Zalai Magyar Élet, 1944. január-március (5. évfolyam, 1-72. szám)
1944-02-18 / 39. szám
1944 február 18. Mao^rei.f.i 3 Az ételekkel orvosságokat szedünk be, hogy egészségesek maradjunk Az egész vitaminkutatás 30—40 éves múltra tekinthet vissza, nagyobb eredményeket csak az utóbbi évtizedben értek el, sőt mondhatjuk, hogy csak az utóbbi 10 évben. Jelenleg 15—16 féle vitaminról lehet beszélni, de ezek közül többnek a vegyi szerkezete ismeretlen. A hiánybetegségeket már régóta ismerték. Például a hosszú tengeri utón utazók, akik sózott és szárított húson éltek, skorbut, a hántolt rizsen élők pedig a beriberi betegséget, rachitist, vagy angolkórt kaptak, de nem tudták, hogy ezeket a betegségeket a táplálékból hiányzó bizonyos anyagok okozzák. Először Casimir Funk (1911) nevezte el azokat az anyagokat, amelyeknek hiánya betegségeket okoz, vitaminnak (vita, latin szó, annyit jelent: élet). A vitaminokat csak a táplálékokból nyerhetjük, azokat szervezetünk nem tudja előállítani. A vitaminok fölismerésére és hatásának megvizsgálására kísérleti állatokat használtak > fel, különösen patkányt, galambot, egeret és tengeri malacot. A patkány és a tengeri malac a legtöbb emberi betegséget megkaphatja, ezért használták fel őket a különböző gyógyr módok kipróbálására. A vitaminok hatására az eddigi ismeretek alapján azt mondhatjuk, hogy azok befolyásolják a szervezet növekedését és a fertőzés elleni védelmet, az anyagcsere változásokat, hatnak a sejtek alakjára, növekedésére, szaporodására és a sejtekben végbemenő anyagcserére, a sejtek lélekzésére. Hogy az emberi szervezetnek a vitaminokból mekkora mennyiségre van szüksége, az teljesen egyéni és esetenként változó. Az ember vitaminszükséglete nem állandó, hanem a táplálkozás minőségétől függ, aszerint, hogy mennyi a szénhidrát, fehérje és zsír a szervezetben. Ha túlsók vitamin jut a szervezetbe, ez nférgezési tüneteket okozhat. Különösen áll ez a vízben oldódó A és D vitaminra, mert a vízben oldható B és C vitaminfölösleg a szervezetből eltávozik. A vitaminhiány gyakran fenyegeti a mái embert, mert eltávolodott a természetes életviszonyoktól és részben vitaminmentes, vagy kis vitamintartalmú táplálékkal él, részben az észszerűden' elkészítéssel pusztítja el a táplálék vitaminjait. A vitaminhiány következményei esetleg nem azonnal jelentkeznek, hanem csak nemzedékek múltán tűnnek ki s a rosszabb testi fejlődésben és gyengébb szervezeti működésben nyilvánulnak meg. Az A-vitamín az állati zsírokban és olajokban, halban, tejben, csukamájolajban, vesében, tüdőben és (ojássárgájában található. Az A vitaminnak van egy fontos provitaminja, a carotin. A carotin szervezetünkben a májban alakul át A vitaminná. Főleg a sárgarépa gazdag carotinban, azonkívül pedig a barack, kelsaláta, paraj, paradicsom, lencse, kalarábé, tök. Az A vitamin elősegíti a növekedést, a fertőzésekkel szemben ellenállóvá teszi a szervezetet, a bőr hámrétegét elősegíti. Hiánya esetén a farkasvakság is kifejlődhetik. (E betegségben szenvedő szürkületben nem, vagy alig lát.) Főleg a légutak fertőzése állhat elő, például influenza megy a tüdőre. A B vitaminból kétféle ismeretes, a Bx és B2 jelzésű. A B vitamin azonos a rizshéjban levő gyógyító alkatrésszel. Ezzel a beriberi nevű betegséget, az idegsorvadást gyógyítják. A Bt vitamin legdúsabb forrása a búza héja. Mivel ez őrléskor a korpába kerül, így a finom fehérliszt Bt vitamint nem tartalmaz. A B, vitamin csaknem minden növényben és