Zalai Magyar Élet, 1944. április-június (5. évfolyam, 74-143. szám)
1944-06-21 / 138. szám
ÁRA 14 FILLÉR 1944 JUNIUS 21. SZERDA V. évfolyam # politikai napilap ■# 738. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Felelős szerkesztő: Előfizetés: 1 hónapra 3.40, 3 hónapra 9.80 P. Tüttőssy-utca 12. Telefon 80. Dr. PESTHY PÁL Posiatakarékpénztári csekkszámla: 1.264 sz. A mezőgazdasági munkaerőeliátás megszervezése Ez a háború sorsdöntő küzdelem, amelyben a magyar nemzet minden erejének teljes lat- bavetésével vesz részt. Jövőnk, további fejlődésünk attól függ, hogy képesek leszünk-e a kellő mértékben helytállni a végső döntő küzdelemben. Tudatában vagyunk annak, hogy ez a harc élet-halál küzdelem ezeréves országunk létéért, fajunkért, művelődésünkért, városainkért, falvainkért, millió és millió magyar család otthonáért. Azt, hogy milyen erőt bírunk bevetni, nem dönti el az ország lakosainak száma, anyagi erőink mennyisége. Az erőbevetés attól is függ, hogy ezeket az erőket milyen tökéletesen szervezzük meg és ezzel ütőképességünket mennyire fokozzuk. A német birodalom csodálatos szervezettsége példa arra, hogy nem a számszerüség, hanem az erők okos-, céltudatos összefogása határozza meg a küzdőképesség fokát. A magyar mezőgazdaság munkaerőszükséglete egy évben körülbelül 325 millió munkanap. Ez a szám is mutatja, hogy egyáltalán nem közömbös háború idején mezőgazdaságunk munkaerőgazdálkodása, hanem olyan kérdés, amely igen alapos szervezést követel meg. A honvédelem érdekében a mezőgazda- sági férfilakosság tekintélyes részét el kell Vonnunk mindennapi munkájától. A hadifontosságú iparok, üzemek igen sok olyan munkást foglalkoztatnak, akik azelőtt a mezőgazdaságban dolgoztak; A mezőgazdaságii termelés részére tehát kevesebb munkaerő áll rendelkezésre, mint békében és mégis gondoskodnunk kell arról, hogy a termelés nemcsak zavartalanul tovább folyjék, hanem teljesítőképessége, a háborús szükségleteknek megfelelően, még emelkedjék is. Szervezési feladat az, hogy ennek a 'követelménynek eleget tehessünk és a magyar mezőgazdaság jól megállja a .helyét a munka arcvonalán. A szervezés feladata kettős: számba kell Vennünk, megfelelő csoportosításokkal, a tényleges munkaszükségletet és meg kell állapítanunk, hogy az egyes csoportokban szaktudás és munkaképesség szerint kik végezhetnek eredményes munkát. Sürgős és fontos feladat tehát a mezőgazdasági munka- és munkáskataszter felállítása. Mindenkit a maga megfelelő helyén kell alkalmaznunk és ebben a tekintetben a termelési közérdek a döntő. A termelés szempontjából szükséges és értékes munkaerőket nem vonhatjuk el a mező- gazdaságtól, másokat azonban, különösen a munkakerülőket, katonai fegyelem alatt honvédelmi munkára kell kirendelnünk. Annak a kisgazdának, aki gazdaságában teljes munkaerejét nem használhatja ki, munkát kell kijelölnünk lakóhelyén, Vagy annak közeliében. Egyes vidékeknek munkaerőfölöslegét szervezetten kell felhasználnunk, még pedig úgy, hogy a fölösleges nagy távolsági munkásvándoroltatás megszűnjék a háborús közlekedési nehézségek miatt. A munkaerőellátás megszervezése előnyt biztosít a gazdának és a munkásnak is egyaránt. A gazdaságoknak így biztosíthatjuk azokat a munkaerőket, amelyekre szükségük van, a munkás pedig szaktudásának és képességeinek megfelelő munkakörben találja meg a teljesítményének megfelelő keresetet és másfajta, esetleg nem is mezőgazdasági munkára nem rendelik ki. Ezen az utón elérhetjük a munka eredményes fokozását, mert a hozzáAz Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara közgyűlésén, amelyről a napokban részletben már beszámoltunk, Asztalos Lajos kamarai igazgató a kamara 1943 évi munkásságáról beszámoló jelentés előterjesztésével kapcsolatosan nagy vonalakban ismertette azokat a (terveket, amelyek a kamarát a békegazdálkodásra való áttérés előkészítésénél vezetik. Foglalkozott az 1944—45 évi terménybeszo'gál- tatási rendelettel, majd azt a termelési és értékesítési szervezkedést ismertette, amelynek alapjait a gazdaérdekképviseletek bevonásával a Hangya Szövetkezeti Központ fektette le. Vázolta azokat az intézkedéseket, amelyeket a kamara foganatosított a mezőgazdasági munkálatok folyamatosságának biztosítása érdekében. A kamarai illetékkulcsnak 6 százalékra történt