Zalai Magyar Élet, 1944. január-március (5. évfolyam, 1-72. szám)
1944-02-04 / 27. szám
2 nAOYARÍlET 1944 február 4. Eltűnő magyar árnyak nyomában... A szegénységből a perzsa sab udvarába A történelem során mindössze négy követe J volt Magyarországnak Perzsiában. Kakas István, Abedik Péter és Máriássy Zoltán. Szent- ! Istványi Béla volt sorban a negyedik követünk. 1 Az első három férfi a legkülönbözőbb időkben volt követ a sah-in-sah, a «királyok királya« udvarában. Kakas az 1500-as években, Abedik a XVII. század végén, Máriássy már a világháború után. Szent-Istványi pedig már közvetlenül a második világháború kitörése előtt. Ezek közül Abedik Péternek, a magyar gróffá és perzsa követté lett egykori1 szegény Üiákgyereknek a sorsa a legérdekesebb és legkalandosabb. Abedik Péter szegény kisdiákként került (ösztöndíjjal Rómába. Szülei korán elhaltak És a török elől menekülnie kellett az árva kisfiúnak. Rokonok vették pártfogásba és az iskolában annyira kitűnt talpraesett feleleteivel, hogy nemsokára ösztöndíjra terjesztették fel és Rómába került, ahol akkor a tudományosság főfészke volt. Későbbi naplóját dr. Kallós Lajos történész megtalálta és e sorok írójával könyvet is írt erről a nevezetes férfiúról. így jöttünk nyomára Abedik életének. Ennyi adat birtokában már aránylag könnyű volt a kutató dolga. Fokozatosan kirajzolódott gróf Abedik Péter pályafutása, az egyetlen diplomata-politikusé, aki a Habsburg-perzsa szövetségben látta Magyarország felszabadításának egyetlen lehetőségét és ennek a szövetségnek a létrehozására szentelte egész nagyvonalú működését. A XVII. század második felében végre rászánták magukat Európa fejedelmei, hogy kiűzzék Budavárából és egész Magyarországról a törököket. A hatalmak összefogásának mesz- szemenő, földrészeket átfogó tervei támadtak. A szultánok ősi ellenségét, a roppant seregekkel rendelkező perzsa sahot akarták rávenni arra, hogy párhuzamos harcokat kezdjen az európai keresztény tábor támadásaival. Ügyes, vakmerő, tapasztalt és minden akadályt leküzdeni tudó, lángelméjű emberre volt szükség, aki a sahhal való szövetség létrehozásához szükséges, ezer viszontagsággal járó ázsiai mindig legalább negyedévre előre a Zalai Magyar Élet-nek szóló díjat A lapnak is könnyebb, önnek is könnyebb: egy gonddal kölcsönösen kevesebb.Az újság nem bank, hogy hosszabb-rövidebb lejáratú hiteleket nyújthasson. követutakat végigjárja. Ezt az embert Lipót király és császár Abedik Péterben találta meg. Abedik Péter, akinek már kora gyermekségében menekülnie kellett a török elől, érthető módon haragudott a törökre. Mint mondtuk, jóakarói kijuttatták Rómába. Itt nyerte el nevelését a pápai udvar fényében, de a nagy világváros sohasem tudta elfelejtetni vele saját és hozzátartozói szenvedését. Bár az Urbán- kollégium legkiválóbb növendéke volt és a bíborosok nagy jövőt jósoltak neki, mégsem szenteltette magát pappá, mert kora ifjúságától fogva célul tűzte ki maga elé, hogy &% ozmán hatalom két nagy ellensége, az európai keresztény fejedelmek és a jrerzsa sah között szilárd szövetséget hozzon létre, amely mindörökre leszámol a törökkel. A fiatal diplomata Bécsben ráveti magát a keleti tanulmányokra. Perzsa tárgyú előadásokat tart, fejtegeti a perzsa szövetség előnyeit és Szelepcsényi prímás és a magyar főnemesség nemsokára lelkesen támogatja elgondolásait. Úgy látszik, meggyőzte a legfelsőbb udvari köröket is, mert 1677-ben Lipót király és császár követeként elindul Perzsiába. Az akkori kezdetleges közlekedési eszközök és közbiztonsági viszonyok miatt útja hónapokig tart. A fagyhaláltól kezdve tatár rablókig minden fajta veszedelemmel szembe kell néznie. De a kockázatos út meghozza jutalmát: a sah fényes fogadtatás után bizalmába fogadja a napnyugati király követét és Abedik néhány hetes tárgyalás után a perzsa uralkodó biztos ígéretével térhet vissza urához. Abediket visszatérése után a királyi kegy magyar grófi ranggal és a gyöngyöspatai uradalommal tüntette ki. Egyidejűleg még szerepelt, de aztán újabb ázsiai követútra indult, amelyből, úgy látszik, nem tért vissza soha. Hogyan halt meg Abedik Péter: senki sem tudja. Valószínű, hogy ia befagyott Volgán, vagy valahol Tatárországban lelte halálát. Erre vezetett az út a sah székvárosába. A kietlen, hideg