állati szervben előfordul, főleg élesztő, rizshéj, gabonacsíra, disznóhús és halak belső részében. A disznóhús néha tízszer annyi ilyen vitamint tartalmaz, mint a többi hús, például borjú, bárány, marhahús. Nagyobb mennyiségben fordul még elő a tojásban, kukoricalisztben, borsóban, lencsében, dióban, mogyoróban. A B2 vitamin hiánya esetén megszűnik a patkányok növekedése. Ilyen vitamin van nagyobb mennyiségben a marhahúsban, tojásban, tejszínben, kelkáposztában, vöröskáposztában, fejeskáposztában, aszalt gyümölcsben, narancsban és élesztőben. A munkaképességhez különösen a B, vitamin szükséges. E vitamin szabályozza a cukoranyagcserét, hiánya pedig izomgyöngeséget, ideggyulladást és idegsorvadást (beriberi) okoz. A C vitamint friss j^ümölcsök és növények, mint citrom, narancjjksipkebogyó, eper, petrezselyem, kalaráb, .'ITek, hagyma, fokhagyma, tök, vöröskáposzta, burgonya, paradicsom, de különösen a zöldpaprika, paradicsompaprika tartalmaznak, de általában minden zöld növényben van. (Az anyatejben és tehéntejben minden vitamin feltalálható.) A C vitamin a szervezel ellenálló erejét és védőanyagtermielését fokozza, fontos szerepe van az oxidációs folyamatokban. Hiánya általános gyengeségérzettel jelentkezik, különösen tél végén, tavasszal csökken az ellenálló erő a fertőzőbetegségekkel szemben, a fogak lazulnak, kihullanak. A D vitamin előfordul a halmájolajokban, továbbá a tejben, vajban, tojássárgájában, a gombában, élesztőben. Az ember bőrének faggyúmirigyei provitamint, úgymint Cholesterin és ergosterin anyagot tartalmaznak, amelyekből a napfényen D vitamin lesz. (Innen ered a napkúra gyógyító hatása. A D vitamin hiánya a csontfejlődést zavarokra, gyermekeknél angolkórra vezet, cspntlágyulást, fogszuvasodást, sőt tüdőbajt okoz. Az E vitamin igen elterjedt a növényi és állati anyagokban. Főleg zöld levelekben és gabonacsírában fordul elő. A friss salátában nyolcszor annyi E vitamin van, mint a szárazban. Hiányuk a patkányoknál a szaporodást megakasztja. Az A vitamin főzés, sütés alatt nem csökken, napfény hatására, különösen oxigén hatása alatt tönkre megy. (Például a vajat sötétben keli tartani.) A Bx vitamin főzés közben elbomlik, tehát az élelmiszerekből kivonódik. A vitaminnak sokszor a negyedrésze a főzelékbe megy át. A B2 vitamin a melegítéssel szemben igen ellenálló. Szárítás és raktározás nem okoz veszteséget. Mivel a vízben oldható, a főzéssel nem szabad kiönteni. A C vitamin vízben szintén könnyen kioldódhat, könnyen oxidálódik, azért a rézedényben való főzés sokat árthat. A burgonya C vitamintartalma fél—háromnegyed része elvész a tél folyamán. A hámozott burgonya a főzés alatt többet veszít, mint a hámozatlan (hajával főzve a veszteség csak 10 százalék, míg hámozva már 25 százalék). A főzelékfélék szárítása nagy C vitamin- veszteséggel jár, ez még fokozódik raktározás közben. A szárított növényeket C vitaminforrásnak nem tekinthetjük. Általánosságban a jó minőségű, friss árúban sok, az állott, raktározott, fonnyadt árúban kevés a C vitamin, a vitaminveszteség a raktározás időtartamával együtt nő. Főleg a levelek (például sóska, paraj) C vitaminjának roncsoiása már a leszedéskor kezdődik s ez folytatódik hervadás közben és felaprításkor. Az egész gyümölcsben sokáig változatlan a C vitamintartalom, de igen gyorsan fogy a felaprítás után. Szárítás * közben a friss árú C vitaminjának 85—90 százaléka elvesz. Az almák C vitaminja 10 fokos pincében 66 százalékot veszt, míg 3.5 