Zalai Magyar Élet, 1944. január-március (5. évfolyam, 1-72. szám)

1944-02-17 / 38. szám

2

1944 február 17.

4 25 évei BIOSz

100 gép dobta le a bombákat. Tüzek és, épületkárok keletkeztek. A lakosság vesztesége azonban aránylag csekély. (MTI)

Stockholmból jelentik: Az angol sajtóban állandóan jelentkeznek a filmbarát hangok. Nagy megértés tapasztalható Finnország iránt. A Daily Telegraph az elismerés hangján ír a finn nemzet derekasságáról. Jogosulatlannak mondja azt az orosz követelést, amely az 1940-i határokra vonatkozik, mert az a meg- okolás, hogy ezekre a határokra az oroszoknak hadászati szempontokból szükségük van, hamisnak bizonyult a későbbi idők folyamán. A maradandó béke előföltétele az, hogy Finnország szabadon igazgathassa magát. Az oroszok szándékairól nem tudni határozottat, annyi azonban bizonyos, hogy a Szovjetuniónak Finnország iránt való' magatartása próbakő gyanánt tekinthető a háború utáni magatartására nézve. (MTI)

Stockholmból jelentik: Paasiviki még mindig Stockholmban tartózkodik. Megbeszéléseiről nem lehet semmit sem megtudni. Erkko már visszaérkezett Helsinkibe. Visszaérkezése Után rögtön fölkereste a külügyminisztert. A megbeszélés után a külügyminiszter összehívta a parlamentet és közölte vele a szovjet kormány föltételeit, amelyekből nem hajlandó engedni. (MTI)

A brit hírszolgálat jelentése szerint Churchill már elküldte válaszát Sztálinnak a lengyel—szovjet viszály ügyének megoldására. Közben sorozatosan folynak a tárgyalások a londoni lengyel államférfiakkal. (MTI)

Isztanbuli jelentés szerint a szovjet el van szánva, hogy saját szempontja szerint oldja meg a lengyel-orosz kérdést. Közvetlen küszöbön áll a lengyel felszabadító bizottság megalakulása. (MTI)

A washingtoni képviselőház pénzügyi bizottságának ülésén Hull amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy még nem szabad biztosra venni a győzelmet. Minden szilárd békepolitika alapja a nemzeteknek együttműködése és az egészséges kereskedelmi politika. Azt hiszem, — mondotta végül a külügyminiszter — helyes, ha a háború után munkát adunk azoknak az embereknek, akiknek szükségük és joguk van erre. Fokoznunk kell a termelést, a szétosztást és a fogyasztást. (MTI)

A Nemzetközi Sajtó tudósító azt jelenti a partizánok ellen folytatott hafcokról, hogy a horvát-német csapatok felszabadító munkája során ismét használhatóvá vált a zágráb— gyékényes! vasútvonal is, úgy hogy a közel-1 jövőben már megindulhat a közvetlen vasúti forgalom Zágráb és Gyékényes között.

Szerbia déli részén, továbbá Montenegró területén a horvát-német tisztogató csapatok újabb előnyomulásokat tettek a partizán bandák megsemmisítésére. Spalató környékét újabb ellenséges légitámadás érte. (MTI)--- •

Bécsb

ől érkezett hír szerint meghalt Mária Terézia ausztriai főhercegnő, aki Károly Lajos főhercegnek, I. Ferenc József fivérének volt la felesége és így mostohaanyja néhai Ferenc Ferdinánd trónörökösnek.

Buenos Airesből jelentik: Az argentínai kormányválsággal kapcsolatban jelentik, hogy a külügyminiszter lemondását fiatal katonatisztek kényszerítették ki. A tisztek körülzárták a külügyminisztérium épületét. Forradalomról tehát nincs szó, az egész csak katonai puccs Volt. (MTI)

Alapításának negyedszázados évfordulóján a budapesti kereskedelmi és iparkamara dísztermében rendezte a Biztosító Intézetek Országos Szövetsége jubileumi díszközgyűlését, amelyen dr. Reményi-SchneUer Lajos pénzügy- miniszter képviseletében dr. Csizik Béla pénzügyi államtitkár jelent meg. A magyar társadalmi és közgazdasági élet számos kiválósága vett részt a biztosítási élet nagy eseményén;. A díszközgyűlésen Gebhardt Domonkos kormányfőtanácsos, a BIOSz elnöke elnökölt;. Megnyitó beszédében a szövetségnek a biztosító vállalatok és a nemzetgazdasági élet érdekében kifejtett tevékenységéről emlékezett meg, majd üdvözölte a megjelenteket. Az ünnepi beszédet Balabán Imre kormányfőtanácsos, az Első Magyar Általános Biztosító Társaság vezérigazgatója mondotta. Előadása rövid visszapillantás volt a magyar "biztosítási életnek és benne a BIOSz-nak negyed- százados működésére. Megemlékezett az alapítókról, az elmúlt két és fél évtized alatt működött vezetőkről és a szövetség jelenlegi vezetőségéről, majd a termet zsúfolásig megtöltő hallgatóság tetszésnyilvánításától kísérA magyar lóállomány világháború utáni nagy megritkulása — hála a magyar lótenyésztés felelős tényezői ügyszeretetének és buzgalmának — ma már csak a múlté. Az első nagy világégés után megrabolt méneseink és istállóink láttán sokan azt hitték, hogy a magyar lótenyésztés sohasem heveri ki a rettentő csapást. De a trianoni évek kezdetén lassan áldozatkész mozgalom indult meg és a lótenyésztés néhány régi, nagynevű képviselőjével új utakon, de mégis a régi lovas szellemben megkezdődött az új magyar lóiállomány toborzása. A tenyészmének és kancák, pompás versenylovak mind óriási ösz- szegekbe kerültek, de a magyar lótenyésztésnek nem lehetett más útja, csak előre, mindig csak előre. A zöld gyep, a galopp-versenyek nemsokára ismét magukhoz vonzották a régi lósportrajongó közönséget. De a magyar ügetőlótenyésztés előtt még sok olyan akadály volt, hogy senki se hitte volna: két évtized alatt éppen olyan népszerűvé válik, mint a galoppversenyek. A Magyar Vidéki Sajtó- tudósító budapesti munkatársa fölkereste H e d r y Béla nyug. altábornagyot, a Magyar Ügetőverseny Egyesület elnökét, aki a föltett kérdésre a következőket mondotta:

