Zalai Magyar Élet, 1944. április-június (5. évfolyam, 74-143. szám)
1944-06-27 / 143. szám
i ' Nincs gátlása, mert fájdalmát, rossz hangulatát gyorsan megszünteti a \ E / 1944 június 27. kihajthatok legyenek. Ajánlatos különösen most, a nyári évszakban a lábasjószágniak a szabadban, bekerített udvarokon, karámokban, lehetőleg rejtést nyújtó fák alatt való tartása, ahol ha találat is érné, nem okozna akkora kárt, mintha az zárt helyen, istállóban történnék. Hogy minél kisebb legyen az esetleges támadás és következményeinek lehetősége, vigyázni kell, hogy az előzetes védelmi és óvóintézkedések megtétessenek. Ezek között első helyen áll az elsötétítés betartása és a tűzvédelmi eszközök, meg az oltóvíz biztosítása. Amennyiben a falut mégis támadás érné, úgy a falu egész lakossága összefogott erővel a légo. parancsnok irányítása mellett sürgősen lásson hozzá a mentés és kárelhárítás munkájához, hogy ami megmenthető, a késedelmeskedés miatt el ne pusztuljon. Vitéz BAKAY SZILÁRD altábornagy. Ellenőrzik a juttatott süldők használatát A népies irányú sertéstenyésztés minőségi színvonalának emelése céljából a földmívelés- ügyi miniszter évek óta nagy anyagi áldozattal évente 8—10 ezer tenyészkocasüldőt oszt ki a kistenyésztők között kedvezményes föltételekkel. A juttatott kocákat legalább két évig tenyésztésre kell használni és azokat a gazdasági felügyelőség engedélye nélkül sem hizlalni, sem levágni, sem elidegeníteni nem szabad. A juttatásban részesültek egyúttal kötelesek belépni az illetékes vármegyei állattenyésztő egyesületbe a tenyészkoca ellenőrzése, valamint törzskönyvezése céljából. Az utóbbi időben több helyen megtörtént, hogy a juttatásban részesültek a kapott te- nyészsüldőket a gazdasági felügyelőség előzetes engedélye nélkül levágták és eladták. A földm ívelésügyi miniszter most a gazdasági felügyelőségeket a visszaélések megakadályozása céljából szigorú ellenőrzésre utasította. Azokat, akik a visszaélést elkövetik, a vételárkedvezmény és egyéb költségek megtérítésére kötelezik és a jövőben minden állami juttatásból kizárják. A tenyészkocasüldők kiosztását ezentúl már a vármegyei állattenyésztő egyesületek és a kerületi szövetségek végzik az illetékes gazdasági felügyelőségekkel egyetértésben. Zalaegerszegi ifjak sikere a szombathelyi repülőmodeüversenyen Hirt adiunk már arról, hogy Zalaegerszegen a tanulóifjúság bekapcsolódott a Magyar Aero Szövetség által megindított munkába és bár mostoha körülmények között, de annál nagyobb lelkesedéssel építi kis repülőmodelljeit. Most értesülünk a fiuk első nyilvános szerepléséről. Az első körzeti versenyt a körzet székhelyén, Szombathelyen rendezték meg s azon indult a zalaegerszegi állami polgári fiúiskola csapata. Tagjai: Sunonffy Ferenc, Horváth Imre és Groll Frigyes modelljei a csapatversenyben a harmadik helyet szerezték meg aerokörüknek, Simonffy Ferenc gépe 1 perc 44 másodpercet repült s igy elsőfokú arany teljesítményjelvényt kap. A verseny gyönyörű időben vasárnap folyt le a váti H. M. N. R A. repülőtéren. Mintaszerű rendezéséért minden elismerés megilleti a körzeti központ vezetőjét, Haigli Szilárd premontrei tanárt. Buzgó munkájának eredményességét mutatta az ölven induló gép kitűnő ideje, igy például Flemisch Károly szombat- helyi II. számú polgári iskolai tanuló Uborka modellje egyszerűen elrepült. A kisérő repülőgép 2000 méter magasságig követte, de a kis gép továbbszállt. Úgy halljuk, a zalaegerszegi Leventeegyesületben is indulóban van a modellező munka, igy az iskolán kívüli ifjúság is bekapcsolódik. Reméljük, a zalaegerszegi közönségnek is minél hamarabb alkalma lesz arra, hogy a szombathelyiekhez hasonló élményeket szerezzen ! Lég radon épül Magyarország leghosszabb iahidia. Eme nehéz napokban, amikor az öreg Európa vajúdik, hogy megszülje a népek számára a jobb jövőt, csendes, de minden tekintetben jelentős munka folyik Légrádon, az egykori Ujzerin vár helyén. Hidat építenek most, amikor máshol a pusztulás vérrózsái nyílnak. Légrádnak volt valamikor hídja. Az 1630 utáni években égette föl a török előtt Zrínyi, Légrád főkapitánya és ime most e nehéz körülmények közt a m. kir. honvédség, Zala vármegye és a község lakosságának áldozatkészségéből épül a hid. A munka szépen folyik és ez lesz Magyar- ország leghosszabb fahidja, mert hossza 140 méter. A meder felett bonyolult szerkezetű függesztő művek vannak hatalmas cölöpökön. Ezeket a cölöpöket az utász század modern gépi cölöpverőkkel verte be a gyorsfolyásu Drávába. De nemcsak hidat építenek a magyar utászok, hanem súlyos munkájuk közepette művelődési munkát is végeznek. A multhéten bokréta ünnepélyt tartottak s itt megmutatták a magyar katona sokoldalúságát, művészi hajlamait, zenei készségét és színvonalas előadással ajándékozták meg Légrád sokat szenvedett magyarságát. De Légrád lakossága is kitett magáért, mert a derék utászaink által kitett urnába 600 pengőt rakott a bombakárosuitak javára. Légrád eddig bizony el volt zárva a világtól. Decembertől április végéig csak csónakon közlekedett a lakosság, de mostantól kezdve ténylegesen és fizikailag is belekapcsolódik a magyar életbe s reméljük, hogy az egykor szabad és királyi kiváltságos város ismét fejlődésnek indul és megtalálja méltó helyét a a nemzetiszocialista eszmétől megújult Magyar- országban. AUER KÁROLY v községi elöljáró. muYmK Tarika János: Örök advent Tanka János falun élő tanítóember. Megérzik a költészetén, hogy végigjárta a szenvedések iskoláját. Ihletforrása az Istenben bízó vallásosság, az erős hazafi és családi érzés, a, katonaiélek, a természet szere'tete. Lírája elmélkedő, bölcselő természetű, mélabú borong át rajta. Válogatott és sokféle tárgykörében megénekli egyénenként a különböző gyümölcsfákat, a magyar tájakat, köztük 'Göcsejt és a' Szentgyörgy-hegyet is. Aki szereti a hangulatok színes meséit, az elgyönyörködik a száz versnek muzsikás világában. A könyv Abán került kiadásra Debreczeni I. székesfehérvári nyomdájából.