Zalai Magyar Élet, 1944. április-június (5. évfolyam, 74-143. szám)

1944-06-16 / 134. szám

1944 június 16. ÜAeÉjyiLET 3 Számtalan emberen segít a Pyramidon tabletta. Ön sem kivétel! Kézigránáttala harckocsi ellen Reggel óla lapullak már a dombhajlatban. Kókai honvéd nem látta semmi értelmét az egész dolognak. — Szakaszvezető ur, engedjen el, én be­megyek a szomszéd faluba és körülnézek. Úgy lehet, nincs is benne orosz. De az sem baj, ha van. Nem láttam még orosz harckocsit úgy sem. — Majd lesz még részed benne ! — nyug­tatta meg Mucsi őrvezető. Különben is mit akarsz, hiszen ilyen kis embereket, mint te, szőröstül-bőröstül megesznek a bolsevikik. — Jó lesz, ha elhallgatsz, mert... — vágott volna vissza Kókai, de nem volt ideje rá, mert a rajparancsnok, Varga szakaszvezető csöndre intette a társaságot: — Figyelem, valami gyanús mozgást látok a fák alatt! Mucsi és Kókai még tovább sustorgott egy­más között, de a raj most már nem törődött velük. Az emberek feszült figyelemmel néztek a Varga szakaszvezető által megadott irányba. A nap éppen a fejük fölött állt. Gyönyörű idő volt. Május. A zöld dombok oldalán pipitér és szekfü fehérlett, a völgyek kis tócsáiban apró sárga virágok köszöntötték a vizitelő potrohos dongót, aki cifra öltözetében úgy járt kelt közöttük, ahogy öreg basák járhattak vala­mikor a háremek millió csodái között . .. — Harckocsi 1 — szólalt meg az egyik honvéd. — Egy, kettő ... hü de sokan vannak — vakarta a fejét Kókai. — Na, teljesült a kívánságod, — vágta oda mindjárt Mucsi. — Az egyik éppen felénk jön, — lelkende­zett amaz tovább. — Maradjatok nyugodtan, rendelkezett Varga szakaszvezető. Oda se neki, ellátjuk a baját, ha erre jön. Azzal gondosan megvizsgálta gép­pisztolyát és különösen a nála levő uj német páncélelhárító fegyvert. Gyakorlaton sokat lőtt már vele, a használatára most képezték ki nemrégiben a németek által rendezett tan­folyamon. Ott megtanulta, hogyha hidegvérrel kezeli ezt a fegyvert, a győzelem teljes reményében veheti fel a küzdelmet a legnehezebb harckocsival is. Nem mutatta, de egy kicsit ő is izgatott volt Hiába, más a gyakorlat es más a valódi harc, ahol nem babra megy a játék. De az izgatott­ságát szégyelte önmaga előtt is. Arra gondolt, hogy a huszadik, vagy az ötvenedik alkalom­mal majd nyugodtabb lesz. A harckocsik ezalatt már jó előre haladtak és mögöttük feltűnt az orosz gyalogság is. Működésbe léptek a magyar páncéltörő ágyuk, a szovjet pedig aknával verte a terepet. Szóval pokoli zenebona volt. Az egyik harckocsi csak­ugyan Vargáék felé vett irányt. A nyitott toronyban ott állt a parancsnok és mit sem törődve a körülötte fütyülő lövedékekkel, irányította kocsiját. Vargától körülbelül 50 méterre lehetett ekkor az orosz szörnyeteg. Itt az idő a cselekvésre — gondolta Varga szakaszvezető. Lesz, ami lesz, gondolta és géppisztolyával célba vette a harckocsinak még mindig nyugodtan látcsövező parancsnokát. A rövid sorozat éppen odament, ahová szánta, a parancsnok megingott és be­esett a kocsiba. A T. 34 es már egészen közel jött Vargáék állásához. Most már nyugodt volt Varga szakaszvezető. Sokkal nyugodtabb, mint amikor meglátta a támadásra sorakozó harckocsikat. Előkapta a kézigránátját és hidegvérüen, megfontolt dobással hajította a harckocsi­nak még mindig nyitva levő ajtónyitásába. A kézigránát ezután