fokos helyiségben tartva tavaszig csaknem változatlanul megmarad. A sokáig tartó főzés árt, de méginkább a melegen állni hagyás, vagy többszöri fölmelegítés. A konzervek lezárva nem vesztik C vitamin- tartalmukat. A köztudatban az a felfogás uralkodik, hogy a gyárban készült konzerv tápérték szempontjából nem olyan jó, mint az otthon készült házi konzerv. Ennek éppen az ellenkezője igaz. A gyári konzervet vákumban főzik, alacsony hőn és levegőtől mentesen. \ gyári paradicsompép tehát vitamin, így táplálkozás szempontjából sokkal értékesebb, mint a házilag készült, mert a gyárban sokkal kevesebb vitamint roncsolnak szét, mint a házi kezdetleges eljárással. Mindezekből azt a tanulságot vonhatjuk le, hogy az ételekkel tulajdonképpen orvosságokat szedünk be, vitaminok alakjában. Ezek az orvosságok azonban nem azt a célt szolgálják, hogy á betegségből felgyógyuljunk, hanem azt, hogy egészségesek maradjunk. Ha akármilyen egyszerű ételeket is eszünk, legyen az minél változatosabb, mert minél többféle ételt eszünk, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy az egészségünk fenntartására szükséges vitaminanyagot a táplálékban magunkhoz vesszük. A vitamin-elmélet eldönti tehát azt a kérdést is, vájjon egészség-fenntartás céljából! célirányosabb-e az egytálétel rendszer, mint a változatos fogások, amelyeknek előállításánál azonban nem a pazarlás játszik szerepet. Apró zalai hlr®k 43 ezer darab növényt ültetnek ki tavasz- szal a nagykanizsai parkokba és közterekre. Szó van arról is, hogy a városi kertészetet jövedelmezővé .tegyék. — Három hónapra ítélte a törvényszék jogerősen Szekeres Erzsébet zalaegerszegi cselédet, mivel megfojtotta a csecsemőjét. INNEN IS — Fogadásból méregerős pálinkát ivott meg az egyik székesfehérvári korcsmában Csonka Lajos 41 éves lakatossegéd. Alig ért "haza, szívgyengeség lepte meg és meghalt. — A somogyin egyei múzeumegyesület átadta a múzeum összes tárgyait a vármegye tulajdonába. A leltározott múzeumi tárgyak összege 11.778 darab, a könyvtár állománya 3.000 darab. Az évi jelentés szerint a gyűjtés nehézkesen megy, mivel a nép egyes tárgyakért megfizethetetlen árat kér. Kivétel a régiségtani tárgy, amit a nép nem tart értékesnek és így készségesen odaadja. — Bottyán Jánosnak, II. Rákóczi Ferenc híres tábornokának, aki általában Vak Bottyán néven szerepel a köztudatban, leégett az egykori lakóháza Léván. — Az idén jóval előbb megindul a szokottnál a tégla- gyártás időszaka. A téglaipar a lignit felhasználásává! jelentékenyen fokozni tudta a tüzelőanyag-készletét. — Nagyarányú pengőkiajánlási bűncselekményt leplezett le a budapesti ügyészség valutaosztálya. A múlt év szeptemberétől kezdve ez év február 5-éig mintegy kétmillió pengőt csempészett ki az országból Holländer Sámuel, Holländer Béla és Ernő, akik kétes üzletek kötéséből éltek. — Lisztet és baromfit loptak. A drávadiósi malmokból több zsák kukoricalisztet és főzőlisztet loptak, egy másik odavaló lakosnak pedig a kakasát tüntették el. Kiderült, hogy a tettes Dojcsics Ferenc drávadiósi lakos, aki egy másik társával együtt végezte az éjtszakai látogatásokat. A lopott holmit Dojcsics szüleinél helyezték el. A házkutatás során meg is találták a lopott lisztet, a kakast azonban azóta elfogyasztották. A bíróság Dojcsics Ferencet lopás miatt háromhónapi fogházra, az apját orgazdaság miatt 300 pengő pénzbüntetésre ítélte, Dojcsicsnét pedig 50 pengőre büntették, ő készítette el ugyanis ebédre a lopott kakast.
