Zalai Magyar Élet, 1944. január-március (5. évfolyam, 1-72. szám)

1944-02-03 / 26. szám

2 1944 február 3. Il/iüímktT Nagysikerű művelődési est Alsólendván Tisztelettel értesítsük nagyrabectült üzletteleinket, hogy tériem szobafestő és mázoló iparát tovább is folytatjuk« Kérjük szives pártfogásukat Ozv. Kerkay József né és gyermekei. tított. Gerede városka, amely 120 kilométerre fekszik Ankarától északnyugatra, az 50 másod­percig tartott földrengés alkalmával szinte el­tűnt a föld színéről 80 százalékában. A tíz­ezer lakosú városban sok a halott és sebesült. (MTI) Stockholmból jelentik: A szovjet kormány­ban új átalakítások léptek életbe. Molotov sze­rint nem egyszerű változásról van szó, hanem a szovjet kormány teljesen új alapokra váló helyezéséről. Német körökben kijelentik, hogy lez a kormány csak még jobban meg fogja erő­síteni a szovjet kül- és belpolitikai hatalmát, miközben az angolok számára is aranyhidat épít. Angol és amerikai körökben azonban kissé idegesen vesznek tudomást a változásról, bár nem kétséges, hogy már előzőleg is tudtak róla. (MTI) Zágrábból jelentik: Németországban Hor­vátország részére 1500 lóerősségű és 80 kilo­méter sebességű mozdonyokat gyártanak, ame­lyek közül már tizet él is szállítottak Horvát­országba. (MTI) Az Efe Spanyol Távirati Iroda értesülése szerint a kormány május 1-ére általános vá­lasztásokat ír ki. Az erre vonatkozó rendeletet a közeli napokban teszik közzé. (MTI) Perlakon házasodási láz uralkodik Perlakon házasodási láz uralkodik. Már rég­óta nem volt ilyen sok esküvő, mint ezen a farsangon. Itt még mindig a régi jó világ járja, mert minden lakzit hétköznap tartanak és az legalább két napig tart. A lakodalmi ünnepség ebéddel kezdődik és azután mennek az ifjú párok az anyakönyvvezetőhöz és a templomba. Ez a felvonulás igen színes kül­sőségek és elég nagy lárma közepette zajlik le, mert elmaradhatatlan a cigány- és a fúvós zenekar. A lakodalmas menet minden esetben a magyar nemzeti színű zászló alatt vonul fel. Az esküvő után először a leányos háznál kez­dődik a végeláthatatlan evés-ivás, majd éjfél körül a legény házához vonul a lakodalmas nép, ahol másnap délig vigadnak. Mulattató jelenetek bőségesen fordulnak elő. A tem­plomba vonuló házasulandókat két kardos legény vezeti, míg a rokonság fiataljai cséplő­vel mennek a lányos házhoz az esküvő utáni napon, ott aztán különböző felköszöntőket mondanak, természetesen bőséges toroköblö­getés mellett. A menyasszony holmiját mindjárt az esküvő Után zenekíséret mellett viszi el a násznép néhány tagja és egy bohóc is megy velük. Az egész falut föllármázza az ilyen menet, mert a bőséges ivástól akkora a hangulat, hogy még a szomszéd faluba is áthallik az (ordítozás. Boldog békében él Muraköz népe és min­dennap hálát adhat a magyarok Istenének, hogy a háború ötödik évében ilyen gondtalan és víg életet élhet, amikor pedig egész Euró­pában a nyomor és a halál üli torát. Tudósítónk írja: Az önkéntes női munka- szolgálat alsólendvai csoportja a helyi egye­sületek támogatásával a nemzetvédelmi mi­nisztérium által küldött budapesti művésznők — Steller Mária énekművésznő, Rezik Aliz zongoraművésznő, Jánossy Margit sza/aló- müvésznő — és Kádár Lajos ismert író közre­működésével anyagilag és erkölcsileg is si­keres estét rendezett a mozgószínházban a hadiárvák javára. Az estélyen nemcsak Alsó- lendva társadalma, hivatalvezetői, az egyházak képviselői jelentek meg, élükön Apáthy József főbíróval, hanem Szombathelyről az önkéntes női munkaszolgálat III. kerületének képvisele­tében vitéz nemes Martsa Sándor ezredesné, Alsólendva volt katonai parancsnokának fele­sége és Budapestről a nemzetvédelmi minisz­térium kiküldötte, dr. Mester Zoltán is. A Hiszekegy eléneklése után Gál Istvánná, a női munkaszolgálat helyi csoportjának veze­tője hangsúlyozta, hogy ez az előadás az ösz- szes itteni társadalmi egyesületek összefogása. Az egyes számokat Vukán Irénke mondta be. Jánossy Margit kedves bájossággal szavalta el Ady »Uj vizeken járok«, majd József Attila »Tél« című versét. Steller Mária Bartók és Kodály dalokat énekelt, köztük »Szól a kakas Zalaegerszeg hegyközség képviselőtestülete tegnap tartotta közgyűlését M i h a 1 o v i c h Géza járási