Zalai Magyar Élet, 1944. január-március (5. évfolyam, 1-72. szám)
1944-02-12 / 34. szám
6 m/Miet 1944 február 12. Hetvenötéves a budapesti állatkert 75 évvel ezelőtt nemes Pest városában néhány lelkes rajongó megalakította az Állatkerti Részvénytársulat elnevezésű alakulatot. Amig ez az alapítás ilyen simán lebonyolódott, természetesen sok akadályt és előítéletet kellett leküzdeni. Azután is sok nehézséggel kellett megbirkózniok a merőben új intézmény megalakitóinak, nem utolsósorban azzal, hogy az állatkertben nem voltak — állatok és ezeket sok éven ál ajándékozókedvü mecénások bőkezűségéből kellett összegyűjteniök Bizony, el lehet mondani, hogy emberfeletti munkába került, amig a mai, világviszonylatban is nagyszerű budapesti állatkert kiteljesedett. A Társulat nagy munkával rábírta a város anácsát, hogy az állatkert létesítéséhez szükséges területet engedje át. Évi egy darab császári arany jelképes területbér ellenében 31 holdat és 600 négyzetölet vettek át erre a célra, ott, ahol ma is fennáll az állatkert, az Aréna-ut mentén, a Városliget északnyugati csücskében. Akkoriban vigasztalan homoksivatag volt ez a terület, legfeljebb néhány csenevész fa árválkodott rajta. A Társulat mégis rövid idő alatt hozzáértő munkával megépítette ott az állatkert legfontosabb berendezéseit; a madarak és a kisebb állatok házait, a baglyok számára való romokat, az oroszlánok ketreceit, a majmok házát, a különféle istállókat, a vidrák medencéjét és még sok más mindent. Állatkert ajándékokból Amikor egy év alatt az új állatkert minden nagyszerű berendezése elkészült, meg lehetett tartani az avatóünnepséget és ezzel kapcsolatosan a megnyitót is. 1866. augusztus 9-én folyt le a nevezetes ünnepség, amely nagy felvonulással kezdődött. Ezen az Állatkerti Részvénytársulat egész vezetősége résztvett és a déli harangozáskor indult meg „zászló elő- vitelével.“ A megnyitáskor a hivatalos személyiségeken kívül természetesen a komolyan érdeklődők és a kiváncsiak ezrei is megjelentek. Az új állatkert még nem volt teljes, ami nem is volt csodálatos, hiszen egy esztendő leforgása alatt még nem lehetett a világ minden részéből a nevezetesebb és látványosság szempontjából erős vonzóerőt jelentő állatokat összegyűjteni, egyrészt a tetemes költségek, másrészt a nehézkes közlekedési lehetőségek miatt. Mégis összegyűlt sok érdekes állat. Ezeket túlnyomórészben ajándékba kapta a pesti állatkert. így Xantus János, a tudós utazó és néprajzi iró Mexikóból küldött sok állatot. Gerenday József egyetemi tanár pedig idehaza gyűjtögette a ritkább hazai állatfajtákat. József főherceg, a cigányok nagy pártfogója, szintén az adományozók közé tartozott. ‘Gróf Batthyányi Elemér pedig ikervári uradalmában nevelt indiai tigrisét adta oda. Egy lengyel herceg, Csetvertinszky Borisz, szintén több állattal kedveskedett az állatkertnek. Erzsébet királyné zsiráfja Sőt Erzsébet királyasszony is az ajándékozók sorába lépett: amikor Klotild főhercegasszonnyal megtekintette az új látványosságot, remek zsiráfot küldött hálája jeléül és azért, hogy az intézményt gazdagítsa. Így lassan benépesedett a pesti állatkert. Madarak, emlősállatok, ritka viziállatok, hüllők, nagyvadak, ragadozók, sarki állatok, halak és érdekes, ritka fajták kerültek mind nagyobb tömegben az állatkertbe, ügy hogy az állatok lakásai megteltek és időnként kibővítésről, vagy újak építéséről kellett gondoskodni. A fővárosi és vidéki közönség hamarosan megkedvelte az új, eddig nélkülözött nagyszerű látnivalót és igy évről-évre rohamosan emelkedett a látogatók