Zalai Magyar Élet, 1944. január-március (5. évfolyam, 1-72. szám)
1944-02-01 / 25. szám
2 1944 február 1. tlAÍffiARkET Száz éve született a legnagyobb magyar festő, az asztalosinasból nagy művésszé lett Munkácsy Mihály A kis Leib Miska csodálatos útja a magyar vidéktől a párisi palotáig rajta ne fogják, mert akkor elveszíti a tekintélyét. Az adatszerzésben tehát majdnem akkora lelkiismeretességnek kell lenni, mint a történetírásnál. Tény az, hogy a nyomtatott betű hatalmat gyakorol az emberi lélekre, éppen azért ezt a hatalmat úgy kell gyakorolni, hogy a teljes erkölcsi felelősség érvényesüljön. Az újságíró építhet és ronthat száz világot. Azután az előadó egy legidőszerűbb gyakorlati példával világította meg az újságíró munkáját az anyagszerzésben és annak feldolgozásában. Kifejtette, hogy a munkánál nemcsak rendkívüli szorgalomra van szükség, hanem az értelmi és képzeletbeli erők teljes összhangjára, állandó szellemi frisseségre, biztos megfigyelő képességre, gyors felfogásra a lényeg fölismerésében és olyan írói készségre, amely nyomban le tudja rögzíteni a benyomásokat és pedig a stílusnak érthető, élvezetes és érdeklő1- dést keltő formájával. Végül rámutatott arra, hogy a közönség érdeke kiszolgálásának háttérbe kell szorulnia a közérdek, az ország érdeke előtt. Az állam érdeke ugyanis a legfőbb törvény. Nincs még megírva a magyar újságírás érdeme a nemzet ezeréves fennmaradásának szolgálatában, de az eszmehordozás, amelyet a jó újság apostoli lélekkel teljesít, magában hordja az önzetlen cselekvés érdemét is. Minden jó újságlapon rajta van nemcsak a magasabb célokért való hevület, hanem a munka és sokszor szenvedés nyoma is, amellyel még a kérészéletűnek mondott alkotás is jár. Kazay Gyula városi főintéző, akit a virágok iránt való szeretete ihlet a város szépítésében a szaktudás mellett, az emberi lélekben végzett ezúttal gyomláló és virágültető munkát. A szeretetről beszélt, amelyből mostanság csak olyan kevés van, pedig ~ a szeretet, a szívesség a közösségi életnek legerősebb összetartó kapcsa. Példákkal világította meg azt az összhangta- lanságot, amely az iskola nevelése és sokszor a szülői ház gyermeknevelése között mutatkozik. Akárhányszor .maga a szülő tanítja rosszra, hazugságra gyermekét, helytelenül választja meg a jutalmazást, amikor ajándékokat ígérget a kötelességteljesítés ellenében, viszont a fegyelmezést gyakran olyan érthetetlen módon gyakorolja fenyegetések alakjában, hogy a végrehajtásában a gyermek sem hisz. Éppen azért a szülők nevetségessé teszik magukat. Az elkényeztetés éppen olyan súlyos hiba, mint a durva magatartás és a rossz példa. Csay József, a népművelési hivatalhoz berendelt tanító vetítettképes előadást tartott a Balatonról. A szép képeket gyönyörűséggel nézték az egybegyűltek, a vonzó szöveg beleivódott a lelkűkbe. Kellemes hatást gyakorolt az elemisták vegyeskara, amely P a á 1 Gergely tanító vezetése mellett zamatos magyar dalokat adott elő. Ugyancsak jó elkészüléssel szavalt két tanuló. Az előadásokat hazafias énekek keretezték. Még földrajzi értelemben is hatalmas út a keletmagyarországi határszéltől, Munkács várának tövéből a fény városáig: Párisig. Ha pedig a földrajzi