Zalai Magyar Élet, 1944. január-március (5. évfolyam, 1-72. szám)
1944-02-05 / 28. szám
1944 február 5. 5 A Muravidék múltja évszámokban 1600-tól 1700-is 1600- ban Kanizsa két parancsnoka, Kiaja Mehemet és Ibrahim végigkalandozzák a Muravidéket. 1601- ben Bánffy Miklós, Alsólendva ura szétveri az Alsólendvát támadó török sereget. A rendi országgyűlés elrendeli az alsólendvai vár megerősítését a kanizsai törökök ellen. Csendlakon a református lelkész mellett katolikus pap is működik. 1603- ban a törökök kétszer támadják Alsólendvát. Fölégetik a város északi részét, a templomot és a kolostort. 1604- ben a törökök ismét eredmény nélkül (támadják Alsólendvát. 1605- ben Tratmannsdorfer tótországi tábornok végigpusztítja a Muravidéket, mert népe behódolt Bocskaynak. A battyánfalvi és belatinci várat felgyújtotta. 1608-ban Bánffy Miklós az 1603-ban a törökök által felgyújtott alsólendvai templom helyett újat építtetett. 1612-ben a muravidéki kálvinisták esperes- sége Vízlendván volt. 1618-ban az országgyűlés a magyar—stájer határviilongások okainak felülvizsgálatával Bánffy Kristófot, Alsólendva urát bízta meg. 1621-ben teljesen meg volt szervezve a muravidéki református egyház. 1626- ban a kanizsai törökök végigkalandozzák a Muravidéket és sok embert elhajtanak. 1627- ben Muraszombaton két református lelkész működött: Szvetics György, Széchy udvari lelkésze és Gederóci János, városi. 1635-ben Belatincot emlékeinkben még mindig Cserneczszegh néven említik. muraszombati esperességben. Széchy Péter elűzi a felsőlendvai református lelkészt. 1679- ben a Zichy nemzetség grófi rangot kapott. 1680- ban döghalál dühöngött Muraszombatban. 1681 évi törvény a muravidéki evangélikus hívek részére Nemescsótot jelölte ki artikuláris helynek. 1682-ben I. Lipót eladta Belatinc várát tartozékaival együtt Széchenyi György hercegiprímásnak 200 ezer forintért. 1686- ban Budavára visszavételénél a Muravidék népe gróf Batthyány Ádám seregében harcol. 1687- ben 1. Liipót Alsólendvát tartozékaival együtt ajándékba adja herceg Esterházy Pálnak. Szapáry Péter megveszi gróf Kéry Ferenc- től és felesége, Széchy Júliától Muraszombatot 40 faluval és 4 pusztával. 1688- ban Lendvavásárhely oppidum, Bán- tornya civitas nevet visel. 1690-ben Bagonyán csak 100 katolikus lélek volt, a többi protestáns. Lendvavásárhely lakosságának túlnyomó része protestáns. Szapáry Péter, Muraszombat földesura »Muraszombat örökös ura« címet kap. Bokros Bálint veszprémi üutlaró lílliizí jelenleg Zalaegerszegen kútfúrásokat végez és vállal. Baross Szövetség Gróf Batthyány Ádám, battyánfalvai földesúr és Zichy István, a belatinci Zichy család elődje visszaveszik a töröktől Kanizsát. Ugyanekkor a Muravidék megszabadul a törököktől. 1697- ben I. Lipót grófi rangra emeli Belatinc urát, Széchenyi Györgyöt. Ez évi okirat megőrizte a muravidéki török földesurak neveit. 1698- ban Kazó István prépostot küldi a győri püspök a Muravidékre, hogy felülvizsgálja az egyházi állapotokat. Cserföldön templomot építenek. Alsólendvának katolikus lelkésze van. Megszűnt a mártonhelyi és nagydolányi református egyházközség. 1700-ban I. Lipót bárói címet adományoz Ebergényi László tábornagy, belatinci földes- | úrnak. GUM1LÁR FERENC. Asszonyírás a boldog zalai faluból... 1640- ben a törökök kirabolják Muramelen- cét, Muraszigetet és Murabesztercét. Ugyanekkor egy másik török csoport végigpusztítja a vidéket Muraszombattól Regedéig. 1641- ben Hasszán basa felhívja a Muravidék népét, hqgy ismerje el a török uralmat. 1643- ból való a legrégibb vend írott emlék, a mártonhelyi szerződés. 1644- ben halt ki az alsólendvai Bánffy- család férfi ága. 1646-ban a törökök ismét megjelennek a Muravidéken és kirabolják. 1648- ban III. Ferdinánd Alsólendvát és Be- latinoot tartozékaival együtt odaajándékozta gróf «Nádasdy Ferenc országbírónak. Ugyanez évi összeírás szerint Zrínyi Miklósnak Battyándon és Vashidegkuton egy-egy portája van. 1649- ben heves ütközet volt a törökök és magyarok között Muraszombatnál. 1652-ben a nagykanizsai török agák dorgáló levelet intéztek a mártonhelyi református lelkésznek az egyházi adó miatt. 1656-ban Muraszombat ismét a törökök martaléka lett. 1662-ben született gróf Batthyány Ádám, battyánfalvai földesúr, kiváló hadvezér. 1664-ben a Szentgotthárdnál megvert török sereg rabol és gyilkol a Muravidéken. 1670- ben Csendlakon református nagygyűlés volt. 1671- ben a törökök felgyújtották a bántor- nyai templomot és végigkalandozták a Muravidéket. Lefejezik Alsólendva és Belatinc urát, gróf Nádasdy Ferencet. 