Zalai Magyar Élet, 1944. január-március (5. évfolyam, 1-72. szám)
1944-01-28 / 22. szám
2 1944 január 28. Ady és a vidék Huszonöt éve ment Halálvirág asszonyával »fekete pillangók fogatján« utolsó csókra a magyar költőóriás, Ady Endre. A könyvtárnyi Ady-irodalomhoz egyre jönnek az újabb emlékezések. Ezek közé teszem kegyelettel és szeretettel az alábbi sorokat: Sokan megírták már, hogyan ismerkedtek meg Adyval s mi volt első benyomásuk a költőről, akihez komoly érdeklődéssel közeledtek. Másokkal együtt én is tapasztaltam, hogy különösebb melegséggel fogadja a vidékről származó új ismerőst; ő ezt nyomban észreveszi az emberen. Egyik közös barátunk elmondta, hogy egyszer nagy társaságban találta Adyt a Központi 'kávéházban, amelynek faláról emléktábla Ady-verse szól Zubolyról, Ady egyik legelső megértő hódolójáról, az első világháború első újságíró hősi halottjáról!. Ady elébe sietett a belépőnek. »Jó, hogy jössz, — mondotta — tele vagyok már ezekkel a pestiekkel. Üljünk másik asztalhoz, mintha bizalmas megbeszélésünk volna.« De azért nagyot tévedett Adynak az a tudásban, de tévedésekben is gazdag bírálója, amikor Adyt úgy tünteti föl, mint akinek »Budapest mindvégig idegen«. »Hisz én ide nem kellettem« — idézi ennek bizonyítására, pedig ha Átokvárosnak nevezi is egyik versében Budapestet, a másikban viszont azt mondja: »Egy városom van: szegény Budapest. Máshol keserű borom és söröm. Itt számba ömlik az édes öröm.« Csak az dolgozik egyoldalúan az idézetekkel, aki egyoldalú akar lenni, vagy akinek tekintete nem ér föl a lángész magasságába, mert a lángelme lelkében a legszélső ellentétek viharzanak s versei mindezek kifejezésére törnek. Hiszen ostorozza, támadja ő a falut, az egész hazát is; de csak azért, mert nem olyan, amilyennek ö látni szeretné. A próféta szól így, hogy süllyedt népét fölemelje. Józan ésszel, tiszta értelemmel nem lehet félreérteni, bűn félremagyarázni azt az Adyt, aki mindig hazatér, »lehull a porba, amelyből vétetett« s így magyarázza meg az értetlenek, vagy rosszhiszeműek által nemzetgyalázóknak bélyegzett verseit: »Tiéd vagyok én nagy haragomban, Nagy hűtlenségben, szerelmes gondban Szomorúan magyar. Föl-fölhajtott kő, bús akaratlan, Kicsi országom, példás alakban Te orcádra ütök.« De hagyjuk a vitát. Kétségtelen, hogy Ady erős művelődésvágya, amely őt Nyugatra űzte s a városi élethez fűzte, nem csökkentette sem hazaszeretetét, sem szülőföldjéhez, falujához s ahhoz a két városhoz, Zilah- és Nagyváradhoz ragaszkodását, ahol szelleme fejlődésnek indult. »Hazamegyek a falumba« — írja, amikor városi bujdosónak érzi magát. »S mint kit fiz édesanyja vert meg; Kisírt,, szegény, elfáradt gyermek, Úgy alszom el örökre.« Egy méhesről álmodik: »Páris helyett falu csöndje«. Az érmindszenti kertbe vágyódik az életkert rossz virágasszonyai után: »Fedjük be a rózsát, édesapám!« Ugyanott méri édesapjával a sírkertet is, az Ady-magvak hideg ágyát »házközeles, fekete földben«. Áldottnak érzi a fény, a nagyvilági élet után a falusi ködöt: »... én érzem jól, Hogy biztos vagyok e szent ködben«. A hó alatt csöndben rettegő falut bíztatja: »Holnap már derülés jöhet.« Parisból küldi a vén diák üdvözletét Zilah- ra jó, bölcs tanárához, akinek áldott tekintetét érzi az arcán; visszasóhajtja Zilahon töltött ifjúságát: »Istenem, csak egyszer lennék Csókos ifjú, boldog másik«. Zilahon boldogan mutatja a visszahozott zászlót: »Innen vittem és visszaértem, Gazdag volt, furcsa és buja. De itt van, elhoztam fehéren.« Hálával, szeretettel üzen a zilahi iskolának: »Tápláltad tovább bennem az erőt, Szeretni embert és küzdeni S hűn állni meg Isten s ember előtt.