fölemelésével kapcsolatban előterjesztett pótköltségvetés és munkaterv keretében ismertette az igazgató azokat az elgondolásokat, amelyeket a kamara megvalósítani kíván. Majd felhatalmazást kért a vármegyei kamarai ki- rendeltségek kiépítésére és érdekképviseleti mintafalvak alakítására. Jelentést tett ingatlan- vásárlásról és felhatalmazást kért és kapott a közgyűléstől kertmunkásképző iskola felállításához alkalmas ingatlan vásárlására. Nagy megnyugvással fogadta a közgyűlés a kam ma igazgatójának azt a bejelentését, hogy július 1-étől a mezőgazdaság vasanyageilátásáí a kamara bonyolítja le. A közgyűlés javaslatot fogadott el az ingatlanforgalom újabb korlátozásával kapcsolatosan az ezt megelőzőleg megkötött adás-vételi szerződések felülvizsgálására az 1940 évig visz- szamenőieg. A cséplési szemveszteségek elkerülése érdekében a cséplőgépek szigorú ellenőrzésének, valamint a cséplőgépkezelők részére a gépkezelői tanfolyam, kötelező elvégzésének kimondását kéri. Kéri továbbá az ipari munkákért felszámítható legmagasabb munkabérek megállapítását és azok kötelező betartásának könnyű ellenőrizhetése érdekében ezeknek a munka színhelyén, a műhelyekben feltűnő helyen kötelező kifüggesztésének kormányhatósági elrendelését, az állatorvosi szolgálat ellátásának biztosítása érdekében pedig megfelelő kormányhatósági intézkedés foganatosítását. Majd indítványokat fogadott el a közgyűlés a terménybeszolgáltatási kötelezettség teljesítésével kapcsolatban valamelyik pontkategória többleteredményének a hiánnyal bíró csoportok pontszámába leendő beszámítása s az így elért teljesített összpontok feletti pontok jutalmazása, a részesmunkások részére kiadott kukorica- és burgonyarészbernek, valamint a mezőgazdasági cselédség részére kiszolgáltatott tejjárandóságnak a gazda beszolgáltatást kötelezettségébe való beszámítása érdekében. Téged is érhet baleset Szilveszterkor, az ó- és az új év mezsgyéjén, alkonyaikor, mikor kint a konyhákban már vígan rotyogott az ünnepi vacsora és bent a házigazda reménytelen küzdelmet folytatott az ünneplő keménygallér gombjával, élés berregéssel megszólalt a csengő. Szerény hang kért adományt a mentők részére: »Mindenkit érhet baleset« — mondotta. Persze, hogy szívesen adakozott a magyar, hiszen tudta, hogy csak az ő becses személyét nem érheti baj. Ezek a nyugalmas, békés szép napok egy időre elmúltak. Ma nem »mindenkit«, de »téged« is érhet minden pillanatban baleset. A megfélemlítő támadás vaktában kioldott bombái nem tesznek különbséget, amikor szétfröccsenve, köröskörül elpusztítanak életeket, értéket és vagyont. Amikor pillanatok alatt drága emberéletek vesznek oda, amikor szorgalmas, dolgos kezek munkája válik pillanatok alatt semmivé, adakozzunk a bombakárosultak javára, annyit és annyiszor, amennyi módunkban áll. Legyünk e komoly időkhöz méltóan szerények. A belső arcvonal bombabiztos fedezéke nem más, mint az önfeláldozás, önzetlenség, a közösségi szellem és mindenekelőtt és min- denekfölött a csodálatos erejű szeretet, amelynek szolgálatában a gyenge is hőssé válik. Adakozz, mert lehet, hogy holnap te is segítségre szorulsz. Sok kicsi sokra megy — tartja a mondás; egy falattal, egy korttyal kevesebb és meglátod, hogy rövid idő alatt szép kis összeg kerekedik ebből a mindennapi szerény adakozásból. Gondolj azokra, akik érted küzdenek, szenvednek, gondolj azokra, akiket bombatámadás ért. Az adakozás ma nem a szilveszteri hangulat, sem a pillanatnyi ellágyu- lás kérdése, de mindennapi szent kötelesség. Erre gondoljanak azok, akik mindezideig nem tettek eleget e hazafias kötelességüknek és pótolják sietve, mert ezzel tartoznak hazájuknak, embertársaiknak, de önmaguknak is. értő embertől többet követelhetünk meg-, mint a kontártól, A magyar honvéd erejének teljes latbaveté- sével vitézül védi hazáját és ezzel példát mutat az itthon dolgozóknak is. A magyar gazdának és mezőgazdasági munkásnak azzal a hittel és elhatározással kell tekintenie erre a példára, hogy minden munka, .amit idejé- jében, jól, a lehető legnagyobb odaadással végzünk, közelebb hoz bennünket a győzelem napjához, amit ki kell küzdenünk, mert győzelem nélkül nemzetünk igazi békét és boldogulást nem biztosíthat magának. kertmunkás-képző iskolát állít fel az Alsódunántúli Mezőgazdasági kamara
