Zalai Magyar Élet, 1944. január-március (5. évfolyam, 1-72. szám)

1944-02-05 / 28. szám

8 XET 1944 február 5. Zalai gazdák iskolája: Hogyan osszuk be a sziiótakarmányt? Az elmúlt évben több takarmánysziló épült Magyarországon, mint az előző években össze­sen. Vonatkozik ez Zalára is. Ez bizonyítja leg jobban azt, hogy a takarmányellátás terén a sziló a korszerű dolgozó gazda udvarában ma már nélkülözhetetlen. Ha nem volna ez, akkor az előző években megépült szilók után újak már nem létesültek volna. Különösen a háborús anyagbeszerzési nehézségekkel teli időben érvé­nyes ez a megállapítás. Igen kevés gazdának van oly méretű szilója, hogy abból ősztől tavaszig elláthassa állatait zöldet pótló takarmányokkal. Aki oly szeren­csés, hogy állami hozzájárulással építhetett, a hozzájárulás nem oly mérvű, hogy a belőle felépült sziló 6—7 hónapra szükséges takar­mányt befogadjon. Aki a saját erejéből épített, az egyszerre nem tudott oly befogadó képes­ségűt építeni, vagy ha volt ehhez tehetsége, először meg akart arról győződni, hogy érdemes befektetés lesz-e? A szilók száma bármennyire is megnőtt, nagyon kevés az olyan gazda, aki kijelenthetné: többet már nem építek 1 Takarmányhiánnyal küzdünk. Jó segítség a sziló, amig adja a belérakodtat. Mi lesz, ha kiürül ? Egyszerű lenne a válasz, ha azt felel­hetnénk erre, hogy minden keveset be lehet osztani, osszuk be hát ezt is ősztől tavaszig minden napra. Akik az erjesztett takarmányt ismerik, tudják, hogy ha ez a levegő hatásá­nak van kitéve, akkor megsavanyodik. Ezért kellene oly ütemben fogyasztani, hogy naponta a felületről legalább 5—5 cm. lekerüljön. Épen ez a hiba. Hogy a téli takarmányozási időszak­nak mind a 180 napjára jusson belőle, 180x5 cm. magas réteggel kellene rendelkeznünk. Ülepedést is beleszámítva, legkevesebb 10 méter takarmányvastagságnak kellene lennie, hogy a napi 5 cm.-t kiadja. A legtöbb gazdának csak fele vastagságnyi ízilótakarmánya van. Az állami hozzájárulással épült szilók is csak fele vastagságnyi takar­mányt adnak ki. A vágy, hogy beteleléstől zöldig elég legyen, igy nem lehet valóság. Ezt a takarmányt nem lehet úgy beosztani, ha még Oly kevés is, mint a szénát vagy a répát, hogy a kívánatos időre jusson belőle. A sziló takar­mány természete ezt mutatja. De, ha mélyebben gondolkodunk és keressük a takarmány tovább erjedésének az okát, az okot megszüntetjük, akkor a vágyból valóság lesz 1 A kibontott szilótakarmány tovább erjed, majd megsavanyodik a levegő hatására. A felső, levegőnek kitett rész, ha azt másnap el nem használjuk, harmad-negyednap értékében annyira romlik, hogy takarmányozásra alkalmatlan lesz. Oka a levegő hatása. Ha a kibontott takar­mányt a levegő hatásától meg tudjuk védeni, akkor, amig ez a megvédés tart, illetve a levegő el lesz távolitva, a takarmány használ­ható marad. Minden szilógazda tudja, hogy a földtakaró védi meg leginkább meg­töltött szdónkat a levegőtől Magától értetődő lenne, hogy tökéletes lég­elzárás lenne az, ha minden takarmány hasz­nálat után újra födnénk fogyó állapotban levő szilótakarmányunkat. Ez kivihetetlen. Mi közelíti meg a jó légeizárást ? Az apró polyvaréteg. Tíz centi vastag lóhere vagy apró gabonapolyva réteg megfelelő légeizárást biztosit a szilónál. Van gazda, aki földelés helyett jól megnedve­sített polyvát használ megtöltés után. Termé­szetesen az erjedéshez szükséges jó légelzárást nem 10, hanem 40—50 cm. vastag és vízzel telített, jól megtömött polyvaréteggel biztosítja. A sziiótakarmányt téli vizenyős takar­mányként használjuk fel. Hatása, felhasználása olyan, mint a répáé, burgonyáé. Ezeket nem tisztán adjuk állagaink elé, hanem felaprózva és pelyvával jól össze­keverve. A szilóból kiszedett takarmányhoz is ezt keverünk. A keverést elvégezhetjük bent a szilóban. Amint a mái adagot levesszük egyen­letes vastagságban, nyomban