Zalai Magyar Élet, 1944. január-március (5. évfolyam, 1-72. szám)

1944-02-18 / 39. szám

ÄRA 14 FILLÉR 1944 FEBRUÁR 18. PÉNTEK MaíSKrelet V. étffoíyam ^ politikai hapilap # 39. szám. Tfifivwvxrc'iftP&otf&t' rxff irif ifif<><vif<vif><v>vi<vi<vii*»*>»"i*»*ii>''*iif> í*r*<a»*f* (*r ********|>|1 IEímíaawWAAéíIAAíiAAAAAAíAA^aAA^AAAAAi Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Felelős szerkesztő: Előfizetés: 1 hónapra 3.40, 3 hónapra 9.80 P. Tittóssy-utca 12. Telefon 80. Dr. PESTHY PÁL Postatakarékpénztári csekkszámla: 1.264 sz. érdekes ja a Balatontír nyék fejlesztésére diplomáciai kar tagjait föl kellene kérni, hogy szabad idejüket a Balaton mellett töltsék!. Egyes alkalmakkor a minisztertanácsokat tart­sák a Balaton mellett. Filmet kellene készí­teni, amely szórakoztató, regényszerű tarta­lommal népszerűsítse a Balatont. Az orvosi kart kérjék fel, ne állítsa azt, hogy a Balaton nem tesz jót a gyermekeknek. Nagyobb mér­tékben kell fejleszteni a balatoni sportot. Se­gítsék elő hétvégi házak építését, amelyek használatát hosszabb időre engedélyezzék. Szükségesnek tartja a balatoni népművészet támogatását és fejlesztését. Magyar őrtüzek Őrtüzek koszoruzzák végig a magyar földe» Fényük útat mutat a magyar sorsdöntő idők viharokat jelző napjaiban a cél felé. Ilyen őrtűz a tanító otthona, ahol a népet nevelő tanító áldozatos munkájába belekapcsolódik a nemes- lelkű hitves is. És ez a két erős lélek, két meleg szív, önzetlenül, az éjt is nappallá léve fáradozik, hogy a gondjaikra bízott gyer­mekek, a fiatalsáe és a felnőttek előtt kinyílja­nak a magyar műveltség, a művelődés zsilipjei. Amott sokgyermekes családanya áll a szegény gyermekeket támogatók sorába, mert érzi és tudja, hogy a szegény gyermekek megmentése a jövő számára nemcsak a krisztusi szeretet­nek, hanem a nemzetnek is a parancsa. A jegyző a százfelé ágazó hivatali elfoglaltsága mellett hűséges hitvesével együtt templom­építési mozgalmat indít és viszi azt fáradhatat­lanul a siker felé. A honvéd özvegve ingyen ruhavarrást vállal a hadiárvák számára, egy másik özvpgy napestig gvfijtőivvel rójja az utcákat nemes céha tagokat gyűjteni. Hogy fel­magasodnak ezek a csendesszavű, szerény ma&var lAnalelltek, forgói» Szívek azok mellett, akik mellüket döngetve, fejüket magasra feszítve, magukat dicsőítve járják a hiúság vásárát, akik nem ismernek mást, mint saját önös érdekeiket, a kérő szót eleresztik a fülük mellett, de menten előretörtefnek, ahol egy fillér haszonra nyílik kilátás. Akik hangos szóval zúgolódnak, ha valahol, valamiben szálkát találnak, de szemrebbenés, pironkodás nélkül hordják bűneik gerendáit. Akiknek semmi sem elég. A béke bőségét követelik maguknak és mert valósággal dől hozzájuk a talán sokszor könnyen szerzett pénz, mások kárára tele szájjal akarják habzsolni az életet. Mi lenne, ha nem volnának magyar őrtüzek, amelyek mellett kötelességüket tudó, bátor és erős lelkek, minden munkát és áldozatot vállaló hősök nem virrasztanának, hogy megőrizzék és erősítsék a magyarság lelkét? Isten áldó keze őrködik a nemzet felett, mert ilyen hősöket adott. A honvédek mellett, ezek az igazi nemzetfenn­tartók. nemzetépítők. A jelen küzdelmeinek vállalói, a még fátyoltakarta jövő harcosai, munkáiéi, ók a zengetői minden hitnek, erő­nek, egységnek és fegyelemnek, ők azok, akik­nek egész élete áldozat: munkában és a gond­viselő Isten előtt való őrök hálaadásban. Lehet-e helyük a magyar jövőben azoknak, akik a mai súlyos időkben nem akarnak vállalni sorsközösséget a nemzettel, de ehelyett a maguk világát építik és szépítik a közösség kárára ? Nem lehet. A jövő azoké lesz, akik most az őrtüzek mellett keményen, dolgosán virrasztanak. Akik hitüket, szivüket és munkájukat úgy rakják egymás mellé, hogy az őrtüzek minél messzebbre világítsanak. Akik arra vállalkoznak, hogy ha kell, maguk is elégjenek ezekben a magyar őrtüzekben. A magyar kertészet az utóbbi években a fejlődésnek új korszakába lépett, pedig már eddig is szép sikereket mutat és még szebb, a nemzet gazdasági megerősödése szempont­jából sorsdöntő eredményekkel kecsegtet. En­nek a fejlődésnek alapvető mozzanata a kertészképzés emelése. A kertészeti tanintézet középiskolai fokon állott ugyan, de az utóbbi években a tanulóknak már 95 százaléka érett­ségi bizonyítvánnyal lépett az intézetbe. Ez, valamint a kertészet fontosságának és tudomá­nyos irányú haladásának felismerése idősze­rűvé tette az átszervezést. Néhány évig mint kertészeti akadémia működött, majd legújab­ban mint kertészeti és szőlészeti főiskola egye­temi rangot nyert. Ezzel az állami főiskolával párhuzamosan a székesfőváros zuglói kertész­képző iskolája, a kertészeti tanintézet közép­iskolai fokon működik.