Zalai Magyar Élet, 1944. április-június (5. évfolyam, 74-143. szám)

1944-04-28 / 95. szám

ÁRA 14 FILLÉR 1944 ÁPRILIS 28. PÉNTEK A földmives leventék kiképzését a tavaszi mezőgazdasági munkák idejére megszakitják s az elmaradt foglalkoztatást nyáron pótolják A vállalati és iskolai csapatok foglalkoztatása tovább folyik, az elköltőzőttek uj lakóhelyükön kapnak kiképzést A honvédelmi miniszter rendelete a leventekiképzés újabb szabályozásáról A közellátás érdekében a mezőgazdaság munkaerőinek szaporítására a honvédelmi mi­niszter újra szabályozta a leventefoglalkozást. Az új szabályozásnak — amely figyelembe veszi az iskolák korábbi bezárását és a főváros részbeni kiürítését is — alapelve az, hogy a leventefoglalkozást a megváltozott viszonyok között is folytatni kell; a vidékre költözött leventék új lakóhelyükön kötelesek a levente foglalkozásokon résztvenni. Ahöl a mezőgazda­ság érdekében a leventék munkáját is föl kell használni és a foglalkoztatás ideiglenesen megszakad, az elmulasztott kiképzési órákat pótolni kell. A túlnyomórészt földmíves leventékből álló csapatokat a honvédelmi miniszter a közellátás arcvonalán, a kieső munkaerők pótlására ve­tette be. Ezeknél a csapatoknál a kiképzést a tavaszi gazdasági munkák idejére, az aratás befejezéséig — általában országosan július 15-éig — ahol az szükséges, ideiglenesen nieg- szakította. Az elmaradt foglalkozásokat a mun­kák szünetében és július 15-étől augusztus 31-éig kell pótolni s ez alatt hat teljes napi, vagy 12 félnapi foglalkozást (10, illetőleg 5 óra időtartammal) kell tartani. Az egésznapos foglalkozásokra a leventék élelmezésüket ma­gukkal viszik. A vállalati és zömükben nem földmíves le­ventékből álló csapatok foglalkoztatása nem szakad meg, de az ide beosztott földmíves A gyermekeiknek szellemi és erkölcsi érde­keit szivükön viselő szülőknek komoly aggodal­mat okoz az, hogy a háborús körülmények miatt tulkorán megkezdődött és bizonytalan ideig tartó szünidő alatt az iskolázás lélek és jellemnevelő folyamatosságának hiánya nem okoz-e pótolhatatlan hátrányokat az ifjúság jövendő fejlődésében. Határozott célkitűzések nélkül még a két hónapi szünidő is unalmassá válik, annál inkább még több hónapnak rend­szeres irányítása nélkül való eltöltése. A szülő legtöbbször nem ér rá arra, hogy gyermekével különlegesen foglalkozzék, nincs is türelme ilyesmire, meg nem is szakember hozzá. A magára hagyott gyermek lelke kiszárad, leventéket olyan csapatokba helyezik át, ahol a foglalkoztatás szünetel s ahol a mulasztás pótlásának a lehetősége is megvan. Az iskolai és főiskolai leventecsapatok íog­I lalkoztatása tovább folyik és különösen ügyel­nek az ifjúvezető-képzésre. Önként jelentkező fiatal tanárokat és janitokat rövid parancsnok- képző megbeszélések után a leventecsoportok foglalkozásába be kell vonni. A vidékre költözött nem földmíves leventék­ből lehetőleg külön- szakaszt alakítanak s az ő kiképzésük nem szünetel a mezőgazdasági munkák ideje alatt sem. Ha azonban egy sza­kaszba kerültek diákok és földmívesek és a kiképzést megszakították, a mulasztás pótlásá­ban a diákoknak is részt kell venniök. Az iskolai és vállalati csapatok rendes nyári kiképzési szünete a rendes időben, június 21. napján kezdődik. Az iskolák székhelyein a leventefoglalkoztatást a légoltalmi szempontok figyelembevételével tartják meg. A leventeegyesületi élet a rendelet értelmé­ben azokon a helyeken is tovább folyik, ahol a kiképzés esetleg szünetel. Az egyesületekben felfrissítik a mezőgazdasági munkában kifáradt leventeifjúság fegyelmezett és hazafias szelle­mét. Kitűnő