tökéletes munkát végzett... Vargának csak most volt alkalma körülnézni, hogy tulajdonképpen mi is a helyzet Amit látott, tökéletesen megnyugtatta idegzetét és örömmel töltötte el a szivét. A nagy harckocsi­támadás elakadt. Itt is, ott is kilőtt T 34 esek füstöltek a terepen. Egyrészük már visszafordult és mentette, ami menthető ... A nap még mindig százágra sütött, sőt fönt ragyogott még akkor is, amikor Vargáék csapata, a munkácsi gépkocsizó lövészek zászlóalja messze visszavetette, az előbb még támadó vörösöket és világosság derült a küzde­lem minden apró részletére. Tizennégy T. 34 es maradt ott a terepen. A legnagyobb részét a páncéltörő ágyuk és a Nimródok lőtték ki, néhányat az uj német páncélelhárító fegyver tett harcképtelenné, egyet pedig közönséges kis kézigránát intézett el örökre. A Varga által megsemmisített harckocsi parancsnoka egyéb­ként egy orosz főhadnagy volt, akinek sértet­lenül mara'dt jegyzetei és a nála talált térképek sok hasznos adatot tudattak a mieinkkel. Varga szakaszvezeíő és raja aznap este pihenőben volt egy vizmosás oldalában rögtön­zött szálláson. A fiuk bámultak parancsnokuk hideg vérén, majd lassan aludni tért mindenki. Csak Mucsi és Kókai veszekedett még azon, hogy, ha a rajparancsnokuk nem végzett volna a harckocsival, melyikük tette volna ártalmat­lanná . . KONCZ ANTAL — Piaci árak Zalaegerszegen. A mai heti­piac élénk volt. Az árak a következők: cse­resznye kilója 200—350, kerti eper kilója 450—500, retek csomója 20—30, hagyma cso­mója 16—24, egy kiló paraj 150, egy csomó sóska 40—50 fillér. A savanyított káposzta tányéronként 40—50 fillér. Egy csomó fiatal zöldség 40 fillér. Egy csokor szegfű 20 fillér. A baromfipiacon ezúttal is csak malacokat láttunk. Egy malacot 80 pengőért adtak. INNEN 15 — A Kormányzó Ur dr. Schulek Elemér orszá­gos közegészségügyi intézeti 'osztályvezetőt a budapesti Pázmány Péter tudományegyete­men az analitikai tanszékre nyilvános rendes tanárrá nevezte ki. — A Budapesti Közlöny június 15-i száma kormányrendeletet közöl a vármegyék, városok, községek háztartási igaz­gatásának egyszerűsítéséről. Ugyanebben a lapban jelent meg a belügyminiszteri rende­let az igazgatás egyszerűsítésének végrehajtá­sáról. Vasvillával fejbeverte a 82 éves nagyapját Károlyi János sopronszárföldi gazdalegény. —j Mérges légy csípése következtében meghalt Füzy János sopronbogyoszlói segédjegyző. Nemrég tért vissza az orosz harctérről. —I A soproni ipartestületnél évek óta alig akad a férfi fodrásziparban tanonc-jelentkező. —; Romániában az eddigi 7 leiről 10 leire eme­lik a napilapok árát. — Kis köteg régi új­ságcsomó érkezett a címére Vaszary János budapesti színigazgatónak. Amikor az újsá­gokat lapozni kezdte, hirtelen erős könnyezés és szédülés fogta el. Ugyanez történt Rákos Edittel, az Andrássy Színház titkárnőjével is, aki az igazgatói irodában tartózkodott. Mu­rád Lilinek, Vaszary feleségének nyilatkozata szerint a Vaszary-házaspár már régen fenye­gető leveleket kapott, hogy működésüket szüntessék meg. Azt hiszik, hogy a méreggel átitatott újságok küldése összefüggésben van a névtelen levelekben foglalt fenyegetésekkel. — Kisajátítja Komárom város Jókai szülőházá­nak a telkét és azon kétemeletes Jókai-házat épít. Abban helyezik el a Jókai-múzeumot, a városi levéltárat és a könyvtárat is.

Next

/
Thumbnails
Contents