Zalai Magyar Élet, 1944. április-június (5. évfolyam, 74-143. szám)
1944-04-08 / 79. szám
1944 április 8. KOSSUTH ZSUZSANNA Irta: HEGYALJAI KISS GÉZA. Csány László és az öreg huszár esete Kehidári Csány László, a szabadságharc egyik legnemesebb alakja és vértanúja, nagyon szerette a katonás rendet.. Megkövetelte azt még kedves öreg huszárjától is, akinek máskülönben sok mindent megengedett. 1843-ban, amikor Deák Ferenc nem ment el az országgyűlésre, fölkerekedtek néhányan pártjának tagjai közűi és elmentek Pozsonyból Kehidára, hogy meghallgassák bölcs tanácsait. Ott ült az asztal körül Beöthy Ödön, Klauzál Gábor, a fiatal Eötvös József báró, Pulszky Ferenc és a szomszéd Zalacsány községből Deák régi meghitt barátja, Csány László. Csány elvitte magával vén huszárját is, hogy az ebédnél mögötte álljon és szolgálja. Ebéd alatt észreveszi-, hogy az öreg huszár dolmánya nincs végig begombolva. Hátraszól hát halkan: — Gombold be a dolmányodat! Az öreg huszár éppen olyan halkan felelt: — Nem gombolom. De már erre dühbe jött a földesúr és rá- ripakodott: — Gombold be, ha mondom! Vigyázzba vágja magát az öreg huszár s harsányan feleli: — Jelentem aláss an, nem gombolom! Most már odafigyeltek a terített asztalnál ebédező tekintetes Karok és Rendek is, Csány pedig nagy haraggal, harsányan kérdezte: — Az áldóját... aztán mért nem gombolod be, hé? — Jelentem alássan, me’ nem lehet! — Hát aztán mért nem lehet? — Mer’ mi mán megebédeztünk... és ilyenkor szűk a dolmány. Lett erre nagy hahotázás. Még a nyugodt, méltóságteljes Deák Ferenc is hangosan kacagott. Azt mondják, Beöthy Ödön majd leesett a székről nevetőében. Csány is szelidebb lett és így szólt: — Jól van! De eltakarodjál most a szemem elől! Mert huszár szájából kutyaugatás ez a szó: Nem lehet! INNEN IS — ONNAN IS Bombatalálat következtében romhalmaz lett Turinban az 'a ház, amelyben Kossuth Lajos meghalt. — Hűtlen kezelés miatt egyévi börtönre ítélte 'a Kúria Bárdos Ferenc volt szociáldemokrata képviselőt, a Rokkantegylet' igazgatóját. — Megfagyott a somogyapáti határban Gyaja József homokszentgyörgyi napszámos. — Konyhakéssel szíven szúrta szóváltás közben >a 35 éves feleségét Pozsgait András szigetvári gazdálkodó. A gazda iszákos természetű volt. — Miniszteri rendelet értelmében az őskeresztény származást bezárólág a négy nagyszülőig valamennyi állami tisztviselőnek és állami alkalmazottnak igazolnia kell, A hivatalvezetők őskeresztény igazolása már korábban megtörtént, most az őskeresztény igazolást a megyei és városi igazgatás egész vonalán szintén végrehajtják. — Feltörte ismeretlen tolvaj az egyik pécsi cukrászda kit-; rakatát és az ott kiállított édességeket magával vitte. — Az OTI figyelmezteti az iparosokat, hogy büntetés terhe mellett bocsássák el a szerződés nélkül alkalmazott tanoncokatj, A tanonc csak négyheti próbaidőt tölthet el a munkaadónál. Megüresedett gépészi állás betöltésére gépészt keresek, aki megfelelő gőzgép kezelői és javítási gyakorlattal rendelkezik. Pacher Gyula Kossuth Lajos húgai közűi a legszebb, legtehetségesebb. A közéletben is neki jut a legnagyobb szerep. Közel vau hozzá, hogy az osztrák hatalom kivégeztesse s akkor most a nemzet vértanúi közi tisztelne az utókor. Lajos után négv lány született: Karolina, Emilia, Lujza és Zsuzsánna. Karcsú, magas barna lány, világító nagy kékszemü. Szép és eszes. Édesanyja így ir róla: „gyönyörű lányom.