra 3.40, 3 hónapra 9.80 P. Tüttössy-utca 12. Telefon 80. Dr. PESTHY PÁL Postalakarékpénztári csekkszámla: 1.264 sz. Szociális gondoskodás a dolgozó társadalomról A kormány szociális programjának megfele- ilően célul tűzte ki a dolgozó társadalomról és elsősorban a széles alsóbb néprétegekről való szociális gondoskodás kiterjesztését és a gondoskodás mértékének a változott viszonyokhoz való alkalmazását. Ezen a téren jelentős lépés az a két kormányren'delet, amely a mezőgazdasági társadalombiztosítás körében a szociális gondoskodást újabb néprétegekre terjeszti ki és a szolgáltatások emelését, valamint a szolgáltatásokra vonatkozó jogosultság mél- tányosabb megállapítását rendeli el. Az 1640—1944 M. E. számú kormányrendelet számos intézkedést tesz ebben az irányban. Kiterjeszti a baleseti biztosítási kötelezettséget — az OMBl-nál már eddig is kötelezően biztosított gazdasági cselédeken, gazdasági gépmunkásokon, vizitársulati és a föld- mívelésügyi minisztérium által házikezelésben végzett vízi és erdei munkálatoknál alkalmazott munkavállalókon felül — az aratómunkásokra, az ipari társadalombiztosítás körébe- nem tar tozó erdei munkásokra és napszámosokra, a legalább egy hónapra leszerződött összes gazdasági munkavállalókra és a gazdasági gépek melletc nem bérmunkásként dolgozó összes személyekre, mint például az egymást kisegítő (gazdákra is. Baleset bekövetkezése esetén az OMBI eddig csak akkor adhatott kártalanítást, ha a baleset időpontjában érvényes biztosítás állott fenn. Ez súlyos hátrányt jelentett a balesetet szenvedők részére, de sok esetben rendkívüli anyagi megterhelés származott ebből a biztosítást elmulasztó munkaadó számára is. A biztosítottak szociális érdekvédelme érvényesül a kormányrendelet intézkedésében, amely szerint a baleset bekövetkezése után az OMBI a ’ szolgáltatásokat ezentúl haladéktalanul nyújtja, tekintet nélkül arra, hogy egyébként a biztosítási kötelezettség alá eső munkavállaló biztosítva volt-e, vagy sem. Ha a munkaadó a kötelező biztosítást elmulasztotta, akkor természetesen tartozik az OMBI-nak megtéríteni a kártalanítás költségeit. A rendelet gondoskodik arról, hogy az OMBI a balesetek megelőzése érdekében balesetelhárítási rendszabályokat léptessen életbe. A szociális gondoskodás kiterjesztését szolgálják a kormányrendelet intézkedései, amelyeknek értelmében a mezőgazdasági törvényes érdekképviseleteknél, valamint a vízitársulatoknál, a hegyközségeknél és egyéb kényszertársulásoknál alkalmazott, de eddig nyugdíjbiztosítási kötelezettség alá nem esett munkaerőket bevonja a gazdatiszti nyugdíjbiztosítás körébe. Ugyancsak belevonja a kormányrendelet a gazdatiszti nyugdíjbiztosításba a gazdasági altiszteknek tekintendő személyeket, vagyis azokat, akik nem gazdatisztek [ugyan, de az egyszerű gazdasági munkavállalókénál magasabbrendű, vagy bizalmi jellegű gazdasági munkát végeznek, mint például béresgazda, magtáros gazda stb. Ezeket az utóbbiakat a rendelet kiemeli a gazdasági cselédek és munkások öregségi biztosításából és részükre megnyitja a gazdatiszti öregségi, rokkantsági és haláleseti biztosítást. A kormányrendelet egészségvédelmi szociális intézkedést is tartalmaz és ennek anyagi előföltéte- lét biztosítja az időelőtti megrokkanás megelőzésére szolgáló alap rendszeresítésével. Eddig az egy hétnél rövidebb időre alkalmazott gazdasági munkavállaló (napszámos) maga volt köteles öregségi biztosításáról gondoskodni és mulasztása öreg korára nehéz helyzetbe hozhatta volna. A rendelet gyakorlati újítást hoz, amennyiben intézkedik arról, hogy ezentúl minden esetben a munkaadó kör teles az öregségi biztosítási járulékbélyeí- geknek a munkavállaló biztosítási könyvébe való beragasztásáról gondoskodni, de természetesen a bélyegek ellenértékét a munkavállaló béréből levonhatja. A rendelet szerint a gazdasági munkavállaló özvegye ezentúl akkor is részesül járadékban, ha férjének hosszas betegsége