Zalai Magyar Élet, 1944. január-március (5. évfolyam, 1-72. szám)

1944-03-11 / 58. szám

6 1944 március 11. HAOYäRELET A Magyar Elet Pártia hírei Fénysugarat vetettek a magyar tisztánlátás útjára a Mép nagyválasztmányi értekezletén Nován és Lentiben A zalavármegyei MÉP szervezet vasárnap délelőtt Nován, délután pedig Lentiben tartott nagyválasztmányi értekezletet, amelyen a hó- fúvásos idő ellenére is szép Számban jöttek össze a tisztségviselők és vendégek, köztük a hatóságok képviselői. Az értekezleten részt- vett vitéz gróf Teleki Béla főispán, Fricke Valér gazdasági főtanácsos, az öttevényi ke­rület, Bartol István, az apatini 'kerület ország­gyűlési követe, a zalai képviselők 'közül pedig Ilovszky János, vitéz gróf Kornis Elemér, dr. Országh Pál és Pecsornik Ottó- A főispán üdvözölte őket, akik semmi fáradságot sem kíméltek, hogy az egységet megmutassák ak­kor, amikor a felvilágosító munkának döntő hatása van. Nován Szikszay István községi titkár megnyitó szavai után Fricke Valér mondott igen értékes tájékoztató beszédet, különösen gazdasági vonatkozásban. Helyesen állapította meg, hogy vezetőink csodálatos önmérsék­lésének köszönhető, hogy az ötödik évben is még csak a háború szelét érezzük. A nemzeti egybefogás csodákat művel, a széthúzó nem­zet pedig eltűnik a színpadról. Kitért fejtege­tései során az apróbb falusi bajokra, amelyek a mindennapi életből adódnak. Nem lehet abban köztünk véleményeltérés, hogy minden termelvlémyünknek legjavát kato­náinknak kiéli adnunk, akik hősi lélekkel állanak a vártán. Hogy bor­hiány van, az érthető, hiszen a békeévekben is több mint 50 százalékot a tengerentúlról kel­lett abból behoznunk. Drága lett a cserzési anyag is. Amíg Németországot szervezetten érte a háború, nekünk nyersanyagkészlet nél­kül kellett áttérnünk a háborús gazdálkodásra. A kormány azonban igyekszik tűrhetővé tenni a helyzetet a fatalpú cipővel, műtalpgyártással, a disznóbőr és a dögbőr felhasználásával. Elő­ször azonban erre a termelésre is gyárakat kellett berendezni. Ma már lényegesen jobb a helyzet, mert gondoskodnak az egyensúlyról, hogy aki dolgozik, az iparcikket is kapjon. Minél többet termel valaki, annál több igénye van az ipari cikkekkel való ellátásra. A Jut- csek-terven is változtatás lesz, mert megszűnik a marhaigénybevétel és kataszteri holdanként szántóterület után július 1 létől 50 pont helyett 40 lesz a gabonabeszolgáltatásban, de a rétek és legelők után is kell beszolgáltatást teljesí­teni. Mindenki előre tudja, hogy mennyit kell beszolgáltatni s ez már igen megnyugtató kö­rülmény. Majd a továbbiakban rámutatott arra, hogy 'az ellenség a lelki ellenálló erőt akarja megtörni az idegháborúval, mert fél a magyar lélek megbonthatatlansá^ gától. Ilovszky’ János a külpolitikai helyzetről mondott tájékoztatót. Utazásainak gazdag ta­pasztalataiból vett hangulatos képekkel érzé­keltette a hallgatósággal azt, hogy milyen ve­szedelem van abban, ha a kishitű és szűk- látókörű emberek véleménye után igazodunk. Idegen anyag iné keveredjék a nemzet lelküle- ' tébe, se piros, se zöld, se .fehér, hanem a piros-fehér-züld összhangja érvényesüljön. Hó­dolattal emlékezett meg a Kormányzó Urróll. Szavait a Kormányzó Ur lelkes ünneplése kö­vette. Vitéz gróf Teleki Béla főispán a felszó­lalásában megmagyarázta, hogy a szegény em­ber számára a bolsevizmus végzetes, mert megöli a hitet, ami munkára ösztökél la család és a közösség érdekében. Fokozza a veszedelmet, hogy az orosz bolse­vizmus tulajdonképpen egy nagy szláv egye­sülés álmát ringatja. Figyelmeztette a tisztség­viselőket, hogy