Zalai Magyar Élet, 1944. április-június (5. évfolyam, 74-143. szám)

1944-05-13 / 108. szám

1944 május 13. 5 ■iA«™<ffxET Az élet, 5zereiem és a fiatalság vize a .Balaton, amelynek környéke telve van művészettel és történelemmel A Filótás Lili szerkesztésében megjelenő Hungária című idegenforgalmi propaganda folyóirat balatoni számot adott ki, amely fi­gyelmet lekötő, érdekes cikkekben foglalkozik a Balaton vidékével és a szöveget gyönyörű fényképfelvételek is kísérik. Bennünket leg­közelebbről a Balaton zalai részeinek ismerte­tése ’és az azokról fölvett képek érdekelnek; különösen. A képek között szerepel Badacsonyban Sze- gedy Róza háza, szemközt a Kisfaludy prés­házzal, az 1921-ben Keszthelyen létesített He­likoni Emlékmű az 1817—19 évi ünnepségek színhelyén, a Vérkút nevű vastartalmú, szén­savas, már a rómaiak által is használt gyógy­víz Zánkán, a Nobel-díjas hindú költő, Rabin­dranath Tagore hársfája, amelyet maga ültetett 1926-ban 'balatonfüredi üdülése alkalmával, Kisfaludy Sándor és felesége sírja a sümegi temetőben, ahol az emlékmű Istók János szob­rászművész alkotása. A képek^között szerepel Tihany gyönyörű barokk temploma, amelynek 11. századból származó román stílű altemplo­mában alussza örök álmát I. Endre király. Szerepel továbbá a gyenesdiási neoklasszikus kápolna, amely a 19. század első felében épült és az egregyi román stílusú templom, amely egyik legszebb középkori műemlékünk. Ugyan­csak gyönyörű felvételek mutatják be a Bada­csony hegyet, a természeti kincsek tárházát, amelynek bazaltoszlopai világhírűek, a keszt­helyi balatonparti és a hévízi részleteket. A szövegek elmondják, hogy virágzó mű­velődés színhelye, volt már kétezer évvel ez­előtt is a Balaton környéke. Ezt a régészeti leletek és fennmaradt műemlékek bizonyítják.. A honfoglalás előtti időkből számos emlék található Keszthelyen a Balatoni Múzeumban, de egyes 'balatonmenti villák ’ kertjeiben is. Különös becsű középkori műemlék a tihanyi apátsági templom és az egregyi templom, amelynek legdíszesebb része a négyemeletes torony. Csúcsíves részei a templomnak a 14. és 15. századból származnak. A 13. század elején épült felsőörsi prépostsági templomnak szép román stílusú kapuja, timpanonja és szobrászati díszítései teljes szépségükben fenn­maradtak. Ugyancsak a román stílusú építke­zések körébe tartozik a kallósdi kérektemplom, a rendes! templom, az időközben teljesen át­alakított zánkai, azonkívül Szigliget, Csobánc, Ecsér, Révfülöp, Alsó- és Felsődörgicse, vala­mint Balatonkövesd templomai. Az égbenyúló gótika művészi szépségeit képviseli a türjei premontrei prépostság temploma, a keszthelyi plébániatemplom, a kisszentgróti és a sal- földi maradványok. Csúcsíves szép részleteket látunk Tapolcán, Lesencenémetfalun, Szepez- den, Reziben. A barokk-kori művészet legdí­szesebb alkotása a tihanyi templom, remek­művű oltárképekkel, pompás faragásokkal, gyönyörű vasrácsokkal. Igen szép barokk­kastély a Festetics-palota Keszthelyen, azon­kívül Lesencetomajon is barokk stílusú 18. századbeli magánház díszíti a Balaton környé­két. Lebilimcselően szépséges természeti adott­ságokban gyönyörködhetünk a tihanyi félszigetein, ahol az őskori vulkánkitörések, az úgynevezett sárvulkánok által kilökött kőzet váltakozik az őstengeri homokkal. Benne tengeri csigák és kagylók (népies néven »kecskekörmök«) ma­radványait találjuk. A vulkánokkal egyidejűleg működött 110 Celsius fok hőmérsékletű gejzír kúpjait láthatjuk, amelyeket opálszerű kékes fényben ragyogó üvegszerű anyag keményített össze. Az egész Balatonvidék egyik legna­gyobb természeti érdekessége a tapolcai tavas- barlang a város alatt. Ebben őskori tenger maradványa, 6—7 méter mélységű tó húzódik meg. Az örök sötétségre kárhoztatott világban, csodák csodájára, nagy tömegben él a »fürge csele« nevű, szivárványszínű kis virgonc ha­lacska, amelynek tápláléka egy rovarfajta. A víz és a gázok által kivájí bar’angfalak között állandóan 25 fokos a hőmérséklet. A csonkakúp alakú Badacsony sziklacsipkés koronája körül 60—70 méter magas bazalt-* oszlopok sorakoznak, amelyek üveg- vagy por­cellán csengésű hangot adnak, ha megütik őket. Ezért nevezik orgonának. A több lávar folyásból fölépült, szigetszerűen kiemelkedő Szentgyörgyhegy északi oldalának hatalmas bazaltoszlopai világhírűek. A nép »kű-zsák«- nak nevezi az egyméteres átmérőjű, szabadon álló oszlopokat, amelyek abban különböznek