Zalai Magyar Élet, 1944. április-június (5. évfolyam, 74-143. szám)
1944-05-16 / 110. szám
1944 május 16. 3 ZAL'PJL Riport a magyar csillagvizsgálók munkájáról A csillagászat Kopernikus, Kepler, Galilei és Newton munkásságával kezdődik s az ő merőben uj alapokat teremtő megállapításaik óta halad egyre fokozódó irammal előre, szoros összefüggésben a csillagászati távcső és egyéb műszerek fejlődésével. Szabad szemmel a legélesebb látású ember sem tudna háromezernél több csillagot összeszámlálni az égen. Ma azoban, amikor már több mint méteres átmérőjű lencsékkel és két és fél méternél is nagyobb tükrökkel felszerelt reflektorokon, illetve refraK- torokon, valóságos „csiliagágyukon" keresztül kutatják tudósaink az eget, az észlelhető csillagok száma mintegy 1500 millióra emelkedett. A legtávolabbi égitest, amelyet még nem tudunk figyelni, 240 millió fényévre esik földünktől. Vagyis ennyi időbe telik, mig a másodpercen- kint 300.000 km-es sebességgel száguldó fénysugár a közöttünk levő távolságot megteszi. Napjaink csillagászai már emberi agy számára voltaképen fel sem fogható, szédületes számokkal és arányokkal dolgoznak. Felfedezéseik, a megfigyelések végnélküli sorozatával alátámasztott következtetéseik merőben megváltoztatták a magát hajdan a világ,, középpontjának tartó ember felfogását a mindenségről. Ma már tudjuk, hogy földünkkel, sőt egész naprendszerünkkel együtt csak elképzelhetetlenül parányi porszem vagyunk: egyetlen jelentéktelen kis egység a végtelenben, a világegyetem óriási rendszerében. Szép, langyos, derült egü este borult a fővárosra. Már odalent elinduláskor is örömmel állapítottuk meg, hogy szokatlanul jó „Vadász napot" sikerült kifognunk. De itt fenn a Svábhegy tetején, ahová már nem ér el a nagyvárost állandóan beburkoló por, korom, füstréteg, még sokkal tisztább fénnyel tündökölnek a mélykék égen a csillagok. Egyetlen gombnyomás és a svábhegyi csillagvizsgáló intézet 25 tonnás, hatalmas főkupolája csöndes zümmögéssel mozogni kezd, hogy az égbolt kiválasztott pontja felé forduljon megfigyelő résével. Megmozdul a lebegőpadló, majd szinte valószínűtlen könnyedséggel beáll a megkívánt irányban maga a 12.000 kilós, hatalmas méretű 60 cm. nyílású teleszkóp is. Izgatottan illesztjük szemünket az okulárhoz, hogy az Intézet tudós adjunktusának vezetésével egymásután „közelebbi" ismeretséget kössünk az égbolt izgalma s látnivalókat nyújtó primadonnáival. Először legközelebbi szomszédunk, a Hold ragyogó ezüstén tündöklő karéját vesszük szemügyre: szinte elérhető közelségben rajzolódik szemünk elé az egymás hegyén-hátán tornyosuló, éles ellentétü hegyek, völgyek, köralaku kráterek és sima lapályok életteten, rideg világa. Ezután testvéreinket vesszük sorra, naprendszerünk éppen megfigyelésre alkalmas helyzetben levő bolygóit: a lenyugvásra készülő, káprázatos fényben csillogó Vénust, a tiz hold-gyermekes Jupitert, s a hármas gyűrűvel övezett sejtelmes Satur- nust. Ha alkalmas időpontokban többször is lesbe állnánk, sorba vehetnénk még napanyánk többi gyermekét: a Merkúrt, a Marsot, Uránust és Neptunust is. A legtávolabb eső Plútóval azonban már csak fényképfelvétel alapján köthetnénk ismeretséget. Távolabb haladva a térben tejútrendszerünknek a mi Napunkkal egyenlő elbírálás alá eső „állócsillagjai" közül látogatunk ezután meg néhányat. Végül pedig, hogy még messzebb hatoljunk a térbe, a hozzánk legközelebb eső, a mi tejútrendszerünkhöz hasonló egységet képviselő örvényszerü Androméda-ködre irányítjuk teleszkópunkat. Ez a „közelség" annyit jelent, hogy az