1672- ben megindul az ellenreformáció a Tifztelef tel értesítjük nagyra becsült üzletfeleinket, hogy férjem szobafestő és mázoló Iparát tovább is folytatjuk. Kérjük szives pártfogásukat Gzv. Kerkav József né és gyermekei. Hát bizony gyönyörű dolog is falun élni! De hát mit tud abból a szegény városi ember, az ő rohanó, villanyvilágításos, fürdőszobás, színházas életével? Honnan tudhatná szegény, hogy milyen csodálatos örömek, változatos szórakozások és gondtalan kényelem teszi széppé a falusi életet? Mennyi békességet, egészséget jelent már maga az a szó is, hogy — falu! Ebben a szóban benne van a jó levegő, amelyet csak a hajnalhasadáskor meginduló csordák fölverte por tesz enyhén karcossá, de viszont, hogy estig így maradjon, arról száz szekér gondoskodik. Lehet ilyenkor elmerengeni, nyissak ablakot, vagy ne nyissak? Ha nem nyitok, csak azt szívom be,' amit már egyszer beszívtam. Ha nyitok, a levegőben por alakjában kavargó mást is beszívhatom. No, de aztán este, amikor minden elcsendesül, a petróleumlámpa szikrázó fénye mellett különös boldogság élvezni az ablakon betóduló lepkéket és rovarokat, föltéve, ha ezt a hangulatos képet el nem rontja a cilinder, amely közben elpattanik, .. „ Az sem baj, hogy ez csak rövid pár hónapig tart, mert az őszi eső beálltával annyi szórakozást nyújt a négy fal, amennyit csak akarunk. Ilyenkor kezdődik a csatornázás, amelyet gyűlés nélkül, költségmentesen lehet egy »kapa« segítségével lebonyolítani s így könnyűszerrel megszabadul az ember a betolakodó sár- tömegtől. De a tél! Az aztán már valóban gyönyörű! Nincs jobb érzés a világon, mint tomboló hó- förgetegben, duruzsoló kályha mellett ágyban nyugodtan feküdni, a felszökött lázmérőt nézegetve és eltűnődni egy ici-pici kis feladaton, vájjon a tíz kilométer távolságra orvosért küldött kocsi orvossal jön-e, vagy anélkül. No és a tavasz! Hát annál kedvesebbet, mint a tavasz, falun még elképzelni sem lehet. Aki nem hiszi, nézze meg. Mert bizony falun nem járnak piacra, nem töltik drága idejüket a válogatással, hanem mikor megjön a kikelet és a fagyos föld egy kicsit is enged merevségéből, megkezdődik annak »szeretése«. Reggeltől estig derékszögbe hajolva (guggolva is lehet) túrják, marják, morzsolgatják a talajt, hogy előkészítsék a mag "befogadására. Fű- hegyire aztán kikelnek az aprójószágok is, hogy segítsenek a kibújt veteményt hol kikaparni, hol lecsipkedni. No, de ez sem baj, mert ha szárazság van, úgy is kisül, ha meg sok az eső, kirothad... így aztán hosszú hetek, hónapok keserves öntözése, kapálása után legalább megvan az eredmény, hogy nem drága pénzért vettem, hanem magamnak termett. A falusi embernek mindene megvan a ház körül. Ami csirkét a szarka el nem vitt, a kolera el nem pusztított és a szomszéd el nem lopott — az mind az övé. Etetni való is van bőven, nem kell hurcolni pincétől padlásig, hogy meg ne találják, hisz az övé, neki termett. Nagyon természetes, hogy túlzott igényeket a mai világban nem támaszthat. Ha marhahúst akar hozatni a városból, hát nyugodjék bele, ha nem az ő részükre vágtákj. Az egyéni tisztálkodáshoz pedig a legmesz- szebbmenő kényelem áll rendelkezésre. Akinek fürödhetnékje van, az hordhatja néhányad magával a vizet ki-be és hosszú gyakorlat után azt is tudni fogja, hány mosófazék meleg víz kell egy tisztálkodáshoz, Ha pedig többen is akarnak ilyen fényűzést, hát várjanak sorára, A köztisztasági intézmény is tökéletes, mindenki elsöpri a — másik háza elejét — a szájával, % T{ A társadalmi élet szintén szép és változatos. A sokféle alakban ismert kvaterkázás azért mégis csak a legszebb — az elbeszélésekben. Valójában három-négy egymásra utalt ember barátkozása, amely lassan-lassan hatalomféltéssé, személyeskedéssé, nem egyszer gyűlöletté fajul. Az egymás zsebébe, gyomrába látó, egymás apró-cseprő hibáit ismerő és végtére egymást százszor megúnt emberek szomorújátéka ez, amely mindenki másnak »komédia«. A falura került nadrágos ember egy darabig féltve őrzi a »mázt«, amelyet magával hozott, vagy magára szedett, őrült ütemben igyekszik könyvek, folyóiratok segítségével lépést tartani. Aztán mind lassabb lesz az ütem, kevesebb a könyv, kisebb az igény, míg végre úgy érzi, erre nincs is szüksége. Sikerült le- szállni oda, ahonnan fel akarta emelni embertársait. És amikor jön a falukutató, mi tudjuk, miért jön, de ő nem tudja, hogy hiába. Nem tudja, hogy a falunak van egy olyan kapuja, amelyiken csak nagyon hosszú, óvatos, lassú nyíto- gatással lehet bejutni. Ezt a kaput úgy hívják, hogy »bizalom«. Nagy és súlyos okuk van rá a falusiaknak, hogy ennyire hét lakattal zárják le, mert amíg nyitva volt, sokan jártak ki-be rajta — lelkiismeretlenül. G.