alkalom erre vasár- és ünnepnapo­kon a kötelező istentisztelet előtti, vagy utáni idő, amikor teljes számban együtt van a le­venteifjúság. (LHK) fogékonysága eltompul, fegyelemérzete meg­lazul. Minden feledésbe megy, amit az iskola olyan lelkiismeretesen, féltékeny gonddal ülte­tett és ápolt a lelkekben Különösen aggasztó a kisebb tanulók szellemi és erkölcsi vissza­esése, akiket nem lehet még bekapcsolni az élet iskolájába, mint ahogyan az az érettebbek­nek foglalkoztatásával történik. Nagy örömünkre szolgál, hogy a zalaegerszegi gimnázium ifjúság- szerető igazgatója, Iván fi János törődik ezzel az üggyel és elrendelte, hogy hetenkint fél­órára a helyben lakó gimnáziumi tanulók meg­beszélésre rendszeresen jöjjenek össze az intézet­ben. E félórák irányító munkája, amelyet maga az igazgató végez nagy művészettel, szolgálja az iskola állandó kapcsolatát a diákokkal. Egy- egy hétre megkapják a programot, az irányí­tást, hogy idejüket testi-lelki javukra gondo­san felhasználják és így a fejlődésüknek egész­séges menete addig is biztosítva legyen, amíg rendszeres munkára újra beülhetnek majd az iskola padjaiba. Az igazán dicséretreméltó kezdeményezésre vonatkozóan feladott kérdésünkre Ivánfi Já­nos igazgató a következőket mondotta: — Eredményt várok ettől az intézkedéstől, amelyet a rábízott ifjúságért felelős pedugói-* gusnak hazafias lelkiismerete suga'llt. Megh nyugtatás a szülők részére, hogy áthidalhatatf- lan szakadékok nem lesznek és biztosíték az ifjúságnak, hogy az elkövetkező tanévhez való átmenet simább lesz az önképzés, önnevelés bevezetésével. Az iskola természetesen számít arra, hogy megértésre talál ez a kezdeménye­zése és a feladat megvalósításában a szülői ház odaadással támogatja. Sajnos, ezideig az a tapasztalat, hogy egyes tanulók talán jóhí- szeműleg, vagy talán könnyelműségből nem jelentek meg a kötelezővé tett heti félórás; megbeszélésen. Kijelentem, hogy á megjelenés a tanulóknak fegyelmi kö­telezettsége. Azért, ha valaki saját érdekében nem fogja fel annak jelentőségét, azzal szemben megtor­lást alkalmazunk. Aki a legalaposabb megoko- lás nélkül legfeljebb háromízben elmulasztja a kötelező megjelenést, annál a tanév elején történő beiratkozásnál megfontolás tárgyává teszem, vájjon fölvehető-e az iskolába. Ugyan­ez a kötelezettség vonatkozik a vasár- és ün­nepnapokon a 9 órai, úgynevezett levente szentmisén való megjelenésre is. Aki ezekről a szentmisékről alapos ok nélkül elmarad, aZ szintén nem lehet majd növendéke a gimná­ziumunknak. Egyébként megjegyzem, hogy a kötelező félórai megbeszélés úgy van be­osztva, hogy megelőzi az utána következő elő­írt leventeoktatást. A zsidók beszivárgásának megakadályozása Zalaegerszeg -város polgármestere a követ­kező felhívást bocsátotta ki: Kormányrendelet szerint zsidók részére uta­zási engedély kiadásának csak akkor yan he­lye, ha az utazást a munkahelyre váló eljutás és az onnan a lakóhelyre való visszatérés, vagy'egyéb fontos okok teszik szükségessé. A rendeletnek eme kifejezett intézkedése el­lenére, amint értesültem, megtörtént az, hogy a város területére Budapestről, vagy máshon­nan a fent megkívánt utazási igazolvány nél­kül érkeztek, illetőleg telepedtek le rokonaik­nál, vagy ismerőseiknél egyes zsidó családok. Felhívom a város keresztény lakosságát, hogy a tudomásukra jutó zsidó beszivárgókat haladéktalanul jelentsék be a rendőrkapitány­ságon, hogy ott a kitoloncolásuk iránt az intéz­kedést megtehessék. A zalaegerszegi gimnázium a szünidő alatt is elevenen fenntartja a kapcsolatot a diákokkal

Next

/
Thumbnails
Contents