Zalai Magyar Élet, 1944. április-június (5. évfolyam, 74-143. szám)

1944-06-20 / 137. szám

1944 június 20. 3 MftWtWREIKT Pyramidon tabletták megnyugtatóan hatnak a fájdalmak agyi központján és ilykép megszűnnek a panaszok is. TABLETTÁK IBAYERf \ S i V R J Történeti séta az ökölvívás sportja körül A zalaegerszegi Levente Egyesület ökölvívó csiapata mind több és több sikert ér el at ököl­vívás sportjával. Szép ez a sport, ha szépen gyakorolják, fegyelmezettséggel, önuralommal, indulatosság nélkül és tudással. Csapatunk lállandó edzéssel szerzi meg a kellő gyakorlott­ságot és mindinkább magára vonja a messze körök figyelmét is a teljesítményeivel. Időszerűnek tartjuk ennek kapcsán, hogy visszapillantást vessünk ennek az érdekes sportágnak történeti fejlődésére. Az ökölvívó sport eredete a homályba vész. Már a legrégibb görögök ismerték az ököl­vívást. A versenyzők karjait puha bőrszíjjal kö­tözték be és az öklükre bőrzsákot húztak, Így. álltak fel az ellenfelek, egész a 'Könyökig be­pólyázott karral. Természetesen a játék szabá­lyai mások voltak, mint manapság. Az ököl­vívás életre-halálra ment, rendszerint rabszol­gákat eresztettek össze, akik, hogy a viadal minél keményebb legyen, ólomgolyókat.kötöz­tek az öklükre és így püfölték egymást. Egy jól irányzott ütés a halántékra és az ellenfél örök álomra szenderült. A görögöktől később átvették az egyipto­miak és a rómaiak is az ökölvívás sportját. A római harcosok gyakran szórakoztatták ilyen módon a tábort. A vezérek jutalmat tűztek ki a győzteseknek, sőt egyidőben a harcosokat rendszeresen tanították az ökölvívásra, hogy ilyen módon tegyék ártalmatlanná ellenségei­ket. Az ökölvívás hazája Japán. Itt, azonban már lényegesen tovább fejlesztették, különböző sza­bályokkal és technikai fogásokkal. így született meg a dzsiu-dzsicu, amely nem más, mint gyűjtő fogalma a különféle védekezési rendsze­reknek. Aki ismeri ezeket a fogásokat — ösz- szésen vagy háromszáz fogást tanítanak a japán dzsiu-dzsicu iskolák, — az aránylag gyenge szervezesd mérkőző is könnyűszerrel földhöz teremthet erős, izmos embereket. A dizsu-dzsicu tehát az észszerűen kihasznált testi képességnek a győzelme a nyers testi erőn. A japánok bámulatos technikával fejlesztet­ték ki ezt az önvédelmi rendszert, úgy hogy az öklözés ma már csupán egyik ága a dzsiu- dzsicunak. Két-három ökölcsapással ártalmat­lanná tudják tenni legerősebb ellenfeleiket is. Legveszedelmesebb ütéseik a kempó és a hakadu. Ezek sokszor halált okoznak. A középkorban Európában teljesen elfelej­tették az ökölvívást. Felújulása 1880 körül kezdődött, amikor az angol gyarmatokon ismét divatba hozták a boxolást. Ekkor még puszta ököllel mérkőztek az ellenfelek. Sőt a híres newyorki első nehézsúlyú világbajnokságot is puszta ököllel vívták meg Sullivan és Flood. Aztán jött a boxkesztyű. Sportszerűvé, hogy ne mondjuk: szalon­képessé James Fligg, a híres angol vívó­mester tette az ökölvívást. Ő kezdte először tanítani az ökölvívást, saját szabályaival, egye­lőre puszta ököllel, majd később kesztyűvel. Az átmenet a régi ökölvívástól a mai szorító küzdelmekig nagyon hasonlít a gépkocsi fejlő­désére. Az autó még sokáig megtartotta a kocsialakot, az első benzines kocsik olyanok voltak, mint egy fogat, amely elől