Zalai Magyar Élet, 1944. április-június (5. évfolyam, 74-143. szám)

1944-06-22 / 139. szám

1944 JUNIUS 22. CSÜTÖRTÖK ÄRA 14 FILLÉR V. évfolyam #■ politikai napilap & 139. szám. A<vw’«>s^jXi>vww^A»*MWvaAA*^w»»t>*tfvr«%>*v*MW' ,w^ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Felelős szerkesztő: Előfizetés: 1 hónapra 3.40, 3 hónapra 9.80 P. Tüttőssy-utca 12. Telefon 80. Dr. PESTHY PÁL Postatakarékpénztári csekkszámla: 1.264 sz. jo gondozono példájává! neveli a faluközösséget — mondotta az országos szociális felügyelő a zalamegyei nyári gyermekotthonok gondozónőinek értekezletén Az akadályok csak a gyengéket tudják megállítani A Balaíonfüred-tapolcai választókerület kül­döttsége vitéz gróf Teleki Béla, Zala vármegye főispánjának vezetésével felkereste Sztójay Döme miniszterelnököt, hogy átadják a kerület egyhangú választásáról szóló megbízó levelet. A választási elnök üdvözlő beszédében a kerü­let tartós és hűséges lekötelezettségéről biztosí­totta a miniszterelnököt, mert a kormány egye­nes, őszinte, kül- és belpolitikája teljes össz­hangban áll az ország hangulatával és érde­keivel. A miniszterelnök személye biztosítéka annak, hogy a háborút a győzelem, a bjékét pedig a szociális igazság korszaka követi. Sztójay Döme miniszterelnök a mai időkhöz illő tömör, rövid beszédben válaszolt, hiszen nemcsak anyagiakban, de a szavak és a szó­noklatok terén is mérsékletet, önmegtartóztatást követelnek a súlyos napok. Mint volt katoná­nak és harcteret megjárt harcosnak, alkalma volt elsajátítania a dolgok lényegét összefoglaló mindenki által érthető közlés művészetét és gyakorlatát, amely néhány tömören megfogal­mazott mondatban tudósit, rendelkezik és irányt szab. A legtekintélyesebb német hetilapok egyike, a méltán népszerű „Reich“ e heti száma, terjedelmes cikkben foglalkozik a mi­niszterelnök személyével és megállapítja, hogy egyéniségének legjellemzőbb vonása a katonás magatartás, nemcsak az íróasztal előtt, de a gyakorlatban is. A berliniek még elég élénken emlékeznek, amikor múlt év novemberében az egyik nagy légitámadás alkalmával, semmi veszéllyel sem törődve, maga is részt vett az égő magyar követség megmentésében. A kitüntetés kötelez. És ezért a miniszter- elnök válaszbeszédében mindenekelőtt hang­súlyozta, hogy tudatában van annak a rendkí­vüli felelősségnek, amikor átveszi az egyhangú mandátumot. Milyen feladatok előtt állunk ? — vetette fel a kérdést a miniszterelnök. Első és mindenekfölött álló feladat: megnyerni a hábo­rút. A küldöttség vezetője találóan mutatott rá arra, hogy a háború mérlegre vetette az életet vagy a halált, a felemelkedést vagy elmulásl, a műveltség vagy a barbárság kérdését. Nincs más választásunk. Eljövendő nemzedékek bol­dog, nyugodt és emberséges életéért folytatott küzdelmünk azonban csak akkor lehet ered ményes, ha a hátországban rend és nyugalom van, mert csak ez teszi lehetővé a termelés fokozását, honvédeink eredményes küzdelmét, itthon pedig a hozzátartozóik nyugodt családi életét. Ebben az élet-halál küzdelemben — folytatta a miniszterelnök — a nemzetnek ki kell tartania még akkor is, ha akadályok mu­tatkoznak, mert az akadályok az életben csak a gyenge embereket és a gyenge nemzeteket tud­ják megállítani. Ezekben a tömör mondatokban jelölte ki Sztójay Döme a nemzet egyetlen lehetséges útját, amelyet követni kell, hogy az eljövendő nemzedékek áldjanak és ne átkozzanak édes mindnyájunkat, akik kint a harctéren, de bent az országban is egyetlen céiért dolgozunk: az erős, boldog, békés Magyarországért. A belügyminiszter nemrégiben körrendele­tét intézett az ország valamennyi alispánjá­hoz és polgármesteréhez az idei nyári nap­közi otthonok megszervezése ügyében. A ren­delet hivatkozott arra, hogy a különböző női egyesületek munkaközösségre léptek a nyári gyermekotthonokban1 folyó gondozás előse­gítésére és hogy ezt a közreműködésüket a helyi nép- és családvédelmi munkaközösségek, illetve a vármegyei nép- és családvédelmi bi­zottságok keretében veszik igénybe. Nyári gyermekotthont elsősorban' azokon a helye­ken kell létesíteni, ahol ovoda nincs és leg­alább száz ovodaköteles gyermek van. Ahol óvoda működik, ott a gyermekotthont azzal kapcsolatban kell megszervezni. Az otthonok vezetői óvónők, vagy tanítónők, szükség