száma. Később cirkuszoknak adtak engedélyt, hogy az állatkert területén telepedjenek le és bizonyos ideig mulattassák a látogatókat. Óriások, törpék, szakállas hölgyek, birkózók, cellövők, légtornászok, léghajósok, szörnyszülöttek, vadnépek csoportjai szerepeltek abban az időben az állatkertben, sőt még a világhírű összenőtt sziámi ikreket is vendágszerepeltették ott élelmes vállalkozók. Lappok, zuluk és indiánok Voltak tűzijátékok és néprajzi bemutatók is. Lappok a rénszarvasaikkal, afrikai négerek a tevéikkel, északamerikai indiánok és délafrikai zuluk és más különféle égtáji emberek szerepellek az áliaikertben. Bemutattak nemzeti táncaikat, ünnepségeiket, különböző szokásaikat, harcaikat, hétköznapi életüket és munkájukat és természetes, hogv ezeknek a hol hátborzongató, hol mulatságos furcsaságoknak mindig akadt élvező, bámészkodó közönsége. És még sok más látványosság színhelye volt a pesti állatkert, amelynek a hetvenes években alkalmazott igazgat ja, Serák Károly szülte ezeket a különös ötleteket Mint cirkuszigazgató, bizonyára nagy vagyont szerzett volna az ötletei révén, mert a városról-városra vándorló társulattal a mindenhova újat vivő művészek mindenütt vonzották volna a közönséget, ugyanegy városban azonban nem sokáig lehetett lekötni a közönséget az egymáshoz mégis hasonlító mutatványokkal így aztán lanyhulni kezdett az érdeklődés és a közönség lassan elmaradozott az állatkertből. Ősbudavára . . . Már csak a gyerekek tartottak ki az állatkert mellett hűségesen, mert vonzotta őket egy- egy négylábú kedvencük, mint Jónás, a víziló és Sziám, a szelíd elefánt. És a kedvesen komiszkodó, szemtelen, de embermódra értelmes majmok nagy hada. Ekkor még egy kísérlet történt az állatkert régi fényének visszaállítására. Egy Harmorek nevű osztrák építész, az állatkert északkeleti részében megépítette a pesti Potemkin-falut: Ösbudavárát (a millénium alkalmából) és a deszkából, habarcsból és nádból emelt renaissance és gót paloták és török mecsetek, Abdi basa konakja megint ezer és ezer embert vonzottak ki a liget fái alá Serák igazgató halála után Lónyay Géza lett az állatkert igazgatója. Lónyay nem tudott segíteni a mindinkább romló helyzeten, az állatok sorra pusztultak, mire a kormány — hogy az esetleges botrányt elkerülje — elrendelte az Állatkerti Társulat feloszlatását. Ezután maga a székesfőváros vette pártfogásába az ügyet. Sokmilliós befektetéssel, nagyvonalú keretek között — Hagenbeck módszerei szerint — átrendezte és átépítette az állatkertet, amelyet 1912-ben újra megnyitottak és átadtak a forgalomnak. A meguihodott állatkert Amióta a budapesti állatkert a székesfőváros tulajdona, az érdekes intézmény teljes virágzásnak indult. Berendezése és felszerelése a különféle állatok elhelyezése a mai kornak mindenben megfelelő; az elv az, hogy a különféle állatoknak meg kell adni az életkörülményeiknek és természetes életüknek megfelelő környezetet és lakást. Vagyis nem a lélektelen, sivár, gyilkos és unalmas ketrec-életet, hanem minden állat egyéniségének megfelelő helyet, az oroszlánoknak tágas barlangot, délszaki tájak szárnyasainak lótuszvirágos tavat, a jegesmedvéknek és fókáknak élesszélü tengeri sziklákat, a vízilónak iszapos folyómedret, a keselyüknek és baglyoknak vén, düledező romokat vagy sziklákat, a krokodiloknak bozótos, lan- gyosvizü mocsarakat és igy tovább. Az ilyen környezetben a rab állatok felejtik szánalmas helyzetűket, beleélik magukat a szülőhelyükhöz hasonló környezetbe és nem esnek búskomorságba s nem pusztulnak el hamar. A jubiláló budapesti