Zalai Magyar Élet, 1944. április-június (5. évfolyam, 74-143. szám)

1944-06-09 / 128. szám

ÁRA 14 FILLÉR 1944 JUNIUS 9. PÉNTEK riAffiSdRFI.FT V. évfolyam # politikai napilap # 128. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Felelős szerkesztő: Előfizetés: 1 hónapra 3.40, 3 hónapra 9.80 P. Tüttössy-utca 12. Telefon 80. Dr. PESTHY PÁL Postatakarékpénztári csekkszámla: 1.264 sz. A mai nap ország és vonatkozása eseményei Életet és jövőt akar a magyar Nincs megállás a megkezdett úton. Ne is legyen! A nemzet itthoni kemény előremenete- lének ütemét a honvédnek kell diktálnia. Az a honvéd, aki a bolsevista túlerőt seperte él a Kárpátok hágóinak előteréből és ma már a Dnyeszternél állja a magyar őrséget. De itt sem áll meg. A hűséges fegyverbarátságban szorosan összeforrott legendás német sasokkal űzi, hajtja Sztálin vörös hordáit mind távo­labbra az ezeréves határoktól. Ez a keresztes hadjárat a magyar nemzet részére is teljes), Nem is lehet más, mert a nemzetnek, mint az egyes embernek is, csak egy élete és egy halála van. Már pedig, ha teljes a hadjárat, akkor mindkettőt maradéktalanul a mérleg ser­penyőjébe kell dobni. Nemcsak az adott szó és a becsület parancsolja ezt a teljes kiállásit,, hanem a józan ész és logika örök törvénye ÍSu Csodálkozhat-e hát valaki, hogy itthon, a határokon belül is ezek az örök törvények szabják meg a tennivalókat? Nincs és nem is szabad megállásnak lenni az intézkedések pergőtüzében. Minden, ami történik, nemcsak a jobboldali pártok akarata, hanem az ön­tudatra ébredt, az 'életösztön akaratában és hitében testvérként összetalálkozott és vallt a vállhoz vetett egész nemzetnek mindenre el­szánt akarata. Nincs és nem lehet fia a nemzetnek, aki ne érezné és ne vállalná is a felelősséget a nemzet ilyen hadbaállásáért. Ez már a körömszakadtáig, az utolsó lehel- letig való áldozat és harcvállalás a határokon kívül és belül. Szinte halljuk Petőfi láng- leikének szárnycsapásait felettünk: Egy ezred­év néz ránk ítélő szemmel Attilától egész Rákócziig. A sors valóban nem rózsákkal rakta ki ennek a nemzedéknek ^z útját. De ha ezt az utat drága magyar hősök, mártírok vére is áztatja és szíven üt a porrá bombázott családi fészkek szörnyű képe, most már egyet­len érzésnek a ritmusa kell, hogy verje a riadót mellettünk: az élniakarás. Élni akar a nemzet és abban minden ilyen fharcot vál­laló becsületes, hűséges magyar. Élni akar és jövőt akar. Szebbet, jobbat, mint amilyen eddig volt. Keresztény Nagymagyarországot akar, Istent, erős hitet és azt a fényességes keresztény polgáriasultságot akarja, amelyért ezer éven át a vére ihullott. Jövőt akar, ..mely­ben egyedül a becsület és a. munka lesz a súly és értékmérő. Életet akar, amelyben a munka nemcsak jog és kötelesség lesz, hanem kivált­ság is a tisztes, emberhez méltó megélhetésre. Csak ilyen jövőt akar a (nemzet és benne ilyen életet. Ilyen akarattal es kemény előre mene­telésben ne bánja senki, ha .olyan eresztékek roppannak össze és olyan gerendák törnek ketté, amelyek akadályai a nemzet útjának. Nem főbenjáró dolgok ezek, hanem csak epi­zódok, amelyeknek be kellett következniük). Mindezek nélkül nem lenne újjáépítés. A bű­nös múlt romjainak az omlása senkit egy percre se állítson meg, amikor a világtörté­nelem szárnycsapásai közben egyetlen üze­netre kell figyelnünk. Ezt az üzenetet a győ­zelmes jövő küldi felénk. Budapestről jelentik: A Führer fogadta Sztójay Döme miniszterelnököt, aki vitéz Vö­rös János vezérkari ezredessel, a honvéd­vezérkar főnökével június 6-án látogatásra ér­kezett. Szívélyes eszmecsere után megbeszélték a Német Birodalomnak és Magyarországnak a barátság szellemétől áthatott viszonyát, va­lamint a német-magyar együttműködés idő­szerű kérdéseit, a két nemzet közös hadvise­lését. A különböző megbeszéléseken résztvett Ribbentrop birodalmi külügyminiszter és Kei­tel vezértábornagy is. Kedden a magyar urak a birodalmi külügyminiszter vendégei voltak. Sztójay miniszterelnök a vezéri főhadiszállás­ról hazatérőben Hitler vezér és kancellárhoz táviratot küldött, amelyben megköszönte a szíves vendéglátást, a maradandó és nagy­hatású élményt és kifejezte abbeli megváltoz­hatatlan elhatározását, hogy népeink közös védelmi harcát a közös ellenség ellen Magyar- ország minden erejével végigharcoljuk a di­csőséges végső győzelemig. A miniszterelnök Ribbentrop külügyminiszterhez is táviratot in­tézett, amelyben kifejezésre juttatta, hogy a háromhatalmi és az antikomintern egyezmény­nek szilárd alapjain állva folytatjuk legna­gyobb erőfeszítéseinket az igazságosabb ren­dért lés a boldogabb jövőért. (MTI) A Berliner Lokalanzeiger az első oldalon képet közöl Sztójay Döme miniszterelnökről és vitéz Vörös János vezérkari főnökről. Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás ma Szombathelyre érkezett Kovács Sándor me­gyéspüspök látogatására. Az egyházfejedelem holnap délután utazik vissza székhelyére. Az iparügyi miniszter Dunckel Károly kon- mányfőtanácsos, a Magyar Acélárúgyár elnök- yezérigazgatóját a GyOSz 'elnökévé nevezte ki. (MTI) Budapestről jelentik: A főváros utcáin hir­detmény jelent meg, amelyen Csatay Lajos honvédelmi miniszter a következő felhívást bo­csátotta ki: — Felszólítom az ország hazafiasán gondol­kodó és érző férfiait a bolsevizmus elleni küzdelemben való hathatós részvételre. Mind­azok, akik ebben a nemzetmentő küzdelemben részt akarnak venni, jelentkezzenek. Az ön­ként jelentkezők közül azok, akik katonai ki­képzésben már részesültek, a katonai igazol­ványt lapjukban megjelölt állománytestüknél jelentkezzenek. Azok, akik még nem voltak sorozva, a lakóhelyük szerint illetékes kiegé­szítő parancsnokságnál, vagy a legközeUbbi működésben levő sorozóbizottságnál. Jelentke­zésük alkalmával a kiskorúak vigyék magukkal a törvényes képviselőjük (apa, gyám) hiteles beleegyező nyilatkozatát és a 17. életévük betöltését igazoló születési anyakönyvi kivona­tukat. A karpaszomány viselésére jogosultak vjgyék magukkal a tanulmányi értesítőjüket igazoló iskolai bizonyítványukat. Zsidók nem jelentkezhetnek. A már besorozottak, vagy a régebbi sorozáson, toborzáson alkalmatlannak minősítettek, akik harctéri szolgálatra váló1 kiképzésüket önként kérik, a lakóhelyük sze­rint illetékes kiegészítő parancsnokságnál je­lentkezzenek. E hirdetményben foglaltak azok­ra is vonatkoznak, akik korábban már jelent­keztek, de eddig még be nem hívták őket, (MTI) A belügyminiszter több -zsidó egyesületet feloszlatott a fővárosban és a vidéken. (MTI) m — Az »Egyedül vagyunk« című folyóiratban egy munkás közleménye jelent meg. Eszerint az egyik budapesti gyár munkásainak küldött­sége járt vitéz Rátz Jenő miniszterelnökhe­lyettesnél. A küldöttség panaszkodott a mun­kásság ruházatának szomorú helyzetéről és; -ennek bizonyságául az 'egyik munkás enge­délyt kért, hogy megmutassa a cipője talpát, A miniszter válasz gyanánt fölemelte a lábát s az ő cipője is pontosan olyan lyukas volt, mint a munkásé. A budapesti törvényszék kötéláltali halálra ítélte Inhof Zoltán 21 éves kifutót, aki re­volverrel megfenyegetett egy leányt, aki ki­kosarazta s aztán a leány segítségére siető rendőrt megölte. Újabb vagyon eltitkolást és rejtegetést fe­dezett föl a pápai rendőrség. A Sömjén (W-eisz) zsidó nőtestvérek ‘kölcsönkönyvtárt tartottak fenn évekig, amikor pedig a gettóba kellett vonulniok, a vánkosokban a toll között elrejtették és magukkal vitték ékszereiket, aranyórájukat, takarékkönyveiket és többezer pengő készpénzüket. A rendőrség tudomására jutott a ravaszság és a három zsidó leányt letartóztatták. Bevallották, hogy kisebb ér­tékű vagyontárgyaikat és készpénzüket a pöce- gödörbe dobták. A hatóság az oda dobott ér­téknek egy részét megmentette. A rendőri büntetőbíró 36 ezer pengő pénzbüntetésre ítélte őket, az eltitkolt vagyontárgyakat pedig természetesen elkobozták. Győrben internálták) Szabó Sándor zsidó ruhakerfeskedőt és Küster Emil keresztény kávést. A vagyonos kávéház­tulajdonos 20- ezer pengőt vett át a zsidótól »megőrzés« végett. Az internáláson felül Sza­bót öthónapi elzárásra, Kustert pedig 3 havi elzárásra és 8 ezer pengő pénzbüntetésre ítél­ték. Mindazok a férfiak és nők 18—60 éves ko­rig, akik a magyar nyelven kívül valamilyen idegen nyelvet is jól tudnak írásban és szófj ban, jelentkezzenek hivatalos tolmácsi szolgá- látra. A jelentkezés csak írásban eszközölhető: július 1-éig a következő címre: Tolmács Szol­gálat, Budapest, I., Postafiók 26. A vidéki textilkereskedők legkevesebb 13 ezer pengő értékű különféle mezőgazdasági textilárút vesznek át. A kereskedőknek az el­adásban történő részvételüket legkésőbb jú­nius 20-áig lehet bejelenteniük a textilköz­pontba. Az árút előreláthatólag “június 30-áig

Next

/
Thumbnails
Contents