Zalai Magyar Élet, 1944. április-június (5. évfolyam, 74-143. szám)

1944-06-10 / 129. szám

ARA 20 FILLÉF 1944 JUNIUS 10. SZOMBAT V. évfolyam # POLITIKAI NAPILAP # 12 9. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Tüttőssy-utca 12. Telefon 80. Felelős szerkesztő: Dr. PESTHY PÁL Előfizetés: 1 hónapra 3.40, 3 hónapra 9.80 P, Postatakarékpénztári csekkszámla: 1.264 sz. A vidék helytállása A Budapestet ért légitámadások során a magyar főváros pépe bebizonyította, hogy semmivel sem gyengébb idegzetű, mint a többi európai városok lakossága. Tud helyt- állani, áldozatokat vállalni és félelem nélkül dolgozni még a bombazáporban is. A magyar élet másik arcvonalszakaszán azonban ugyan­ilyen fegyelmezettségről tesz bizonyságot a magyar vidék is, amely dolgozik, termel, hogy legyen kenyere a harctéren küzdő honvédnek és a városok ellátatlan lakosságának. Nehéz és nagy feladat ez, amelyet 'az or-t szágos érdek a vidék népére "hárít. Hiszen fiai ott küzdenek a Kárpátok előterében, a háború hatása erősen mutatkozik a termelés­hez szükséges nyersanyagok, ruha, lábbeli megszerzésében, a munkaerő hiányában, az ijgásállatok igénybevételében. De mindezek a gondok senkit sem akadályozhatnak meg a munkában. Számítani kell arra is, hogy p gondok, bajok fokozódni fognak, mert nagyon is valószínűnek látszik, hogy nyáron arcvonallá alakul a barázda is, amennyiben az angolszász légikalózok meg fogják kísérelni a termés'iel- pusztítását. Gyűjtólapokat szórhatnak a me­zőkre, esetleg belegépfegyvereznek az állat- állományba. És mégsem lehet megrendülni, meghátrálni, ha tudjuk, milyen óriási a tét és milyen irtózatos veszély fenyegeti a ma­gyar nemzet létét. A közelmúlt időkben a magyar nép is köz­vetlenül győződhetett meg arról, hogy nem szólam és nem hírverés az, ami >a bolsevista rendszer rémségeiről napvilágra kerül. Hetek óta itt vándorolnak a mi országutainkon jazok a szerencsétlen százezrek, a Szovjetunió ál­lampolgárai, akik saját hadseregük, saját vé­reik elől menekülnek. Vállalják a kilenc-tíz- hónapos vándorlást, a keserű hontalanságot, éhséget, fagyot százszor inkább, mint a bolse- vizmust, amelyet egyszer végigéltek. Ha ők, az ukránok, fehéroroszok is ilyen tömegek­ben futnak a szovjetseregek elől, elképzelhet­jük, mi sors várna reánk, magyarokra, ha akár csak egy pillanatig is meginognánk, meg­rendülnénk. Mert minket, mint a szláv testbe ékelődött tömböt, fizikailag is meg akarnak semmisíteni Sztálin hordái. Nekünk tehát tud­nunk keli, hogy nincs olyan veszély, nincs akkora áldozat, amelyet vállalnunk ne kellene, hogy elkerülhessük a bolsevizmus előretörését. A magyar vidék eddig is ragyogó példáját adta a fegyelmezettségnek, helytálló akarat­nak. De az idei nyár, amely talán a döntés időszaka lesz, végsőkig menő teljesítményt követel mindenkitől. Legelsősorban azt kívánja a történelmi parancs, hogy ugyanazzal a test­véri és bajtársi szellemmel segítsünk egymá­son, mint a harctéri katona. Ha kell, együtt mentsük a termést, közösen gondoskodjunk az emberélet, a bűzakeresztek, jószágállo- mány lehető biztosításáról s egy-egy város, vagy falu határán úgy álljunk őrt még éjtsza- kánként is, mint a honvéd a tűzvonalban,. Fő­ként ne higyjük el az ellenség terjesztette rém­híreket, amelyek a teljesen romokban heverő Budapestről, a pesti munkáslázadások ostoba kacsáiról suttognak. Őrizzük meg a magyar lélek tisztaságát, az idegek nyugalmát és a rendet, amelynek megtartásában mindig is a vidék dolgos népe volt a legelső. Főként pe­dig bármi történjék, ne hagyjuk abba a mun­kát s igyekezzünk minél többet és minél jobbat termelni, mert a jó eredmény már ma­gában véve is fél győzelem. Ezt pedig a magyar vidéknek kell kiharcolnia, hogy Így biztosíthassa az ipari munkásság élelmét, a harcoló sereg kenyerét, a teljes terjedelmű A Földtani Intézet keretében olyan tudomá­nyos munka van folyamatban, amely hivatott arra, hogy a mezőgazdasági termelés terén, de ezzel összefüggően egyúttal a mezőgazda­ságnak gépeket és eszközöket szállító, nem­különben mezőgazdasági terményeket feldol­gozó ipar terén korszakalkotónak mondható újítások egész sorozatát tégy.