Zalai Magyar Élet, 1944. január-március (5. évfolyam, 1-72. szám)

1944-01-22 / 17. szám

6 Mtóswvíffo.f :t 1944 január 22. Eltűnő magyar árnyak nyomában... Magyar honfitársunk kalandja Marokkóban Kevesen tudják, hogy Északafrikában vala­mikor egy magyar ember milyen 'nagy 'szerepet játszott. Dombay Ferencről — mert ő volt ez a híres ember — a külföldi krónikák általában többet tudnak, mint az idehaza meg­jelent elbeszélések. Nem lesz érdektelen, ha ebben a történetben néhány szót ejtünk Ma­rokkó kalandos hőséről. Bendefy Lászlónak, az ismert magyar tu­dósnak köszönhetjük Dombay életének fel­tárását. A Dombay család Nyitra megyében Ivácskóíalván és Dombegyházán gazdálkodott. Hősünk édesapja az udvari kancellária tisztvi­selője volt, édesanyjának nevét eddig nem sikerült megállapítani. A szülők taníttatni kezdték igen tehetségesnek mutatkozó gyer­meküket, akinek különösen a nyelvek iránt volt nagy érzéke. Éppen ezért iskolái elvégzése Után külügyi szolgálatra akarták adni.' Ezekben az időkben járt Európában a ma­rokkói szultán követe. Szidi Mohamed szultán nem minden ok nélkül küldte megbízottját a Habsburg-udvarhoz. Tudnunk kell, hogy eb­ben az időben a Habsburg-birodalom virágzó kikötője, Fiume, élénk kereskedelmi összeköt­tetést folytatott a Földközi-tenger partján fek­vő országokkal. Mivel akkoriban hajóvámokról még nem nagyon eshetett szó, a FöidKö/.i- tenger túlsó partján fekvő keleti államok bar­bár fejedelmei nem egyszer kirabolták minden második, vagy harmadik kereskedelmi hajót és ezzel biztosították a maguk »hasznát«. Mivel évszázadok óta meghonosították ezt a szo­kást, természetes volt, hogy a Földközi-tenge­ren állandóak voltak a 'tengeri háborúk. A marokkói szultán éppen azért küldte el kö­vetét Bécsbe, hogy végleges megegyezést Kös­sön a császárral. Ez az okos és békeszerető szultán azt. akarta, hogy vessenek, egyszer s mindenkorra véget az esztelen vérontásnak és kössenek végleges békét a tengeren hajózó államok. A Bécsbe érkező nagyturbános keleti nagy­úr fényes kíséretével nagy érdeklődést keltett. A megegyezés után II. József császár viszo­nozni akarta keleti uralkodótársa követküldé­sét. Ebbe a küldöttségbe került be aztán Dombay Ferenc is. Az Adrián és a Földközi- tengeren végighajózva jutott el a követséggel együtt a magyar fiatalember Marokkóba, ahol átadta a szultánnak II. József ajándékait és irományait. térhessen. Hosszú utánjárással sikerült elérnie, hogy hazarendelték. Eleinte azt hitte, hogy át­helyezése Pest-Budára, vagy legalább is Bécs­be szól. Amikor azonban megtudta, hogy a horvátolasz határra helyezték császári tolmács­nak, eiszomorodott. Csak az az egyetlenegy körülmény vigasztalta, hogy új állomáshelyén sokkal közelebb van hazájához, mint az előb­biekben. Meg is nyugodott áthelyezésében és arra gondolt, hogy innen hamarabb tovább kerülhet szülőhazájába. Hoiivágya azonban nem sokáig tartott. Egyszerre újra felújultak előtte a távoli országban átélt emlékei és ismét viiSzakívácikozott a kalandos keleti udvar­ba, ahol annyi érdekes élményben volt része. Ekkor foglalta írásba élményeit. Sok siker ezek után azonban nem értet Nagynehezen kinevezték ugyan császári taná­csosnak, de új vágyait és álmait többé nem érhette el. Keletre sohasem került vissza. 