Zalai Magyar Élet, 1944. április-június (5. évfolyam, 74-143. szám)
1944-06-05 / 125. szám
í ARA 14 FILLÉR 1944 JUNIUS 5. HÉTFŐ V. évfolyam # politikai napilap # 125. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Felelős szerkesztő: Előfizetés: 1 hónapra 3.40, 3 hónapra 9.80 P, Tüttőssy-utca 12. Telefon 80. Dr. PESTHY PÁL Postatakarékpénztári csekkszámla: 1.264 sz. tPPPßßßßßPßßßPßßßßPßßßßßßßPPßAPfifißPßßßßPßßPPPPAPßPßßßpßAßßßßßßßßßpßßPPßßßpßßßpßpßßßßßPßPßßPPßPPßßAßPPAPßßA Szociális munkaállam Irta: Dr. PÉTER ERNŐ A XX. századot úgy szokták megjelölni, mint szociális századot, mert valóban a társadalmi gondolat érvényesülése politikai és gazdasági vonatkozásban századunkban érte el a tetőpontját. A széles néprétegek anyagi helyzetének javítására évszázadok óta, sőt bátran mondhatjuk, hogy Krisztus óta, tehát már tulajdonképpen két ezer éve igen sok kezdeményezés és több kevesebb sikerű próbálkozás történt. Ezek a kezdeményezések azonban nagyobbára megmaradtak a jótékonysági mozgalmak keretén belül és legfeljebb egy-egy ország határáig terjedtek. Egy-egy jólelkü és bátor kezdeményezésű uralkodó igen nagy eredTiényt tudott elérni, de sajnos, legtöbbször a következő korszak megnemértése miatt a szép eredmények megsemmisültek. Gondoljunk csak nálunk Mátyás király életművére. Századunkban mind általánosabbá vált az a felismerés, hogy az alacsonyabb életszinten levő egyéneket gazdaságilag és művelődési tekintetben is fel kell emelni, mert ez nem csupán emberbaráti kötelesség, hanem elsőrendű nemzeti érdek is. Csupán a szabadelvű korszak szabad versenyt hangoztató és a gyengébbet elnyomó rendszere végzett olyan pusztító munkát ezen a téren, amelynek a jóvátételére talán emberöltők kellenek. Az erősebb korlátlan jogának érvényesítése során hihetetlen mérvű emberi nyomorúság és szegénység keletkezett. Ennek természetes velejárója volt az az ellenhatás, amely a politikai szocializmus alakjában született meg. A szocializmus alapcélkitűzése : a dolgozó társadalom emberi életének biztosítása. Ezt a célt valljuk és vállaljuk mindnyájan, akik Krisztus igazságának földi megvalósításáért küzdünk. Különösen az utóbbi évtizedekben látjuk hatalmas kibontakozását a szociális gondolatnak, amely most már a legkülönbözőbb államformák keretében is intézményes megoldását akarja a feladatnak. Az igazi szocializmus az őszinte testvériség vágyából fakad, amely segíteni, felemelni akar minden testvérünket, aki arra rászorul. Nem jótékonykodásra van azonban szükség, mert hiszen bőséges tapasztalatunk van arra nézve, hogy a toldozás- foldozás egyáltalában nem viszi előre a súlyos kérdések megoldását. A szocializmus sokkal többet jelent és követel. Az égető szociális kérdés nem egyszerűsíthető le adakozással, hanem intézményes segítést jelent. Széchenyi a maga korában ezt a gondolatot igy fejezte ki: „Ha az éhezőnek kenyeret adok, a tett szép, de én sokkal szebbnek tartom, ha valakit oly helyzetbe állítok, hogy magamagának nemcsak kenyeret, hanem sültet is szerezhessen.“ Erről van szó tehát ma is, vagyis olyan társadalmi felfogást, politikai rendszert és állami berendezkedést kell teremteni, amely ezt a helyzetet biztosítja. Világszerte a politikusoknak és társadalmi gondolkozóknak legfőbb feladata a szociális kérdés megoldása. Ebből is látjuk, hogy mennyire nagy jelentősége van és a jövő kialakulására nézve mennyire kizárólagosan döntő súlya van a szociális kérdésnek. Kezdetben talán inkább a vezetők legjobb- jaiban született meg a szociális segíiés akarata. Ma azonban már a tömegek is tudatosan foglalkoznak a saját sorsukat irányitő kérdésekkel. A tömegek részéről politikai cél és elhatározás alakjában nyer kifejezést a szocializmus, pedig tisztában kell lennünk azzal, hogy nem csupán politikai vonatkozása van a kérdésnek. Hiszen ha az alacsonyabb társadalmi helyzetben levő rétegeket gazdaságilag és művelődé- sileg olyan helyzetbe hozzuk, hogy az állandó bizonytalanságérzetük megszűnik, akkor máris lényegesen csökkent ennek a kérdésnek politikai vonatkozása. Válságos időkben érezzük ennek igazságát, mert a nyugtalanabbá vált társadalom a feszitő erőket nem mindig a legmegfelelőbb irányban tudja levezetni. A szocializmus kétségtelenül a világ egyik legnagyobb változásának a kialakítója. A társadalmi átalakulás folyamatában még korai volna megjósolni az eljövendő állapotot. De az bizonyos, hogy sok régi értékítélet meg fog változni, szentnek és sérthetetlennek hitt intézmény el fog íünrii és régen csalhatatlannak hitt dogmák teljesen hitelüket vesztik. Helyükbe jönnek új