távolsághoz hozzávesszük azt a messzeséget, ami egy kis asztalosinas nyomorgó elindulása és világhírű beérkezése között nyújtózik, egyszerre elszédülünk a pálya csodával határos távlatai előtt. Ezt a szinte fölmérhetetlen, káprázatos utat futotta végig egy kis asztalosinas, aki midőn 56 éves korában elpihent a mindennel való megbékélés örök nyugalmában, roppant hírneve és hatalmas vagyona mellett fejedelmek, mágnások, milliomosok, nagy művészek és világhírű szépasszonyok barátságától vált meg örökre. Olyanokétól, akik között ő volt a legelső, a legkülönb. Leib Misi, a kis asztalosinas, 1844 február 20-án született Munkács városában. Mint a világ lángelméinek túlnyomó részben, neki is nehéz, küzdelmes ifjúsága volt. Szegény szülei nem sok jót adhattak neki és egy köny- nyebb, érdemesebb férfisors felé sem egyengethették a fiú útját. Apja, Leib Leó Mihály, Miskoloon szolgált, mint szerény sóhivatalnok. Misi egy ideig vele volt és ebben az időben kezdődtek a család hányattatásai: a 48-as szabadságharc . csatazaja az állandó muzsika a kis Misi fülében. Korán mesterségre adták Misit, hogy tisztességes ipart tanuljon, abból majd eltarthatja magát, no meg, hogy a szülői ház reménytelen szegénységét a maga keresetével segíthesse. Édesapja nemsokára meghal és az öt gyermek egyedül marad. A kis árvák elszélednek az országban szerteszét élő rokonság között, Misit Békéscsabára viszik, anyai nagynénjéhez, Asztalosinas lesz, vizet hord, gyalul, festéket főz, fűrészel, talicskát tol, »liferál« és esténként holtfáradtan, félig álomba szédülten zuhan szegényes vackára. De néha felrázza a dermedt álomból valami lebírhatatlan ösztökélés, valami kegyetlen hatalom: rajzolni alakokat, vonalakat teremteni a fehér papirosra! Ha nincs papír a kéznél, a simára gyalult deszkákra rója ákom-bákomos rajzait. De reggel ijedten legyalulja a képeket és figurákat, amelyeket éjjel lázas fejjel megálmodott. Közben a mesterséggel együttjáró durva festőmunkákat teljesít: utcai kerítéseket, hídirodátokat mázol, néha vad hidegben, néha ájultató kánikulában. De a gyötrelmes robot- munka mellett nem felejti színes álmait: folytatja az éjtszakai rajz-költemények elővarázsolását. Amikor felszabadul és az akkori icők szokásainak megfelelően vándorútra kell indulnia, az első állomása Arad, ahová jó végzete vezérli. Ott botlik össze életének első fő irányítójával, akinek talán egész későbbi sorsát köszönheti és köszönhetjük valamennyien, magyarok. Mert nélküle, az ő éles szemének felismerése nélkül talán ellobbant volna ez az üstökösfény, amely pedig most már mindörökre világítani fog a világmüvészet hatalmas mennyboltozatán. i i ; i i ■ i . i r ! Az első jó ember Leib Mihály asztalossegéd úr Aradon megismerkedik Szamossy Elek festőművésszel,'. Szamossy a fiatal iparos rajzaiból rögtön felismeri az istenáldotta tehetség művészi Ígéretét és segíteni igyekszik rajta. Magához veszi, rajzolni tanítja és 18 hónapig oktatja nagy buzgalommal, szeretettel. Elkészül az első kép: egy fiatal leány kezdetleges arcképe. Magaszőtte vásznon, magakészítette kerettel, ahogy Szamossy tanította. A kép még bizony nem sok jóval bíztat, de Misi a belülről fűtő láz ösztökélésére tovább