miatt a biztosítási járulék az előírt mértékben leróható nem volt. Végül a rendelet a részesmunkáknál az öregségi biztosítási járulék átalányszerű lerovását lehetővé teszi. Az 1650—1944 M. E. számú kormányrendelet gondoskodik a gazdasági munkavállalók kötelező öregségi biztosításában és a gazdatisztek öregségi, rokkantsági, és haláleseti kötelező biztosításában a szolgáltatások méltányos fölemeléséről. Azoknál a szolgáltatásoknál, amelyek a múlt évben 30 százalékkal fölemeltettek, a rendelet az emelés mértékét visszamenő hatállyal múlt évi július 1-étől számítva megkétszerezi, a gazdasági munkavállalók haláleseti segélyét pedig a rendelet hatálybalépésétől kezdve 50 százalékos pótlékkal kiegészíti. Ezzel kapcsolatban a rendelet a biztosítási díjakat is újra szabályozza. Így a gazdasági munkavállalók öregségi biztosításában a munkavállalói heti járulék ezentúl nem 20, hanem 30 fillér, ezt új 30 filléres bélyegekben róják majd le. Mind a két kormányrendelet a Budapesti Közlöny . április 30-iki, vasárnapi számában jelent meg. Mester Miklós államtitkárt dr. Antal István miniszter mutatta be a vallás- és közoktatás- ügyi minisztériumban egybegyűlt tisztviselőknek. A bemutatás alkalmával hangoztatta a miniszter, hogy a kultuszminisztérium is igen nagy feladatok előtt áll. A feladatok megoldására Mester Miklós az egyik hivatott tényező. Az államtitkár válaszában kijelentette, hogy a reábízott feladatokat becsülettel megoldja és elsősorban arra törekszik, hogy a magyar tanárok és tanítók anyagi és szociális helyzetét megjavítsa. Szabadkáról jelentik: Dr. vitéz Endre László hétfőn este Szabadkára érkezett. Az államtitkárt dr. Székely Jenő polgármester fogadta. Vitéz Endre László megtekintette a felsőbácskai malomnál létesített internálótábort és a zsidók számára elkülönített városrészt. Megelégedését fejezte ki minden zsidó-intézkedés felett. (MTI) A Magyar Kurír jelenti: Czapik Gyula egri érsek elrendelte, hogy az egri papnevelő intézet növendékei a nyári szünidő alatt honvédelmi munkaszolgálatot teljesítsenek. (MTI) Bárányos Károly földmívelésügyi államtitkárt saját kérelmére nyugdíjazták. (MTI) A Budapesti Közlöny április 30-i számában megjelent kormányrendelet értelmében a mezőgazdasági kamarai illeték az 1944 évtől kezdve az állami adónak 6 százaléka. A pénzügyminiszter rendelete értelmében a dohányárudák délután 5 óra 30 perckor zárhatnak. (MTI) A Budapesti Közlöny kormányrendeletet közöl, amelynek értelmében minden járóművet igénybe lehet venni kísérőszemélyzetével és az állatokkal együtt, ha a bomhakárosuli- tak elszállítására nem áll elegendő járómű rendelkezésre. (MTI) * Berlinből jelentik, hogy német repűlőkötelé- kek eredményesen támadták a délolaszországi és oroszországi utánpótlást. Köveinél páncélos kötelékeket támadtak eredményesen. A német vadászok légiharcokban 13 szovjet gépet lőttek le. Eredményesen támadták Kovel, Körösien, Pszkov, Tarnopol, Dubno és Rovno pályaudvarait. Kovel és Korosten között egy lőszerszállító vonatot robbantottak fel. (Interinf) A román hadijelentés közli: A Krim félszigeten és a Dnyeszter mentén heves harcokban visszavertük az ellenséget. A német repülők ismét fokozott tevékenységet fejtenek ki csapataink előrejutására. (MTI) Az Interinf jelentése szerint a német tisztogató csapatok április hónapban 11224 partizánt öltek meg, vagy ejtettek foglyul. Elfoglalták ezenkívül Erilje, Czajeno, Biorka és Kaca városokat, sok hadianyagot is zsákmányoltak. (MTI) Az. Esti Újság „Moszkva ultimátuma Londonnak1' cimen arról irt, hogy a szovjet erélyesen sürgeti az inváziót. Sztalinék nem érik be az ígérgetéssel, hanem most már elérkezettnek látják az időt, hogy az angolokat az elözön- lésre kényszerítsék. (MTI) A japán császári főhadiszállás jelentése szerint ellenséges repülőgépek támadást intéztek a Truk és Mortlok szigetek ellen. A bombák az ültetA mai nap országos és világvonatkozású eseményei