éberen álljanak őrt a termelés, a munka, a tekintélytisztelet és a testvériség érzelmének vonalán. A továbbiakban a köz­ellátási kérdésekkel foglalkozott és intelmet intézett a magyarokhoz, hogy ne az irigység szelleme kerekedjék felül. Az elosztó bizottságok felelősségteljes tevé­kenységüket részrehiaj’ás nélkül végezzék. Azonkívül vigyázzanak, hogy tekintélyt ne sze­rezhessen az, aki felelősség nélkül gyakorolja a bírálatot. Bejelentette, hogy gyermekcipőjutfatás indul meg a közel­jövőben az iskolákon keresztül. Végül kiosztotta az elismerő díszokleveleket azoknak a tisztségviselőknek, akik több mint 10 éven át hűséges munkásságukról tettek tanúbizonyságot. Lentiben a mozi helyiségében tartották meg az értekezletet. Horváth József kerületi titkárnak megnyitó szavai után dr. Országh Pál a nemzeti önbizalom lángját gyújtotta meg, amikor rámutatott arra, hogy a szörnyű orosz erő az eddigi harcban fegyverforgató, értékes elemeinek jórészét már elvesztette, azonkívül legalább 60 millió orosz élelmezésére nincs fedezet, tehát az éhínség leselkedik ott. Az angolszászok Európa elözönléséről beszél­nek, de ettől nem kell megijedni, hanem türe­lemmel bevárni a közeli fejleményeket. Annyi bizonyos, hogy Németországban törhetetlen erejű felkészültség van, Rámutatott a pánszláv veszedelemre és arra az angolszász politikára, amely a velük szemben lévő népeket a jog nélküli szolgák csoportjába sorozzák. A magyar embernek ősi jellemvonása a becsületérzés és iá hála, nem lehet ezt a jellemvonást megváltoztatni. A bizalom, a fegyelem és a munka hármas kötelessége szabja meg a háborús magyarság magatartását. Ezenkívül nem felejthetjük el a múltat sem, amikor szintén a wilsoni pontok maszlagjával hitegettek bennünket és fegyver- letételünknek következménye lett a bolseviz­mus vérengző uralma és Trianon bilincse. Bartol István a Bácska magyar levegőjét árasztotta szét felszólalásával, amelynek egyes részletei könnyes meghatottságot keltettek a hallgatóságban. Megérezte mindenki, hogy mit jelentettek a megszállásnak keserves évei a hazához hűséges magyar léleknek, amely lopva rejtegette az ellenséges hatalom fogdmegei elől a magyar ruhát és az árvalányhajas kala­pot. Hősi époszt lehetne zengedezni a magyar édesanyáról, aki szenvedéseiben hősebb a harctéren verekedő katonánál. A magyar anya ajkáról hangzik el a tanítás az édes magyar köszöntés ápolására és visszataszító az a fel­kapott divat, amely a »Bátorság« sző hangoz­tatásával üdvözli az 'ismerősét. Azután gazda­ságpolitikai kérdéseket vetett fel és világosan megmagyarázta, hogy abból az egymillió da­rab különböző ruhaneműből, amely rendelke­zésünkre áll, nem lehet 10 millió igényjogo­sultat kielégíteni. Nem tehetjük meg azt sem, hogy külföldről hozzunk ruhaneműt, mert an­nak métere 600—700 pengő lenne, mire a fo­gyasztóhoz jut. Tény az, hogy vannak olyan kapzsi keresztény kereske­dők, akik egy év alatt akarnak meggazda­godni, de az is tény, hogy nem mindig feketeárú az, ami drága. Hogy a lelki összhang szét ne bomöljék a magyar társadalomnak tehetős és szegénysorsú osztályai között, a kormány meg­szüntette a fényűző cikkek gyártását az egész textilvonalön. Vitéz gróf Teleki Béla főispán felszólalá­sában az Oncsa tevékenységét fejtette ki, amely Zalában a Közjóléti Szövetkezet útján nyert megoldást. A juttatásnál sohasem nézi a vezetőség, hogy ki milyen párthoz tartozik, a segítésinél csak a ráutaltság és az érdem a döntő. Felolvasta azoknak a névsorát, akik a választó- kerületben pénzbeli támogatásban részesültek, majd azzal végezte