beterítjük 10 cm. vastagon az oda készített polyvával. Tökélete­sebb iégelzárás elérése miatt, enyhén sós vízzel a polyvaréteget át is öntözhetjük, lábbal meg taposhatjuk. Másnap, amikor elvisszük a más­napi adagot, a polyvával nem szükséges 5 cm. vastag takarmányréteget lefejteni, ha egy* két centiméter vastag kerül is csak le, az ott maradó réteg felszíne nem tud erjedni, mert nyomban, várakozás nélkül ráteritjük a kővet­kező napi polyva szükségletet. Világos ebből, hogy nem kell magunkat tartani az előirt öt centiméter vastagságú réteg­hez. Ha ősszel a takarmányvastagság 700—800 cm. helyett csak fele annyi, akkor is eloszthat­juk a takarmányt ősztől tavaszig terjedő időre. Mi a teendő akkor, ha nincs elegendő poly- vánk ? Látjuk, hogy meglehetős nagy mennyi­ségű polyvára lenne szükség. Talán akkora ez a mennyiség, hogy az állatok azt nem is tudják felvenni. Kétféleképen járhatunk el ebben az esetben. Az egyik esetet akkor alkalmazzuk, ha a polyva szükségletünk fele fedezve van és azt a bekevert szilótakarmánnyal együtt állataink el is tudják fogyasztani. Ebben az esetben a polyvaréteg alatt a szilófelületről a takarmányt felváltva fogyasztjuk. Ma az egyik felét, holnap a másikat. Mivel csak féi felületről hántjuk le a sziiótakarmányt, abból kétszeres vastagságot, három-négy centimétert veszünk le felváltva, miközben a polyvának csak felét, a fél felület feletti részét használjuk el. Természetes, hogy a kibontott fele felületre haladéktalanul ráterit­jük a holnaputáni polyvát, azt sós vízzel le­öntözzük és betapossuk. A másik eljárást akkor alkalmazzuk, amikor polyvával nagyon szűkösen állunk. Nem jut a szilótakarmány közé 6e. Ezt kénytelenek vagyunk tisztán etetni. Ebben az esetben is egy-egy nap csak a sziló fél felületéről szedjük le a takar­mányt, de ezt megelőzően a rajta levő levegőt elzáró polyvát az érintetlen felületre szórjuk, ami szintén polyvával van fedve! Amikor a kívánt takarmány mennyiséget lehántjuk, a polyvát visszahúzzuk és rátapossuk. A következő napi felületen érintetlenül hagyjuk a polyvát. Arra ügyeljünk, hogy polyva-visszaszórás alkal­mával a villával vagy az alkalmazandó kézi eszközzel a polyvát, vagy az alatta levő sziló- takarmányt fel ne lazítsuk Ha lazaságot veszünk észre, azt tiprással szüntessük meg. E második eljárás esetén csak időről-időre kell polyvát pótolnunk. A takarmánnyal mindig kerül be polyva is. Bármily kis mennyiség ez» a réteg megvékonyodik. Ki kell egészíteni! Az igy ismertetett szilókezelés nem igen ad többletmunkát a gazdának. Igen megéri, mert általa épen úgy beoszthatjuk a szilóban elrak­tározott takarmányt is, mint a padlásra, pajtába vagy kazalba rakodtat. Nem állítja a sziló a gazdát oly kérdés elé, amelyre ne tudná meg-, adni a választ. PÖRNECZI JÓZSEF» FERENCJOISEF KESERUVIZ Mozi - Film AZ EDISON-MOZGO MŰSORA, Szombat, vasárnap, hétfő: Gróf Monte Christo. II. rész. Kedd, szerda: Láthatatlan bilincs. Csütörtök, péntek: Toprini nász (magyar film). Szombat, vasárnap, hétfő, kedd, szerda: Férfihűség (magyar film). Csütörtök: Úszó város. Péntek, szombat, vasárnap, hétfő: Heten, mint a gonoszok (magyar film). A SÜMEGI APOLLO FILMSZÍNHÁZ ELŐADÁSAI. (Teteton 47.) 6-án, vasárnap fél 3, 5, negyed 8 órakor; Jómadár (magyar film) Február 8-án, szerdán negyed 8 órakor; Őnagysága titkárja. Február 12-én, szombaton negyed 8 é& 13-án, vasárnap fél 3, 5, negyed 8 órakor; Emberek a kövek közt (magyar film). Laptulajdonos: Zalai Magyar Elet lapkiadó kft. Felelős kiadó: Dr. Pesthy Pál. Kakas Ágoston nyomdája, Zalaegerszeg. Telefon 131. Minden alkalomra ss könyv! Mindenféle könyvet, Írószert, kegytárgyakat, hanglemezeket. lemezjátszó gépeket stb. előnyös árban, nagy választékban talál a Kakas-nyomda könyv, papír, Írószer és zenemükereskedésében Zalaegerszeg, Kossuth Laios-u. 8. Telelőn 131.

Next

/
Thumbnails
Contents