a fénysugár, amelyet mi most látunk, több mint félmillió évvel ezelőtt indult a Földünk felé az Andromédából. Egyetlen teleszkóp mellett eltöltött este is örökké emlékezetes élményt jelent a csillagászat nehéz tudományában csak kontárkodó számára. De ahhoz, hogy valaki a csillagok világában valóban jártas legyen, külön adottság, a legnehezebb tanulmányok elvégzése, állandó elmélyedt kutató munka: egy egész, ennek a magasztos célnak szentelt élet szükséges. A svábhegyi Csillagvizsgáló teleszkóp-óriásán keresztül magyar földről fordítjuk ég felé tekintetünket. Természetes tehát, hogy feltett kérdéseink közül nem maradhat ki a magyar csillagászat története, eredményei iránt való érdeklődésünk. A kapott válaszokból örömmel állapíthatjuk meg, hogy ezen a téren is bátran büszkélkedhetünk ország-világ előtt. Az első magyar csillagvizsgáló 1735 körül Nagyszombatban, a Pázmány Péter alapította egyetem keretében létesüli. Ezt követte az egri, gróf Esterházy érsek alapit ványa 1786 ban, majd a gyulafehérvári csillag- vizsgáló 1794-ben, amelyet gróf Batthyány Ignác püspök alapított. Ha tekintetbe vesszük, hogy Angliában az 1575-ben alapított greenwichi csillagvizsgálót a második csak 1771-ben követte, megállapíthatjuk, hogy a magyarság a csillagvizsgálók kialakulóban levő nemzetközi hálózatában már a XVIII. században is kellőképen volt képviselve. A nagyszombati csillag- vizsgáló keletkezése idejében felszerelése szempontjából a kor színvonalán állott s még a hires greenwichi intézei sem volt sokkal különbül felszerelve. Ettől az időtől kezdve felváltva több magyar csillagvizsgáló intézet működött állandóan hosszabb-rövidebb ideig az ország területén : Várpalotán, a királyi várban, a Gellérthegyen, Bicskén, Herényen, Kiskartalon, Kalocsán. A legujabbkori magyar csillagászat világhírű megalapítója K o n k o 1 y-T hege Miklós volt. Ó hívta életre 1871-ben az ógyallai csillag- vizsgáló intézetet, melynek a világ minden tájáról csodájára jártak. Az ógyallai csillagvizsgáló egész a trianoni összeomlásig folytatta valóban korszakalkotó működését. Itt nevelkedett fel az uj magyar csillagászat kiváló tudós gárdája. Az intézet legjelentősebb munkálata az ógyallai Spektrum Katalógus volt, amely 1048 csillagnak adja szinképtipusát és kiinduló pontja lett a modern csillagász tudomány egyik legjelentősebb kutatási ágának. Konkoly-Thege Miklós kimagasló érdemeket szerzett a műszertökéletesítés terén is. Az összeomlás után az ógyallai műszereinek átköltöztetésével alapították meg a svábhegyi csillag- vizsgáló intézetet s az átköltöztetett műszerek szinte kivétel nélkül még ma is használatban vannak. A mai Svábhegyi Csillagvizsgáló Intézet nem épült csúcsteljesítményt hajhászó méretekben. De kiváló felszerelésével mindenben alkalmas a legkorszerűbb csillagászati munka elvégzésére. Állandó komoly kutató tevékenység folyik itt. Az eredmények világszerte megbecsülést szereznek a magyar névnek. Ma háborúban élünk, sajnos, elsősorban a gyakorlati élet kérdéseinek megoldására kell minden erőnket fordítanunk. De ezért a magyar csillagászok nap-nap után ott ülnek műszereik mellett, s zavartalanul végzik továbbra felbecsülhetetlen értékű, elvont tudományos munkájukat és a magyar amatőr csillagászok is szervezett erővel folytatják a csillagos ég figyelését. Ni uiság a budapesti élelmiszer nagyvátárteiepen Jelentés 1944. május hó 5-től május hó 11-ig. Az élő és vágott baromfi valamint a tojáspiacon az árak változatlanok. A zöldség és főzelék piacon a paraj, a fejessaláta és a hónapos retek ára 40, a