* szükségessé. Ez a munka a tájtérképezés, vagyis az ország földjének a talaj és tájak különbözősége sze­rint való felosztása, egymástól elhatárolása és annak tudományos megállapítása, hogy me­lyik földterület milyen tájegységhez tartozik, ennek folyományaként ezen a területen milyen növények milyen művelési módszerekkel ter­meszthetők eredményesen és melyek azok a növényféleségek, amelyekkel ugyanezen a te­rületen kísérletezni nem ajánlatos. A gondolat fölvetője és a munkálatok kez­deményezője néhai gróf Teleki Pál miniszter- elnök és európai hírű földrajztudósunk volt. Ma a munkálatok annyira haladtak, hogy a trianoni Tiszántúl táj- és talajtani térképe már meg is jelent, a Dunántúl és a Kisalföld térké­pezése is teljesen elkészült, a felvidéki rév- szé pedig folyamatban van. A tájtérképek jelentősége a gyakorlati élet­ben ma még fölbecsülhetetlen. A tudomány ezekkel a térképekkel olyan értékkel siet a mezőgazdaság szolgálatára, amely országszerte megteremti az úgynevezett íájgazdáíkodás lehetőségét, ami viszont azt jelenti, hogy a gazda valóban többet és jobbat tud termelni és Magyar- ország termésátlagai nemcsak elérhetik, hanem felül is múlhatják a külföldnek sokszor irigyelt és a mienknél lényegesen nagyobb termés­átlagait. Arról a térképszelvényről, amelyet a gazda saját mezőgazdasági üzeméről megkap­hat, le lehet olvasni, hogy földje milyen táj­körzethez tartozik, talaja milyen összetételű, a három meteorológiai főtényezőből, a hőből, a napfényből és a csapadékból mennyit re­mélhet, tehát, hogy azon a fejlőn miféle terményekből milyen művelési rendszek alkal­mazásával mekkora termésátlagok vá ’.aíók. Újítást kíván a tájtérképezés nenjßSAk a föld megművelése, hanem a mezőgazdasági köz- igazgatás és a termelésnek irányítása tej-én is. A mezőgazdasági közigazgatásnak \iern a politikai, hanem a tájegységi határok szabják még a teendőit. harc alapjait s a magyar küzdelmek hatalmas összefogását, amelyben egyek vagyunk vala­mennyien. A vidéknek és a városnak ez a nagy összefogása teremti meg az ellenálló- képes belső arcvonalat, hogy ezen keresztül biztosítsa a harcoló sereg ütőképességét s végeredményben azt a békésebb jövőt, ame­lyet nem féltünk addig, amíg harcolni és dol­gozni tudunk. És mivel egy közigazgatási járás több tájkör­zetre tagozódhatik, természetes, hogy a mező- gazdasági igazgatás sem mozoghat a politikai határok között, hanem tájkörzetenként kell berendezkednie, hogy eredményes munkát tudjon végezni. Magyarország termőföldje különböző táj- és talajtani egységekre oszlik és ezek al egy­ségek szeszélyes rendszertelenséggel váltakoz­nak. Szik, lősz, agyag, homok találhatók úgy­szólván minden átmenet nélkül. A gazdának ezzel egy birtoktesten belül is számolnia kell, tehát ugyanazon üzemben is szükséges lesz különböző művelési módszereket alkalmazni. De fontos lesz az is, hogy a gazdának forgói­toké álljojn rendelkezésére. » Enélkül a jobb megművelést, több napszámot, gépeket és műtrágyát igénylő tájgazdálkodás nem lehet sikeres, de igaz az is, hogy a befek­tetett tőke meghozza a kamatot, hiszen az eddigi kísérletek bizonyítják, hogy például a homokon a rozstermelés majdnem háromszo­rosra emelhető. Föl kell készülnie a tájgazdálkodásra az iparnak is. Gépekkel, eszközökkel kell ellátnia a mező- gazdaságot, másrészt gondolni kell arra is, hogy a mennyiségileg fokozódó nyerstermé­nyek egy részét iparilag kell feldolgozni és pedig lehetőleg azon a vidéken, ahol ezek a termények nagyobb mennyiségben teremnek. Számolni kell tehát az iparnak bizonyos mér­tékű széthelyezkedéssel is, ami az okszerű gaz­dálkodás természetes követelménye. Joggal lehet tehát mondani, hogy a táj­térképezés új korszakot jelent a mezőgazda­ság terén. Olyan új korszakot, amikor minden reménységünk meg lehet arra, hogy mező- gazdaságunk világviszonylatban is verseny- képessé válik. (S) A zsidó kereskedők romlandó árukészletének átadása A zsidó kereskedőknél elfekvő, három na­pon túl romlandó árúk (például dióbél) átad­hatók a keresztény szakmabeli kereskedőknek. Az ilyen átadásokhoz minden esetben 'ki kell kérni a kereskedelem- és közlekedésügyi mi­niszter engedélyét. MARSCHALKÓ LAJOS, Tájgazdálkodásra fog berendezkedni a magyar mezőgazdaság és az ipar Magyarország téltérképezésének Jelentősége

Next

/
Thumbnails
Contents