életet alakító gondolatok, bátor emberi cselekedetek és a közösségi szempont mindenekfelett való érvényesülése. Uj társadalmi és gazdasági értékrendszer születik, melyben a legfőbb helyet a munka foglalja el. A tényleg kifejtett szellemi és fizikai munkára kell felépülnie az új államnak, amely tagjainak A mai nap országos és viiág- vonatkozású eseményei boldogulását komolyan biztosítani akarja. Ez lesz a szociális munkaállam. s Sokan talán szeretnék megállítani a történelem szekerét. De mindenesetre elenyésző kisebbség ez a réteg ahhoz a tömeghez képest, amely elszántan követeli egy új élet megszületését. Évtizedes, vagy évszázados egészségtelen fejlődés alakította ki azt a helyzetet, melyben a törpe kisebbség a többség akaratával és érdekével ellentétesen cselekedhetett. Emberi és nemzeti szempontból talán ez a legnagyobb szerencsétlenség, ami úgyszólván minden bajnak a főforrása. Saját szükebb hazánkban látjuk, hogy a népi gondolat elnyomása és elsorvasztása mennyi tragédiának az okozója volt. A változtatás útja tehát világosan meg van jelölve: csak azt szabad tennünk, ami a többségnek, a nemzet egyetemének az érdeke. Ebben azután nem lesz pártpolitika, mert csekély kivétellel mindnyájan egyetértünk. Az uj világ megszületését nem akadályozhatjuk meg. Az egészséges helyes magyar élet megteremtését azonban egyenként is előmozdíthatjuk. Tiszta, becsületes akarattal, elszánt cselekedetekkel közreműködhetünk az új, szociális Magyarország kialakításában. A fogalmak tisztázása már megkezdődött, sőt nagyobbára be is fejeződött. Tudjuk, hogy mit akarunk és fokozatosan arra is rájövünk, hogyan akarjuk. Társadalmi, gazdasági és politikai életünk újjászületésére van szükség ahhoz, hogy a magyar élet őszintén kiteljesedjék. A legjobbak eddig is egyetértettek a főcélokban. Most az a kötelesség, hogy az eszközök és a megoldási formák tekintetében is megtaláljuk a közös cselekvési irányt. S ha a sorsdöntő időkhöz méltó felelősséggel és lelkiséggel állunk oda az új élet kibontakoztatásához, akkor bizhatunk abban, hogy az új ország szociális és magyar is lesz! A Magyar Távirati Iroda jelenti: Tegnap az esti órákban egyes ellenséges, valószínűleg! orosz gépek lépték át széles kiterjedésben az ország keleti határát: és a déli részeken átre-t pülve, délnyugati irányban hagyták el országunk légiterét. A légvédelmi tüzérség egyes helyeken működött. Ma 'a kora hajnali órákban valószínűleg ugyanezek a gépek a berepülési útvonalon tértek vissza. A légvédelmi tüzérség ezúttal is működött. Bombázásról jelentés nem érkezett. A berepülés zavaró jellegű volt. A Magyar Távirati Iroda jelenti: Kolozsvár bombázásánál a halottak száma eddig 2501. Ennek a számnak további emelkedésére lehet számítani. A sebesültek száma ennek többszöröse. Az épületekben okozott kár igen nagy. A támadás után már pénteken délben ötezer ingyen ebéd, állt a károsultak rendelkezésére. Háromnapi élelmezésükről a város gondoskodott. Külön segélyezési mozgalom indult meg a városban. Az áldozatok temetése ma délután történt meg. Debrecen 'fölé az angolszász támadó gépek három hullámban szálltak és közel 80 gép nagytömegű bombát dobott le a munkásnegyedekre és a város belső területeire. A támadás csaknem két óra hosszait tartott. A halottak száma vasárnap délelőtt 319-re emelkedett. A romok alatt sok áldozatot találtak. Az óvóhelyek általában igen sok embert megvédtek a bombáktól. Szolnokot két súlyo's támadás érte. Az 'anyagi kár nagy, sok a halott és sebesült. A támadás polgári áldozatainak első csoportját szombaton este te-i mették el vitéz Rátz Jenő miniszterelnök« helyettes jelenlétébe^. Szegedien a ledobott csaknem 200 bomba aránylag csekély kárt okozott, mert a kis földszintes családi házak lakói a közeli földeken dolgoztak- A nagyméretű bombák robbanásának ereje olyan volt* hogy többszáz méteres körzetben a háztetőket és az ablaküvegeket na légnyomás teljesen összetörte 'és egy templom tornyát is megremegtette. 'Közel 200 családi ház dőlt romba. A ferences atyák még a légiveszély lefújása előtt önfeláldozóan keresték föl a haldoklókat, hogy a végső szentségben részesítsék őket,, Miskolcon körülbelül 150—200 ház dőlt tómba, vagy rongálódott meg. Nagyváradon szintén sok ház rombadőlt. Egy légiakna teljesen eltüntetett a föld színéről egy házat, helyén óriási tölcsér tátong. A hajléktalanokat az üres zsidó lakásokban helyezik el. Bombák estek a szántóföldekre Hódság és Ujverbász között, Szabadka körül Tompa község határában és Bajmok község területén is a búzaföldekre;, Emberéletben kár nem történt.