vidék és az erre lakó vad népek elég okot szolgáltathattak betegségre, támadásra, rablógyilkosságra. Abedik sohasem utazott nagy kísérettel és így érthető, hogy a rablóhordák gyorsan végeztek vele. Betegség nem valószínű, mert arról volna a bécsi udvari levéltárban jelentés, amelyet azonban hiába keresünk. Abedik tüneményes pályafutása Buda felszabadítása idejére esik. Ha közvetlen szerepe nem is, de közvetett szerepe volt Abediknek abban, hogy Bécs és Buda felszabadult a pogány török birodalom tengernyi haderejének elnyomása alól. Uradalmát a király, halála után, eladományozta a Barnabaccus-családnak, amelyből a királyné gyóntató papja is származott. KEREKESHÁZY JÓZSEF. Eladó 150-szer 260 citi-es szőnyeg Uhutca 18. sz. alatt — Az Ifjú Repülő legújabb számában modellező műszaki szakismeretek is nagy számban szerepelnek, amely az új rakétarepülőgéppel kapcsoilatban is érdekes cikket és képeket közöl. Mezőgazdasági gépek szakszerű javítását vállalja MECHANIKAI GYÁR Zalaegerszeg Kossuth Lajos-u. 15. és Iskolaköz 6 színház Az Országjáró Kamaraszínház zalaegerszegi előadásai során tegnap Vaszary megható színműve: »Egy nap a világ« került színre. Az előadás kezdetét 6 órában állapították meg, azonban a pontos időben teljesen tátongott a terem az ürességtől. A közönség vagy nem vette még tudomásul a célirányosabb korábbi kezdést, vagy pedig a megszokott kényelmesség és pontatlanság jutott ezúttal is kifejezésre. A pontosságnak ritka példájaként kell megemlítenünk, hogy vitéz gróf Teleki Béla főispán a fiával együtt egy percet sem késve jelent meg a nézőtéren. Az előadást csak félhétkor kezdték meg, így is akadtak olyanok, akik el- késték az első felvonás légoltalmi pincejelenetét, amely a darabnak egyik legkitűnőbb része. Voltak olyanok is, akik az ajtónyitogatással és letelepedésükkel a darab közepe felé mutatkoztak, mintha párhuzamos színjáték lett volna a nézőtéren is. A darab tartalmával tegnap már foglalkoztunk, ma csak azt a gyönyörűséget, élvezetet emeljük ki, amelyet átéltünk annak ellenére, hogy a rendezés erősen nélkülözi a külső kellékeket. A sívár külsőségeket feledtette azonban Péterffy Antal kiváló teljesítménye a férfi főszerepben. Péterffy játéka maga a megtestesült művészet. Semmi erőltetettség, semmi hatásvadászat, hanem csupa természetesség. Minden taglejtése, minden arcmozdulata, fintora, minden szavának hangsúlya a helyén van, ott, ahová a lélekrezdület parancsolja. Egy árnyalat, egy lélekzetvétel sem fölösleges, de kevesebb sem a kelleténél. Nála meglátszik, hogy a tehetség párosul a komoly tanulmánynyal. Élmény volt a játéka, a hatást sohasem feledjük. Sándor Anna játéka a női főszerepben ezúttal halványabb volt, mint máskor. Hiányzott valami a játékából, amit szerettünk volna benne. Azt hisszük, hogy bizonyos fáradságérzés köde borította. A szereplők mindegyikében derék igyekezetei tapasztaltunk az összhang kialakításában. Ez annál nagyobb érdem, mivel a félig üres színház nem szokott a színész munkájára kedvderítően hatni. A kevésszámú közönség igaz elismerésének azonban számtalan tapsos kihívással adott kifejezést. Ennek a tapsviharnak legnagyobb része Péterffy Antalt illette hálás fizetségül. Az előadást ma este hat órakor megismétlik, ezzel búcsúzik is a színház Zalaegerszegtől1. Az anyagi mérleg bizony meglehetős balul ütött ki, aminek nem a társulat értékében van az oka, hanem a háborúval összefüggő rendkívüli körülményekben, amelyek a közönség lelkét befolyásolják. Az a páratlan érdeklődés, amely a színház megnyitását követte, a bekövetkezett események miatt annyira lelohadt, hogy valóban anyagi válságról beszélhetünk. Megokoltnak tartjuk tehát annak a kívánságnak teljesítését, hogy az önhibáján kívül nehéz helyzetbe jutott színház a közület részéről anyagi segítségben részesüljön. ■— A Magyar Szárnyak legújabb száma közli a repülőkiképzésre való jelentkezés föltételeit, ismerteti vitéz Háry László aeroszö- vetségi elnök rádióelőadását. A magyar repülők nagyszerű harci teljesítményeiről haditudósítások számolnak be, bőséges képanyaggal megvilágítva. Honvéd repülőink tevékenységéről a haditudósító század képeinek legajvát láthatjuk. Regény, gépismertetés, apróbb cikkek teszik érdekes és élvezetes olvasmánnyá a magyar repülés szaklapját.