állatkert ma az elsők között van a hasonló intézmények sorában az egész világon. Állatai között rengeteg a ritka, sőt a csak itt fellelhető állat is és a tudományos körök szerint is hézagpótló tudományos intézmény, amelyet nem egy város mintául FERENCJÓZSEF KESERÜVIZ tekint Erre a rangot jelentő elismerésre büszke lehet az állatkert tulajdonosa és az ország is, amely a tudomány, a műveltség érdekében szegénysége idején is tudott komoly, nagy áldozatokat hozni. PÉCHY-HORVÁTH REZSŐ. HETI ÉRDEKESSÉGEK A divatváltozások mindenre kiterjednek. Még emlékezünk az utcai nyalókára. Virágzott és eltűnt, megúntuk. Ur és nem úr, felnőtt és gyerek, asszony, leány egyaránt bolondja volt. Elmaradott embernek számított az, aki az utcán nem nyalókázott. Múlt az idő és elfelejtettük. Most azonban új alakban jött megint divatba. A bemutató a legutóbbi országos vásáron volt és mondhatjuk, fényesen sikerült. Az új bolondság meghódította az egész város járó-kelőit. Vattafinom rózsaszínű puffancsról van szó, cukros levegő felfújva, álomszín pókhálóruhában, amelyet horgolótűszerü pálcikán tart a boldog nyalogatója. Egy példányt 50 fillérért adnak. Hátránya a puffancsnak, hogy vajmii terjedelmes, előnye azonban, hogy ugyanazt a példányt egyszerre többen is nyalogathatják, anji az érzelem közvetítésének igen hatásos eszköze. Ezenkívül, mivel természetesen a nyelv kitolásával jár, a közös nyalókán nyala- kodók egymás nyelvének, rövidebb, vagy hosz- szabb voltának, húsosabb, vagy soványabb kiadásának tanulmányozásából fontos jellembelikövetkeztetésekre jutnak, ami az embereknek egymással való érintkezésében igen hasznos valami. P. P. INNEN IS — ONNAN IS A pálos szerzeteseket Lengyelországból meghívták a leghíresebb horvát kegyhelynek, Máriabisztricának gondozására. — Áz angol kormány felszólította a katonákat, hogy mint tartalékosok, önként vállaljanak munkát a szénbányákban. — A svéd orvostudomány állítólag a heparin nevű gyógyszerben találta meg az úgynevezett trombózis ellenszerét. A heparin megakadályozza a műtéttel kapcsolatban 'előfordulható vérrögök, vagyis az alvadt vér ikeletkezését, amely halált idézhet elő. —■* Elgázolt a szegedi kisvasút a hófúvásban három fiatalembert. Közülük Somogyi József makói és Hamada Mihály kárpátaljai legény meghalt. — 200—200 pengő pénzbüntetéssel sújtotta a bíróság Bulla Elma, Muráti Lili, Lázár Mária és Csikós Rózsi színésznőket, mivel mint károsultak az idézés ellenére sem jelentek meg egy csalási bűnügy főtárgyalá- sán. — Átmenetgazdálkodási szakosztályt létesítettek a kereskedelmi minisztériumban. —■ Titkos szövöttárú raktárt lepleztek le Szabadkán özv. Beck Aladárné lakásán. Megállapították, hogy az asszony feketén értékesítette a holmikat, amelyeknek értéke 25 ezer pengőre mg, — Lelőtték a csendőrök a Talabor völgyét hónapokon át rettegésben tartó Riskó György haramiát. A betyárt a havason levő kalyibája körül találták még. Az első lövést égy orvul elejtett őz fedezékéből ő adta a csendőrökre, de nem talált. — Légiriadó alatt álkulccsal behatolt a tolnamegyei Kalocsa község katolikus templomába két csavargó és bátyúkba kötve ellopták az egyházi ruhákat. — Feldühösítette a sertéskant a csaholó kutya. Végn István pásztor ráhúzott furkósbot- jával a kanra, mire ez a pásztornak esett és megharapta. Mivel a pásztor nem törődött a sebével, hanem tovább végezte a munkáját, belehalt a vérveszteségbe. — Súlyos pénzbüntetésre ítéltek Kaposvárott három egyetemi hallgatót, akik nyilvános helyen becsmérlő kifejezésekkel illették volt gimnáziumi tanárjukat.