ese­tében kisebb iskolai végzettséggel bíró nők is. Az otthonok vezetői hivatásuk ellátására külön kiképzést is kapnak. A tél az, hogy a nyári mezőgazdasági munkálatok idején el­foglalt anyák gyermekei ezekbe az otthonokba juthassanak. A gyermekvédelem fontossága minden tekintetben kidomborodik a mai szo­ciális kormányzat programjában. Erre vall áz a körülmény, hogy az Oncsá-nak érre a célra fordított kiadásai állandóan növekedésben van­nak. Ez évben már 63 százalékos emelkedést mutatnak a gyermekvédelemre fordított ősz- szegek. Zala megyében nagy körültekintéssel szer­vezték meg a napközi otthonok felállítását. Hatvanhét ilyein otthon nyílik meg, amelyek közül 14 teljes étkeztetést nyújt ^ gyermekeknek, a többi pedig 10 órakor és uzsonnakor tejjel és kenyérrel látja el őket. Ma nyílt meg a vármegyeházán a (nyári gyer­mekotthonok vezetésére jelentkezett gondozó­nők kétnapos értekezlete. Hatvan gondozónő- jelölt vesz részt az értekezleten. Természe­tesen a 67 otthon ellátása nemcsak hatvan, hanem több mint 80 gondozónőt foglalkoztat. Azok, akik a mostani értekezleten nem vesz­nek részt, már évek óta vezetnek napközi otthont. Dr. T akács László vármegyei m. kir. tiszti főorvos, az értekezlet elnöke mondott beve­zető beszédét, amelyben hivatkozott arra, hogy a napközi otthon a magyar szociálpolitikának szerény, de hathatós jelentőségű intézménye. Jelentőségét megkétszerezik a mai háborús viszonyok. A magyar lelkierőnek bizonysága az, hogy a légiveszélyek idejében sem szü­netel ez a munka, amely arra van hivatva/, hogy a falusi nép napi foglalkozását gond-i talanabbá tegye. Üdvözölte dr. Somogyi Fe­renc egyetemi magántanárt, országos szociális felügyelőt, akinek az értekezleten való jelen­léte is igazolja, hogy a szociálpolitika szol­gálatában álló kormányzat milyen nagy jelen­tőséget tulajdonít a napközi otthonoknak. Dr. Somogyi Ferenc szólalt fel ezután, A kormányzat nevében köszöntötte mindazo­kat, akik munkatársaknak álltak be a szo­ciális célok elérésére. Egy gondolatot vetett föl, amely egyúttal közösségi parancs. A gon­dozónői munka érett ésszel, józanon végzendő nevelő tevékenységet jelent, nemcsak a kis­gyermekekkel szemben, hanem azzal a közös­séggel szemben is, amelyet falunak mon­dunk. Az évszázados közösség keretén belül azonban elsősorban példájával neveljen a gon­dozónő. A nemzet küldi a gondozónőket,' minden szem rajtuk függ és mindenki az ő cselekedetüket, magukviseletét figyeli. Épp azért kijelenti, hogy az ajakruzsozásra, arcpúderozásra, köröm­lakkozásra szükség nincs, a cigarettázás sem életszükséglet. A falu la­kosságának rossz véleménye van az olyan nő­ről, aki így akarja magát szépíteni. (Kell, hogy a gondozónők jó példája nyomán új közös­ségi szellem alakuljon ki. A másik gondolat az, amit Madách fejez ki Az (ember tragé- diájá-nak alapeszméjével. Minden korszaknak meg kell oldani új feladatokat s közben az! embernek szakadékokon át kell haladnia. Újra meg újra lelkesedik az örök ember új eszmé­kért, de az ugyancsak örök »emberi bajok el- elbotlasztják. Jaj annak az Ádámnak, aki ép­pen a szakadék felett botlik meg, mert akkor a mélységbe zuhan. Most éppen ilyen szaka­dék felett vagyunk. A lét 'és /nemlét között vékony hídon át kell kapaszkodnunk, felettünk! vihar, alattunk pusztulás mélysége tátong. A szakadék szélén csüggetegen álló férfi szí­vébe az örök nő viszi bele az isteni gondo­latot: Ha te elpusztulsz is, fajtád tovább élj. Ne felejtsék el a gondozónők, hogy az örök! magyar nemzet őket küldi most, hogy a sza­kadék szélén botladozó embert erősítsék azzal, hogy védik, ápolják, gondozzák a faj jövőjének biztosítékát, a gyermeket. A ^gondozónő jól végzett hivatásából sugárzik a dolgos kezű munkás felé a bíztatás, hogy nyugodtan har­coljon az ellenséggel, nyugodtan küszködjék idehaza a munkával, a közösség gondoskodik a gyermekről, aki nemcsak a családé, halnem iaz egész magyar fajtáé. A gondozónőknek a történelmi nagyasszonyok önfeláldozásával, elszántságával "kell végez­niük nemzetvédelmi feladataikat a magyar fajtának boldogulásáért. A nagyhatású indító beszédet dr. Takács László köszönte meg és figyelmébe ajánlotta a hallgatóságnak az útravalónak adott irány­elveket. Ezután megkezdődtek az előadások. Dr.

Next

/
Thumbnails
Contents