1810- ben váratlanul elragadta a halál az élők közül, így fejezte be életét ez a kiváló eszű, kalandos sorsú magyar honfitársunk, akinek a följegy­zéseit érdemes lenne a magyar olvasóközönség számára hozzáférhetővé tenni. KEREKESHÁZY JÓZSEF. «Km»-, Tartalékos tisztek úiabb felvétele a haderőnkivüli szakszoSgálatos tisztek állományába A honvédelmi miniszter felhívást intéz a honvédség tartalékos tisztjeibe?, tisztjelöltjeihez és hadapród őrmestereihez, tio^y a honvédség hivatásos állományába, a honvéd szakszolgála tos tisztek állománycsoportja haderőnkivüli ki­képző szakmájába felvételüket kérhetik. Általá­ban azok pályázhatnak (nősemberek is), akik 35. életévüket túl nem lépték. A részletes pályázati fehéleiekrői felvilágosítási ad minden állománytest, csapattest, honvéd k egészítő és járási levente parancsnokság. A kérvényeket 1944. február 28-ig kell az elöljáró parancs­noksághoz benyújtani. (LHK) SZÍNHÁZ A zalaegerszegi műkedvelő társaság pro­gramjába vette, hogy a diákotthonok javára legközelebb színrehozza a Bolond Ásvayné című Harsányi-darabot. Ezt a körülményt nem tudhatta rétalapi Hlatky László színigazgató,, amikor előre megállapította zalaegerszegi elő­adásainak műsorát. Az igazgatóval tudatták, hogy az előadóterem átengedésének egyik föl­tétele az, hogy a Bolond Ásvayné színművet nem hozhatja színpadra. Nem tudjuk, meny­nyiben érzi versenytársnak a műkedvelő tár­saság a színészeket, csak azt állapítjuk meg, hogy az igazgatónak nem sikerült a meggyő­zés és így a jogáról le kellett mondania, nehogy a társulat nagyobb - érdekeit kockára tegye. A műsorváltozást sem a mi lapunkban, sem a színpadról nem jelentették be, valószí­nűleg tapintatosságból. Az előadás este 7 órára - volt hirdetve, azonban késedelem­mel történt a kezdés. Ennek oka az, hogy a közönség úgyszólván egy tömegben érkeze,tt és a járatlan jegyszedők összekeverték a he­lyekre való elrendezést. Emiatt sok galiba támadt. Végül is a színházi titkár csinált rendet. Közben az előadást mégis megkezdték, de a közönség rendezkedése miatt a darab első jelenetei teljesen érthetetlenek és élvez­hetetlenek voltak. Később újabb zavarokat idé­zett elő az ilyen fajsúlyú előadásra nem valói suhancoknak éretlen magaviseleté, akik azt hitték, hogy a moziban vannak. Emellett az ajtót is folyvást nyítogatták, úgy hogy a drámának finom árnyalatai sokat vesztettek hatásukban. Így állván a viszonyok, a darab, előadásához való hozzászólásunk csak nagy általánosságban mozoghat. A Kaméliás hölgy került előadásra zökkenéstől mentes stílusban, pergő folyamatossággal. Ez természetes is olyan gárdánál, amely egy-egy darab előadá­sába szeretettel belemélyedhet. Sándor Anna alakította az ezerrétü címszerepet, amely tele van sok lelki és fizikai színváltozásslaf, a 1 eg- finomabb belső rezdületekkel. Kitűnően be­szélő és ábrázoló színésznő, ezt meg kell mondanunk annak ellenére, hogy kísértenek bennünk Márkus Emíliának és mostanság Ba­jor Gizinek nagy emlékei. Kevésbbé sikerült azonban a haláljelenet. Ennek magyarázatául legyen az a körülmény, hogy a végső felvo­nást már el kellett nagyolni, kihagyásokkal csökkenteni, hogy a rendőrség intézkedésére az előadást a megállapított időben föltétlenül befejezhessék. A többi szereplő is jól megállta a helyét, csak itt-ott vettünk észre korszerűt­lenséget (Duval úr karkötő-órával!). A színházi iroda közli, hogy ma este 7 órakor, holnap, vasárnap délután 3 órakor és este 7 órakor a Bubus című Viaszary bo­hózat kerül színre. Az előadásokat