tűzrendészed felügyelő, szőlő- birtokos elnöklésével'. A közgyűlésen a hegy­őrök fizetését 50 pengőről 100 pengőre emel­ték föl, a harangozok fizetése megmarad 40—40 pengőnek. Beállítottak a költségvetés­be 400 pengőt azon a címen, hogy azt pót­hegyőr fizetésére fordítják. A gyümölcs- és szőlőérés idejében ugyanis szükség van pót­hegyőrre is, mert akkor sáskajárásszerűen in­dul meg a lopás a hegyben az eddigi tapaszta­latok szerint. A múlt évben sorozatos lopások és betörések történtek különösen a Gógán- hegyen. A nyomozás során megállapítást nyert, hogy a bűnözők úgyszólván kivétel nélkül fiatalkorúak voltak. A rosszul nevelt, magukra hagyott és munkára nem kényszer!tett gyerekek unal­mukban bandákba tömörülnek és úgy járják a hegyeket zsákmány Után. Az is baj, hogy a hegyben lakók nem tart­ják meg a rendszabályt, amely előírja, hogy április elsejétől november elsejéig nem szabad a baromfit szabadon tartani. így történik aztán, hogy szőlőérés idején ér­zékeny károsodás éri a hegybirtokosokat. Ezért a közgyűlés elhatározta, hogy a hegyőr részére sörétes flóbert szerez be s azt szőlőérés idején adják ki. Erre a célra 300 pengőt szavaztak meg. A vármegyei hegyközségi tanácsot 800 pengő hozzájárulás illeti meg kerekszámmal, mert katasztrális holdanként egy pengő a hozzájárulás. A hegyközség költségvetésének összes szükséglete 6 ezer pengőt tesz ki, amit katasztrális holdanként 7 pengő hozzájárulási kivetés egyensúlyoz. Ez az összeg csak akkora, hogy a mai termelői árak mellett 12 deci bor, vagy másfél kilogram alma árának felel meg. Szóba került az a kérdés is, hogy a vitézi már«, »Általmegyek a Tiszán«, Koudela »Ma­gyar Miatyánk«-ját, egy dunántúli népdalt, »Elment az én rózsám idegen országba« stb. Zongorán kísérte Rezik Aliz. Majd ismét Já­nossy Margit szavalt és pedig Erdélyi József »Reggel«-című versét és különös nagy sikerrel Gárdonyinak egy kedves versét. Dr. Mester Zoltán hosszabb beszédben fejtegette, hogy a magyarságot csak az ősi műveltsége s az ab­ból való táplálkozás mentheti meg. Ezt több példával is megvilágította. Majd Háry Lajos járási leventeparancsnok meggyőző erővel szólt a leánylevente intézmény szükségességéről. Vitéz nemes Martsa Sándorné az önkéntes női munkaszolgálatot s annak szabályait ismer­tette. Kádár Lajos »Rozika« című regényéből olvasott fel nagy tetszést aratott részt »Pa­rasztmennyország« címen. Félnapig is elhall­gatták volna! Küronya Jenő polgári iskolai igazgató mondott hatásos záróbeszédet, amely­ben megköszönte a szereplők szolgálatát s a nemzetvédelmi minisztérium jóakaratát. Hang­súlyozta a magyar összefogás szükségességét. Ha megértjük az idők szavát, igaza lesz Áb­rányinak: »A magyar nem vész el, élni fog!« Az élményszerű est a Himnusszal zárult. birtokjuttatásoknál kinek a kötelezettsége a já­rulék megfizetése. Az új gazda ugyanis ,a régire tolja át, a rrégi viszont azt mondja, hogy semmi köze hozzá. Az a felfogás alakult ki, hogy az egyáltalában nem megerőltető hozzájárulás megfizetését, ha kell, végrehajtás útján szorgalmazzák. A telepedési díjat ka­tasztrális holdanként 50 pengőben állapították meg az eddigi 25 pengő helyett. Minden meg­kezdett hold után újabb 50 pengőt kell fizetni, de az egy holdon alul levő birtokost szintén 50 pengő telepedési díj terheli. Értekezletet tartott az alsólendvai hegyköz­ségi választmány is. Mráz Kálmán nyug. jegy­zőt hegyközségi jegyzőnek választották meg és azonkívül 6 hegyőrt alkalmaztak. Eladó 150-szer 260 cm-es szőnyeg Uh utca 18. sz. alatt Mm® xmSal hírek Pende (Pendli) József zalaszentgróti vál­lalati irodaszolga Pálfalvi-ra változtatta a nevét belügyminiszteri engedéllyel. Nagykanizsán is megalakult a Magyar Élet Pártja keretében a városi képviselőtestületnek gazdasági bizottsága. Elnöke vitéz Tóth Béla kormánytanácsos, nagykereskedő. — Elham­vadt Sümegprágán özv. Nagy Istvánná föld­míves szérüskertjében a szálmakazal. A tüzet alighanem az okozta, hogy a szérüskert mellett a szőlőhegyre elhaladók gyufát, vagy ciga­rettavéget dobtak el. Póthegyőr alkalmazásával védekezik a zalaegerszegi hegyközség a fiatalkorú tolvajbandák ellen Ma este 6 órai kezdettel „Egy nap a világ“ háborús színmű a színházban.

Next

/
Thumbnails
Contents