minden más bazaltoszloptól, hogy vízszintesen is tagoltak. így aztán lazt a hatást keltik, mintha pénzoszlopok volnának. Ha ledől egy-egy ilyen oszlop, csakugyan vé­kony korongokká esik szét és ezeket a koron­gokat »kű-píz«-nek nevezi a nép és babonákat fűz hozzá. Az élet vize, a fiatalság forrása a csodálatos színpompájú Balaton. Hullámainak fehér taraja az öröm gyöngyöző kacagásának jelképe. Annyi szerelem virágzott a tó mentén, hogy a »szerelem tavá«-nak is nevezik. A szerel­mesek rendszerint hajlamosak a babonára^ ezért különös kedvvel keresik föl Ti Balatont. A tihanyi félsziget dombján, a 'középkori apát­ság emeleti folyosóján van egy a'blak, közvet­lenül azoknál a szobáknál, amelyekben a tragi­kus emlékű IV. Károly király töltötte magyar- országi utolsó napjait. Erről az ablakról az a hír járja, hogy aki azon kihajolva egy kíván­ságot suttog a Balaton tündére felé, az meg­hallgatásra talál. Sok boldog ember bizonyítja, hogy ez a babona nem alaptalan. A másik kedvenc helye a szerelmeseknek a »Rózsakő« nevű regényes szikla, amely a Badacsonynak vadregényes erdejében áll. Azt tartja róla a babona, hogy ha egy fiú, meg egy leány egyszerre ülnek rá, a tündér hozzásegíti őket ahhoz, hogy egymáséi lehessenek. Sok piros szívet karcoltak a szikla falába a 'hálás szerel­mesek. Az ókorban is három, egymást keresztező útvonal találkozópontján fekszik Keszthely. Közelében állott Pannónia egyik legfontosabb római erődítménye, a romjaiban ma is 'cso­dálatot keltő Mogentiana. Trajánus császár alapította, 4 méter vastag falait 48 őrtorony védte. Egykori eleven életéről a Balatoni'Mú­zeumban látható leletek tömege regél. A hép­vándorláskori népek sírjait Keszthely mellett az úgynevezett Dobogó-dombon ásták ki:. Több hatalmas úrnak szállásbirtoka volt Keszt­hely környéke. A ZsigmonS király által kivé­geztetett Laczkffy nádor sírköve a keszthelyi plébániaépület oldalába van befalazva, a gersei Pethők 16. századi háza ma is megvan. A P-ethők jogutódja, a Festetics család 1730 óta lakik Keszthelyei* és Mária Terézia idejében nyerte el a grófi, I. Ferenc 'József király uráli- kodásának utolsó éveiben pedig a hercegi címet. A Festetics hitbizomány körülbelül 120 ezer holdat tesz ki. A 140 szobás kastélyt 100 holdas park veszi körül. Ez a kastély Európának legnagyobb magán­épülete, nagyértékű könyvtárral és képtárral Keszthely mellett, Ujmajorban született és ti­pegett gyermekcipőiben Szendrey Júlia, Petőfi halhatatlan hitvese. Ugyancsak Keszthely kö­zelében van a világhírre emelkedett Hévíz gyógyfürdő. Egy igen régi szájhagyomány szerint a Hévízzel szomszédos Alsópáhokon élt egy öreg koldus, akinek testét úgy ellepték az undorító fekélyek, hogy a kenyeret is csak messziről dobálták feléje. Egyszer álmában an­gyal jelent meg és arra biztatta, hogy a »zöld tó«-ban mosogassa meg a sebeit. Megfogadta a tanácsot és meg is gyógyult. Azóta szájról^ szájra terjed Hévíznek csodatevő ereje. Balatonfüreden töltött sok nyarat Bla'ha Lujza, a »nemzet csalogánya«. Jókai Mór itt írta meg Aranyember című regényét, miköz­ben utolsó szerelmét élte át a Balatonparton. Sümegen van a szülőháza a Himfy-dalok köl­tőjének, Kisfaludy Sándornak. Alsóörs egyik villájában írta finomhangú verseit Endrődi Sándor. Balatonarács régi temetőjében nyug­szik a világhírű magyar tudós, idős Lóczy Lajos, a Balaton tudományos felkutatója, a ke­letázsiai fölfedező utak vezetője. Sírkövének fülkéjében üveg alatt pihen az a havasi 'rózsa, ame­lylet a Himalája sökezer méteres magassá­gából küldött a tudós bajtársa sírjára Stein Aurél, a világ egyik leghíresebb fölfedező tudósa. Keszthelyen született az aranyszívű Vaszary. Kolos és a keszthelyi temető szomorúfűzfái alatt alussza örök álmát Magyarország egykori bíboros hercegprímása. A Zala folyó mellett fekvő Kehidán, a vár helyén épült kastélyba szokott visszavonulni Deák Ferenc, amikor megunta a politika cselszövéseit. Petrikereszt- uron lakott Pálóczi-Horváth Ádám, a neves dalgyűjtő. Innen indította el a göcseji nép­rajzra vonatkozó nagyjelentőségű kutatásait., Házának gyakori vendége volt a magyar iro­dalomnak akkor minden számottevő egyéni­sége. Több mint 700 állatfajta él a Balaton vízé­ben es partjain. A hullámok között 38 fajta hal úszkál. A Kis-Balaton nádasában még akad a rendkívül ritka nemeskócsagból is néhány példány. Ez lett a őrs a az angolszász terronámadónak.

Next

/
Thumbnails
Contents