dolgozik. Mindig jobbat, hibátlanabbat akar alkotni, 1863-ban végre elég erősnek érzi magát, hogy műveit bemutassa a fővárosban. Fölveszi a Munkácsy Mihály nevet. Budapest lázba esik az első kép, a Regélő honvéd láttára... És Munkácsy Mihály neve egyszerre, hirtelen országos név lesz. A kis asztalosból az ország egyik reményteljes alkotóművésze, Bécstől Párisis Most változatos, külföldi állomások következnek, 1865-ben Bécsben, 1866-ban Münchenben tanul, majd Düsseldorf, Páris és Barbizon következik. Megfesti legelső nagy művét: a Siralomház-at. 1870-et írnak ekkor. Neki ítélik az Akadémia aranyérmét. Világsiker, a bírálat lázban ég, a műkereskedők közelharcot vívnak érette ... Majd a Milton óriási sikere következik. Sikerei ettől fogva világraszólók: a föld minden országából érdeklődnek müvei iránt és főleg Amerika dollármilliomosai igyekeznek megszerezni egy- egy Munkácsy-képet. Közben megismerkedik egy remekszép francia mágnáshölggyel, de Marches báró dúsgazdag özvegyével, akinek fejedelmien berendezett, fényűzéses márványpalotája van a párisi Avenue de Villiers-en. Az ismeretségből rövidesen boldog házasság lesz. Az egykori asztalosinas bevonul a bárói palotába és ettől kezdve főúri, gondtalan életet él a hatalmas vagyon langyos fürdőjében. Most már csak a művészetnek él, nincsenek többé pénzkérdései, Felesége hatalmas társadalmi összeköttetései révén a Munkácsy-palota csakhamar a párisi előkelő társadalmi élet középpontja lesz. Egyik estély, irodalmi összejövetel a másikat éri. Munkácsy szalonjában fejedelmek, királyi hercegek, arisztokraták, nagy művészek, írók, színésznők, politikusok, katonák és egyéb előkelőségek vendégeskednek. Liszt Ferenc, Wa- nemaker, Daudet, Reményi Ede, Rippl-Rónai József, Pékár Gyula, Türr István, Sarah Bernhardt, Justh Zsigmond stb., hogy csak néhány nevet említsünk a sokezer név közül. A siker csúcsán Munkácsy Mihály eközben azért lankadatlan erővel dolgozott. Egyik halhatatlan remekművét a másik után alkotta meg. 1871-ben elkészült a Tépéscsináló k című nagy vásznával (a fóti Károlyi kastélyban), 1881-ben pedig MÁVÁÜT Zalaeserszes autóbusz menetrendje MÁVÁÜT Érvényes 1943. december 14-től A forgalom vasár- és Menetdíj d Zalaegerszeg—Bak—Keszthely. ünnepnap szünetel. „ — — 14 45 17 25 i. Zalaegerszeg Szécher.yi-tér é. 10 00 17-05 1 40 — 15-17 17 57 é. Bak Hangya szövetkezet i. 9-28 16-33 — 8T5 1520 —i. Bak Hangya szövetkezet é. 9 26 16 31 250 825 15 45 —•—é. Zalaszentmihály—Pacsa p. u. i. 9 00 16 05 6 40 10T4 17 19 — •— é. Hévizszentandrás posta í. 7-28 14-33 6 40 10-30 17 35 —•— é. Keszthely Hungária szállé i. 7TC 14 15 6 40 1040 17 45 —■—é. Keszthely pályaudvar i. —14 00 Bak—-Nova Menetdíj d d — 8-30 15 25 i. Bak pályaudvar é. 655 1315 — 930 15 30 i. Bak Hangya szövetkezet é. 6-50 13-10 2-40 , 1010 16 10 é. Nova i. 6T0 12 30 Zalaegerszeg—Bak—Lispe—Szentadorján Menetdíj c d — —,— —• — 17 25 i. Zalaegerszeg Széchenyi-tér é. — _ —•— 1-40 14.30 14-30 18 05 i. Bak Hangya szövetkezet é. 7-00 1515 2-40 14.55 14 59 18 19 i. Söjtör Búza-vendéglő i. 6-42 15 03 4-40 —.— 1550 19 10 é. Bánokszentgyörgy i. 5-50 — c = csak kedden, csütörtökön és szombaton. d = csak hétfőn, szerdán és pénteken.