— A magyar úri gondolkozás mindig szeretettel gondol arra az állatra, amely őseinket elhozta messze Ázsiából a Kárpátmedencébe.

Ez az ál'at hűséges bajtársa lett a magyar vitézeknek a honfoglalás korától kezdve egész mind a mai napig.

A magyar lovas vitéz lett az őse a lovasság eszményképe, Árpádházi Szent László révén az egész középkor lovagi világának. A kurucok gyors lovaikkal hordozták Bethlen, Thököly, Rákóczi szabadságzászlóját. A magyar ló huszárja az egész világ egyik legfélelmesebb és örök időkig nélkülözhetetlen fegyvernemének megalapítója. Kossuth szabad Magyar- országát jórészt vágtató magyar paripák hátán védte a negyvennyolcas idők magyar honvédje. A világháború félelmetes »vörösördögei« a magyar lónak szereztek dicsőségek. És magyar paripa hozta a fehérvári utón első Emberünket, Kormányzó Urunkat, egészen a királyi vár palotájáig. Egész történelmünket át meg átszövi hűséges »szövetségesünk«, a nemes paripa története.

j ten, meggyőzően fejtegette, hogy a biztosítás nem üzleti öncél, nem öncélú üzlet, hanem küldetés és hivatás. A jubiláló szövetséget elsőnek Csizik Béla államtitkár üdvözölte, majd a vezető gazdasági érdekképviseletek kitűnőségei szólaltak fel és hangsúlyozták azt a közérdekű tevékenységet, amit a BIOSz a közgazdasági élet javára kifejt. A tárgysorozat következő pontjaként dr. Geszler Ödön titkár felolvasta a BIOSz végrehajtó bizottságának a díszközgyűlés elé terjesztett javaslatait, amelyeket a közgyűlés egyhangúan elfogadott. A határozat szerint' a BIOSz alapításának 25. évfordulója alkalmából kiváló szakírók bevonásával meghatja és kiadja a magyar biztosítás- ügy legutóbbi 25 évének történetét, továbbá közhasznú és jótékony célokra 50 ezer pengőt adományoz. A díszközgyűlés után Kállay Miklós miniszterelnök fogadta Gebhart Domonkost, a BIOSz elnökét és a jubileumi bizottság tagjait. A miniszterelnök nagy érdeklődéssel hallgatta Gebhardt jelentését s örömének adott kifejezést, hogy a biztosítási ág a súlyos viszonyok ellenére is megerősödött, végül jókívánságait tolmácsolta a további fejlődéshez.

— Minden magyar úr kötelességének érzi a magyar lótenyésztés ügyének felkarolását. Ebben legjobb és legszebb példával éppen a Kormányzó Ur és családja szolgál:

nincsen olyan kiemelkedő napja a magyar lósportnak, hogy ne tüntetné ki magas megjelenésével.

És ez a magas helyről jövő elismerés mindennél ösztönzőbben hatott a magyar lótenyésztésre. Egymásután alakultak a ménesek és istállók és valóban egymással versenyezve küzdenek a szebbnél-szebb magyar díjakért. A második világégésben nagyon sok állam elvesztette lóállományának legértékesebb részét, ezzel szemben a magyar lóállomány nőttön nő. Az ügetősport ma már nem néhány áldozatkész ember szenvedélye, hanem százezrek kedvenc verseny-sportja és a tenyésztők százainak komoly hivatása.

— Télen-nyáron, ősszel-tavasszal, esőben,

hóban, szélben, rekkenő forróságban rohan a magyar ügetőló diadalról-diadalra. Nemes kiválasztódás révén egyre jobban finomul lóállományunk, hiszen a díjak lehetővé teszik éppen a legjobb lovak számára a legtisztább versenyt, ahol kizárólag a nagyobb tudás érvényesül. Száz és száz ló jön évenként egyesületünk pályáira. Nemsokára megérkeznek új kétéveseink, a lószerető magyar ember hallja szinte türelmetlen nyihogásukat és rugkapá- lásukat. Jönnek, hogy új csúcsteljesítményekkel írják be nevüket aranykönyvünkbe. Ezalatt a magyar lótenyésztés mindig újabb és újabb híveket toboroz magának. És ez így van jól, mert most is csak Széchenyi álmát idézzük: elsők, igenis elsők akarunk lenni a lótenyésztés terén Európában. Erre kötelez bennünket a mult, a magyarság ősi lovas dicsősége és az a nagy megértés, amellyel a nagyközönség széles rétegeinél találkoztunk. (Zs. 1.)

Hirdessen a

hasábjain.

Egész történelmünket átszövi

a nemes paripa története

A magyar úri gondolkozás mindig szeretettel gondol a lóra, amely őseinket elhozta ide a messze Ázsiából