kalarábé ára 50, a spárga ára 250 fillérrel csökkent, viszont az apró hegyes zöldpaprika ára 30, a főzőtök ára pedig 200 fillérrel emelkedett. A gyümölcspiacon az árak változatlanok. ^pré zalai hitek Hivatalvizsgálatot tartott a nagybakónak!', nagyrécsei, murakereszturi és homokkomáromi plébánián dr. Hoss József veszprémi prelátus- kanonok, zalai főesperes. — 191 beteget ápoltak a múlt évben a lazsnaki szanatóriumban. — Óhid nagyközségben az „Adjunk apát a hadiárváknak“ mozgalom támogatására végzett gyűjtés 265 pengő és 40 fillért eredményezett. — Községi szociális munkaerőnek fogadta fel az alispán Ágoston István gógánfaí lakost a zaiagalsai körjegyzőséghez való beosztás mellett. — Az alispán dr. Horváth Miklós vármegyei közigazgatási gyakornok, tiszteletbeli szolgabírót a szolgálat érdekében Sümeg nagyközségtől a 'sümegi járási főszolgabírói hivatalba osztotta be. — Az utcán való botrányos verekedés miatt a sümegi járás főszolgabírája Kovács József, Bakó István, Bakó József és Bardon István csabrendeki napszámosokat1 5—5 napi elzárásra változtatható 25—25, Ré- del István csabrendeki napszámost pedig 10 napi elzárásra változtatható • 50 pengő pénzbüntetésre ítélte nem jogerősen. — Játék közben kéztörést szenvedett Cseh Mária 11 éves sümegi leány. — Az Alsólendvától délnyugatra húzódó erdőkben rablóbanda rejtőzködik. Kézrekerítésükre megtették az erélyes intézkedéseket. — Zsírtároláshoz cementtartályt létesítettek Nagykanizsán. Erre a célra 9 ezer pengőt fordított a város. — A keszthelyi községi kórháznál gépészi állást, Becsehelyen köz!- ségí irnoki, Csáktornyán és Stridóváron második OM díjnoki, a kisszabadkai körjegyzői* ségben OM 'díjnoki állást szerveznek, az orta- házai körjegyzőségben pedig a díjnoki állást irnoki állássá szervezik át. — Ortaházán artézi kutat létesítenek. — Kötelezte a vármegye Nemesszentandrás, Nemessándorháza, Nemes- hetés és Kisbucsa községeket a búcsúszenf-i Jászlói plébánia fajárandóságának biztosítására. — 100 ezer pengő OT1 kölcsönt vesz föl Nagyrécse és Kisrécse a nagyrécsei körjegyzői iroda és lakás építésének többletköltségeire, — Megszervezik 'az ötödik tanítói állást is Zalaszentbalázson. Ez a tanító Pusztapatakür- tös lakott helyen fog működni. — Jóváhagyta a vármegye a keszthelyi községi kórházban a díjnoki állásnak ellenőri állássá való átszer* vezését. — Szijártóháza község is résztvesz annak a hosszúlejáratú OTI kölcsönnek felvételében, amely a rédicsi körorvosi lakás építési költségeinek biztosítására szolgál. — Lendvavásárhely a létesítendő állami ovoda dajkatartási költségét biztosítja és átengedi a régi ovoda fölszerelését. — Zala vármegye árvaszéke a gyámpénztárból egyes a cl ósok részére folyósított kölcsönök kamatját, illetve kezelési költségét 7 és fél százalékban állapította meg. — Ezer pengővel támogatja. Zala vármegye a m. kir. országos iskölánkívüli népművelési intézetet. — A rendes nyugdíj • másfélszeresében állapította meg a vármegye Papp Jenő tüskeszentgyörgyi körjegyző özvegyének nyugdíját. A körjegyzőt tudvalévőén hivatali tevékenysége közben a partizánok agyonlőtték. — A vármegye 200 ezer pengő hitelkeretet engedélyezett az OKH útján fölveendő kölcsönből bikabeszerzésre és a Vármegyei Banknál 300 ezer pengő hitelkeretet biztosított az állattenyésztési alap számára tenyészállatok beszerzésére. Meghalt Hegyi József zalaegerszegi építési vállalkozó 64 éves korában. elhasznált gramofonlemezt vásárol KAKAS ÁGOSTON könyv, papír, írószer, zenemű és hangszerkereskedése Zalaegerszeg Kossuth Lajos-utca 8. Telefon 131.