a legpon­tosabban kezdik, kérik tehát a közönséget, hogy a helyét mindenki idejében foglalja (él. A helyfoglalás körül fölmerült nehézségek többé nem fognak előfordulni. a kamaraszínház műsora ZALAEGERSZEGEN: Hétfőn, 24-én: Zilahy: Szűz és a gödölye. Kedden, 25-én: Barabás: Gazdátlan asz- szony (vígjáték). Szerdán, 26-án: Dario Nicodemi: Árnyék. Az előadásokat a Művelődésházban tartják, az esti előadások mindig 7 órakor kezdőd­nek. A császár megbízásából hosszabb időt töltött a szultán udvarában. Hat esztendei ottléte alatt kitünően megtanulta az udvar nyelvét, elsajátította a marokkóiak szokásait. Hogy az emberiség számára köz­kinccsé tegye a marokkóiak nyelvét, latinra átültetett egy kitűnő szótárt is. Komoly mun­kásságáért maga a szultán is megbecsülte hon­fitársunkat. Annyira megszerette a követet, hogy igen\fontos politikai ügyekben .sokszor kikérte tanácsát. Ki tudja, mi minden lehetett volna Dombay Ferencből, ha nem tört volna ki hirtelen II. józsef császár háborúja a törö­kökkel és ezáltal nem vált volna tarthatatlanná a keresztény magyar követ helyzete Marok­kóban. A bennszülöttek durva módon adták tudomására, hogy fölöslegesen .tartózkodik or­szágukban. Cédulákkal és levágott rabszolga­fejekkel, amelyeket nap-nap után ajtaja előtt helyeztek el ismeretlen tettesek, tudomására hozták, hogy ha nem távozik el országukból, Ugyanaz a sors vár rá, mivel a bennszülöttek keresztény kémnek tekintik. Dombaynak ekkor nem volt mit tennie, át­hajózott a szemben lévő parton fekvő Spanyol- országba. Itt is csakhamar fölfelé ívelt pá­lyája. Bekerült a legelőkelőbb nemesi körökbe. Megnősült, feleségül vette egy előkelő spanyol nemes leányát. Bár áldott és boldog házas- életet élt, mégis rosszul érezte magát messze idegenben. Egyetlen vágya az volt, hogy hsza­Bányász kiképzésre toboroznak leventéket A honvédelmi miniszter a kultusz- és ipar­ügyi miniszterekkel egyeiér ésben a bányász- szakmunkásoK uiánpótiásának biztosítására egye­lőre 350 ifjút kivárt bányász-szakmunkássá (vájárnak) kiképezni. A leventeifjuság körében megindult a toborzás és a fiatalságot felszólít­ják, hogy jelentkezzék a bányászati pályára. A jelentkezési feltételek megkövetelik, hogy az ifjú legalább ebben az évben betöltse 16-ik életévét. Jelentkezési határidő 1944 február 15. A jelentkezés önkéntes, de a jelentkezési nyilat­kozat és a szülői nyilatkozat aláírása után visszalépni csak külön engedéllyel lehet. A jelent­kezők kiválasztásánál elsősorban a hadiárvák, másodsorban hadigyámoltak és a sokgyermekes családok fiai jöhetnek tekintetbe. A bányász­kiképzés Dorogon, Tatabányán, Pécsen, Ózdon, Diósgyőrött és Perepusztán történik és két évig tart. A kiképzésre jelentkező az előirt műszakok teljesítése után vájárképző tan­folyamra mehetnek és vájárvizsgát tehetnek. A bányász-szakmán kivül minden más (gép­kocsivezetői, traktorkezelői, cséplőgépkezelői stb) kiképzésben is részesül. A jelentkezetteket a bányaüzemek épületeiben helyezik el, teljes ellátást, orvosi kezelést és megfelelő zsebpénzt is kapnak. A kiképzendőket első felszerelésként ruházattal, lábbelivel és fehérneművel a szülők­nek kel! ellátniok. Zalai magyar testvér, a te újságod a Magyar elet A te szíved írja annak minden sorát. Ragaszkodjál hozzá, mint a leghűbb barátodhoz és TERJESZD MINDENFELÉ. A háborúnak idegtépő viharában ez a te lelkiismereted.

Next

/
Thumbnails
Contents