- Baján is van egy, kö­zépiskolai fokú állami kertészeti tanintézet. Gyakorlati szempontból egyik legfontosabb feladat a kertészsegé­dek kiképzése. A segédeket ezidőszerint az Országos Magyar Kertészeti Egyesület vizsgáztatja s ennek ke­belében most folynak a tárgyalások a munka­adók és alkalmazottak szakosztályainak rész­vételével a vizsgatervezetről, amely a föld- mívelésügyi miniszter elé kerül s remélhető annak alapján már a közeljövőben a korszerű megoldás. A fejlődésnek másik fontos tényezője ez az országos egyesület, amely az eddigi társa­dalmi intézményből két évvel ezelőtt a szak­képzett kertészek érdekképviseletévé alakult át, aminek helyességét mi sem mutatja nyil­ván valóbban, mint az, hogy azelőtt a tagok létszáma ezeren alul volt s azóta több mint háromezerre emelkedett. Az emelkedés folyton tart, mert már az egyesület fiókja a következő tíz városban meg is alakult: Pécs, Újvidék, Szombathely, Kaposvár, Miskolc, Kassa, Szat­márnémeti, Nagyvárad, Békéscsaba és Deb­recen. Kolozsvárról jelentkezett az Erdélyi Hi­vatásos Kertészek Egyesülete, amely fiókká alakulva be akar olvadni az országos egyesü­letbe. Ezek a fiókok helyi ügyeiket önállóan intézik a központ megfelelő irányítása mellett, tanfolyamokat, kiállításokat rendeznek, a szak­emberek és a kertészkedő közönség érdekeit Szolgálják. A kertészképzés fokozásának üdvös ered­ménye különösen szembetűnő az úgynevezett közületi kertészetnél. A legtöbb vidéki város utcái, terei sivárak voltak, az utóbbi években egyre több helyen megindult a parkosítás, az utcai gyepsávokba virágágyakat telepítettek, a szakképzett városi kertészek versenyezve szé­pítik városaikat s remélhető, hogy ha a há­ború után erre a célra nagyobb tételeket tud­nak a városok jköltségvetésükbe illeszteni, a virágos Budapest mellett a virágos Magyarország ábrándja is meg­valósul. A kereskedelmi kertészet már a háború alatt is a fejlődésnek eddig nem ismert magasla­tára emelkedett. A virágkertészek, fölismerve a kor szükségletét, rengeteg palántát neveltek a konyhakertészek és a nagyközönség szamára s ezzel a 'közélelmezés szempontjából igen hasznos munkát végeztek. A jövő azt parancsolja, hogy Magyarország minél előbb áttérjen a kertgazdálkodásra, mert talaja, éghajlata és kitűnő munkásnépe erre valósággal képesíti. A belterjes művelés, kü­lönösen a magtermelés sokkal nagyobb jöve­delmet nyújt, mint a gabonatermelés. Az or­szágos egyesület programja szerint 1—2 hol­das parcellákból álló kertészeti telepeket kel­lene alapítani, mert a törpebirtok csak így biztosíthat kellő megélhetést. A földmívelés- ügyi minisztérium kertészeti ügyosztálya élére most kitűnő kertész szakember került dr. Je­szenszky Árpád kertészeti igazgató szemé­lyében, aki eddig is sokat tett a magyar kerté­szet érdekében s akitől a kertészet társadalma jogosan várja, hogy az állam erejével is siet­tetni fogja a magyar kertészet korszerű fej­lődését. O. E« A Balatoni Egyesületek Szövetsége leg­utóbbi tanácsülésén Kultsár István, a Bala­toni Intéző Bizottság elnöke, ismertette pro­gramját. A városrendezési törvény hatályát ki fogják terjeszteni a Balaton környékére. Vásárházakat építenek a balatoni fürdőköz­pontokban, hangversenyek, kiállítások, nyári egyetemek sorozatának rendezésével fejlesztik majd az idegenforgalmat. Több érdekes javaslatot is nyújtott be a Balatonkörnyék fejlesztése érdekében. A javas­latok szerint a legjobban fejlődő balatoni fürdőtelep pályadíjjal volna kitüntetendő. A Magyar kertétzképzét - egyetemi fokon Tíz vidéki fiókja van mér OrsiégobiCcriészeti Egyesületnek Virágkertészek a közélelmezés szolgálatában

Next

/
Thumbnails
Contents