hiányoznak a lovak. Csak jóval később kapott egyéni alakot. Hasonlóképpen az első ökölvívó matadorok is vívóállásban ugrottak egymásnak. Védeke­zéseik, fogásaik, cselvetéseik teljesen a kard­vívókéhoz hasonlítottak. Még a helyükről se mozdultak el, egyhelyben állva fogadták, véd­ték és adták a csapásokat. Az öklözés ebben az időbein nem is volt más, mint vívás kardok nélkül. Hosszú évtizedek teltek el, amíg új ütések­kel, helyváltoztatással és egyéni cselekvések­kel fejlesztették az ökölvívás stílusát. így alakult ki a szorító (ring), amelynek manapság sok százezernyi közönsége van. És így nőttek fel a különböző országok krekkjei, akiket egy-egy jól sikerült mérkőzés világ­bajnokká avatott. Egy Ilyen siker sokszor milliókat dobott a szerencsés mérkőző ölébe. Különösen Amerikában lendült neki és virág­zott fel hatalmas arányokban az ökölvívás művészete. Egymásután ugrottak ki a csilla­gok: Gibbon, Grebb, Dempsey, Tunney, Shar­key, Carpentier. Ma már az öklözőket is különböző csopor­tokba osztják. Vannak műkedvelők és hiva­tásosak. Majd a mérlegelés eredményeként kü­lönböző súlycsoportokba osztják őket. így vannak légsúlyú, pehelysúlyú, könnyű súlyú, közép-, kisnehéz és nehézsúlyú mérkőzők. Az ökölvívóknak szigorúan kell alkalmaz- kodniok a szabályokhoz. Szabálytalan cselekért szigorú büntetés, gyakran kiállítás jár. Előfor­dul, hogy az ellenfél, miközben zuhognak rá az ütlegek, elveszti önuralmát és nyers érő­vel egyszerűen verekedni kezd, rúg, vagy rá­lép a másik lábára, hogy annak cselekvését megzavarja. Ilyenkor természetesen nyomban közbelép a bíró. Az amerikaiaknak legkedveltebb harcmodora a belharc. Közvetlen "közelről gyors ütéseket zúdítani az ellenfélre, amíg az ki nem merül. Az öklözés egyes hivatásos versenyzőknek »ki is fizetődik«. Tunney, mint világbajnok, egyetlen mérkőzésért 1,800.000 dtollárt kapott. Camera kétmillió dollárt kapott egy mérkő­zésért. — Igaz, — mondotta egy újságírónak — három zápfogamba került, de megérte ... — ADAKOZZUNK A LÉGITÁMADÁSOK ÁLDOZATAINAK MEGSEGÍTÉSÉRE! Apró zalai hírek Vasárnap adta át a Nemzetvédelmi Keresz­tet dr. Hegyi Lajos helyettes polgármester több nagykanizsai kitüntetettnek. — Házassá­got kötött dr. Deli Károly zalaegerszegi m. kir. tisztiorvos Kerényi István miniszteri taná­csos leányával Budapesten,. — Egyházi áldás­ban részesítette Illy Károly ferences plébános Zalaegerszegen a "tűzoltólaktanya udvarában levő nyilvános óvóhelyet. — "Dabronc köz­ségben kolduláson érte a csendőrség Pléh Jakab katymári napszámost. A sümegi fő­szolgabíró jogerősen 4 napi elzárással bün­tette. . Mi uiság a budapesti éieimitzer nagyvátárteiepen Az élő és vágott baromfi, valamint a tojás­piacon az árak változatlanok. A zöldség- és főzelékfélék piacán a kapor ára 20, a parajé 30, az újddnság sárgarépáé pedig 100 fillérrel emelkedett. Viszont a sóska ára 20, a tölteni való zöldpaprikáé 50, a zöldborsóé 60, a kalarábéé 70, az uborkáé 200, a főzőtöké pe­dig 400 fillérrel csökkent. A gyümölcspiacon a közönséges fajtájú alma ára 60, & cseresz­nyéé és a földieperé 100 fillérrel csökkent, az újdonságok piacán ezen a héten a cse­resznye ára 180—580, a meggyé 300—500, az egresé 150—200 fillér, a sárgadinnyéé 25 pengő volt kilónként. (MVS)

Next

/
Thumbnails
Contents