“ Lajos egyrészt magát látja benne: „Ikerlelkem“ nek szólítja. A nyilvánosság előtt akkor jelennek meg először együtt, mikor bátyja kiszabadul Budáról, a sajtószabadságért szenvedett fogságából. Zsuzsánna kiséri Miskolcra, Sátoraljaújhelyre. Élvezet olvasni az Országos Levéltárban fennmaradt leveleiből, milyen okosan és lelkesen számol be az ünneplésről, a Kossuth iránti mély tisztelet nyilvánulásáról. Mikor bátyja a Pesti Hírlap szerkesztője lesz, akkor is segit neki a szerkesztés munkájában az okos és megértő testvér. Házasságot is abban az évben köt, mikor a bátyja: 1841-ben. És a bátyja feleségének a testvéréhez megy nőül. Férje Meszlényi Rudolf földbirtokos, majd országgyűlési képviselő. Csak nyolc évet tölthet együtt urával. 1848. január 2-án meghal a férfi. Az asszonyka magára marad kisfiával, az is hamar elhal és a két leányával: Ilonával és Gizellával. A nagyobbik lány 5 éves, a kisebb még ennyi sincs, mikor ledől mellőlük az oszlop, az édesapa. A fiatalasszony mély gyászában is szilárdan szembenéz az élettel, szívvel-lélekkel támogatja bátyja törekvéseit S mikor az osztrák zsarnokság igáját a nemzet háború árán igyekszik lerázni, Kossuth Zsuzsánna lángoló hangú felhívással fordul a magyar asszonyokhoz, hogy vállaljanak munkáta hadikórházakban. Felhívásának példátlan a sikere. 72 hadikórház alakul az országban. Betegápoló nőegyesületek jönnek létre. Tépést csinálnak sebkötözésre. Csak egyetlen megyének, Szatmárnak a hölgyei 40 mázsa tépést és 7000 darab ruhaneműt juttattak a honvédeknek. A szabadságharc után a fővárosban telepednek le. Akárhol lakik az édesanyjával, házuknál számtalan ember fordul meg a Kossuth iránti szeretetből. Diákokat fogadnak kosztolásra, néha tizennyolcat is. És egyszer csak fogságba hurcolják Kossuth Zsuzsát. Hajszálon múlt. hogy ki nem végezték. Akkor a nemzeti vértanuk sorában tisztelnénk. Mi történt. . Újra akarták kezdeni a szabadságharcot. Titokban megszervezték katonailag és pénzügyileg. Háromszázezer honvéd egyszerre állt volna talpra adóit jelre 1852. márciusában. A szervezet kitűnő De az osztrák kémjelenté- sekböl többet tudnak róla, mint a valóság. Ezért viszik börtönbe 1851-ben Kossuth Zsuzsannát is. Szeptemberben megkapja a büntető idézést. Éjjel, hidegben szakítják ki övéi közül. Katonai börtön, rabkórház, Bécs, ezek az útja állomásai. Úgy tűnt fel, mintha a nagyszerű felkelési szervezet szálai az ő kezében futottak volna össze. Tény az, hogy például a szervezés egyik vezérét, Mack József alezredest, a magyar honvédtüzérség szervezőjét, ő ajánlotta bátyjának juttatott levelében. A nemzet bizalmával ajándékozta meg Kossuth húgát, a hadikórházak szervezőjét. Bizonyíték azonban nem volt ellene. Pesten kétszer vallatták három-négy óra hosszáig. A biró szigorúan kérdi: „Mit tett ön a forradalom aiait?“ — Megtettem kötelességemet, mint magyar nő. Ápoltam a sebesülteket, magyarokat, osztrákokat egyaránt. Pestről Bécsbe viszik. Fogságban van a testvére, Lujza is. Előbb őt szeretné szabadnak tudni. Levelében sokszor említi Lajost. Látszik, menynyire szereti bátyját, a magyarok legnagyobbját. Öt hónapi fogság után kiengedik a börtönből. Édesanyjával kivándorol. 1852. május 11-én jutnak Brüsszelbe. Roppant energiával lát hozzá, hogy megkeresse a megélhetésükre valókat. Angolul tanul, dolgozik, mint csipke- verő. Iskolát alapit. Szappanfőzéssel is keres. Édesanyja az év végén meghal. Ott temetik el december 30-án, siró szemű magyarok. Zsuzsa tovább vándorol Amerikába. Bátyja ott aratta szónoki lánglelke legnagyobb sikerét. A fiatalasszony munkát vállal. Küzd. Tüdeje nem sokáig birja. Meghal, mint szegény tanitónő 1854. junius 19 én Éppen 90 éve. Ott nyugszik az Ötödik Avenue és a Tizenegyedik utca sarkán levő kis temetőben. Talán legnagyobb fájdalma, hogy többé nem csókolhatja meg bátyját, a magyarok nagy Kossuth Lajosát.