beszédét, hogy nincs ok csüggedésre, a magyar sors irányítása jó ke­zekbe van letéve. Lentiben is kiosztotta a tisztségviselők között az országos pártvezető­ségnek kitüntető okleveleit. Az értekezletekről távirati üdvözlés ment Kállay Miklós miniszterelnök, pártvezérhez és vitéz Lukács Béla miniszter,, országos elnök­höz. if NEMESNÉP község MÉP szervezete vá­lasztmányi értekezletet tartott az orosz harc­térről hazatért Dienes Gyula pártvezető elnök­letével. Az elnök párhuzamot vont az orosz és a magyar politikai és gazdasági helyzet között, nemcsak a háború alatti helyzetet vette alapul, hanem a tapasztaltak után ítélve, a háború előttit is. Hangoztatta, hogy egy napon össze­hasonlítani sem lehet az orosz elnyomatást és kiszákmányolást a magyar önállósággal. Ta­nulságos beszéde után arra kérte a választmá­nyi tagokat, ne zúgolódjanak, ha valamiben hiány van, mert itt még paradicsomi helyzet van ahhoz képest, ami más országokban, de különösképpen a háború dúlta országokban van. Az elnök előadása után többen felszólal­tak és kifogás tárgyává tették, hogy a vám- őrlés alkalmával kiadott vámgabonát nem szá­mítják bele az egységbe. Ebből az őstermelők­nek jelentékeny káruk származik. Méltányos lenne, ha a cséplőrészhez hasonlóan a vám­gabonát is beszámítanák az egységbe. Ezután a népruházati mozgalom kapcsán egyenlő ará­nyú juttatást kértek más körjegyzőségek lakos­ságával. A pártvezető indítványára a várme­gyei elnökséget jegyzőkönyvileg értesítették a fölmerült panaszokról, kérve az elnökség közbenjárását. * ZALAAPÁTI község MÉP szervezete szo­kásos havi értekezletén Kovács Gyula községi pártvezető elnöki megnyitó beszédében me­legen emlékezett meg Kormányzó Urunk 24 éves működéséről és az Isten áldását kérte további bölcs munkájára. Megemlékezett az elnök XII. Plus pápa koronázásának ötéves fordulójáról. A Szentatya e rövid idő alatt is többször adta jelét szeretetének Magyarország, Mária országa iránt. Az értekezleten elsőízben megjelent Söjtöry Ferenc vezető jegyzőt arra kérte, hogy a párttal való szoros együttműkö­dés útján istápolja a hadbavonultak és hozzá­tartozóik érdekeit. A főjegyző ígéretet tett, hogy miként a harctéren 10—14 hónapig szí­vén viselte bajtársai sorsát, itthon is minden jogos kérelmet a legmesszebbmenően támogat, Az elnök ezután több részletet olvasott feli Kál­lay miniszterelnöknek február 20-án elhangzott beszédéből és vitéz Lukács Béta országos el­nökünk »Harooló közigazgatás« című cikké­ből, amely a Pártértesítőben jelent meg. A gazdákat érdeklő több fontos rendeletet ismer­tetett még részletesen. P^z értekezleten több indítvány hangzott el Horváth István, Hegedűs István, Simon János, Moór László, Pál Ist­ván és Gyarmati Gyula párttagok részéről. 34c ZALACSÁNY és ZALASZABAR községek MÉP szervezetei értekezletet tartottak Póvics István kerületi szervező titkár közreműködé­sével. Zalacsányban ünnepélyes keretek között adta át Póvics titkár Pálffy József községi pártvezetőnek az országos pártvezér által jut­tatott kitüntető oklevelet. Azután tájékoztatta a pártvezetőséget az időszerű kérdésekről. if ALSÓPUSZTAFÁN, PERLAKON és MU- RASZENTMÁRIA községben Sohár Bertalan kerületi szervező titkár választmányi értekez­leten vett részt. Időszerű kérdéseket beszél­tek meg. * Nagyválasztmányi értekezlet lesz Tapolcán és Sümegen. A zalavármegyei MÉP szervezet március 21-én Tapolcán, 26-án pedig Sümegen nagyválasztmányi értekezletet tart. Az érte­kezleten az általános kül- és belpolitikai hely­zetet, valamint az időszerű kérdéseket ismer- ' tetik.

Next

/
Thumbnails
Contents