« Büszkén vallja: ő most is »Nemes, küzdő, szabadlelkű diák«. Nagyvárad nem sokszor fordul elő verseiben, de nagyon szerethette ezt a várost az, aki A hosszú hársfasor-t megírta. Aki csak egyszer járt Váradon a hársvirágzás idején, érzi, hogy ez a vers szerelmi vallomása a költőnek a város felé, amelyről Csillagos vén csatalovak versében ezt írja: »Szent salak volt ez akkor ... hogy tétovázva útra keltünk S beteltünk, mert ígéretek valánk.« Hogy menynyire becsülte, értékelte, azt több cikkben hangoztatja. 1909-ben írt Önéletrajzában: »Ez a nyugtalan, zsidós, intelligens város sok mindent átformált bennem, amit a falu, Nagykároly, Zilah és Debrecen, tehát a falu formált meg.« Kár vitázni, irne, a költő higgadt prózában megmondja, köszönhetjük őt a falunak is, a városnak is, ezek alakították át olyanná, amilyen lett. Két nagy szerelme: Léda és Csinszka. A szerető és a feleség. így vonulnak be Ady falu-verseibe. Elviszi Lédát szülőfalujába: Séta bölcsőhelyem körül. »Ez itt a falu, az én falum, Innen jöttem és ide térek.« Hosz- szasan kellene magyarázni, miért csap reá itt a legsötétebb tragikum, a legszélsőségesebb érzések vihara: »...fölöttünk végzet-szél fütyöl, Szaladj tőlem, átkozz, gyűlölj, Avagy légy rám ujjongva büszke.« Milyen más, ragyogóan derűs vers örökíti meg a boldog órákat, amelyeket Csinszkával töltött A Kalota partján. A jegyespár végiglátogatja az Ady-rokonságot. Itt ütődik föl első hangja a Vallömás a szerelemről vers-sorozatnak, a menyasszony és feleség Csinszkához írt verseknek. »Pompás magyarok, templomból jövet Mentek át a Kalota folyón S a hidat fényben majdnem felemelte Az ölelő júniusi nap... Ékes párták, leesni áhítók... Biztonság, nyár, szépség és nyugalom. S ream nyilaz a nyugtalanság: LeányszerneK, Sorsom szemei, Szemek, melyekben rózsás, húszéves, Vidám kamasznak látom magam. Szebb szemek minden volt szemeknél S bennük végkép megpecsételtetett Az én (örök-bús ifjúságom ...« ORMOS EDE. Apró zalai hitek Boncz Mihály 38 éves misefai sertéspásztor lábát megmarta a sertéskan. Súlyos sérüléssel szállították kórházba. — Simon József sü- megcsehi erdőmunkás az erdőbirtokosság erdejében fahasítással foglalkozott. Munkája közben a nyers fából visszaugrott fejsze homlokának vágódott és súlyos sérülést okozott. Köz- és magánérdek, hogy a jő újság pontosan eliutton az előlizetők kezébe. Akinek a postai vagy házhoz való hiányos kézbesítése miatt bármi panasza van, azonnal jelentse be (helybeliek szóban, vidékiek Írásban) kiadóhivatalunknak. Csak bejelentés után lehet orvosolni a panaszokat. INNEN IS — ONNAN IS A villanyárammal való takarékoskodás céljából a zágrábi mozik ezentúl hétköznapokon csak egy előadást tarthatnak. — Közkegyelemben részesülnek Horvátországban mindazok, akik bandákban tevékenykedtek, de tevékenységüket abbahagyják és önként jelentkeznek katonai szolgálatra. — Oszlásnak indult női holttestet találtak a nagyváradi Ca- sino-mozi használatból kivont erkélyének padozata alatt. — Családi veszekedés közben ifjú Iregi Géza somogysomi fiatalember vas- villával véresre verte az apját. — Az alkalmazottak nyugtailletékét az 1943 július 1-étöli 1943 december 31-éig terjedő időre bármilyen címen fizetett járandóság után 1944 január végéig be kell fizetni, ha a járandóság az alkalmazottak kereseti adója, vagy tantiém- adó alá esik. —* A szófiai angol-amerikai bombatámadás halálos áldozata lett Madjaroff, volt bolgár miniszter és négy tagból álló családja. — A szegedi középiskolák megrendezik a szép és jó magyar kiejtés versenyét. A magyar széjnrók színe-javából kiválasztott szövegek előadásával március 26-án jelennek meg a közönség előtt a magyar nyelv ünnepén. — A kereskedelmi miniszter leszögezte azt az álláspontot, hogy a zsidótörvény 2. szakasza alá eső kivételezett személyek vásári, piaci, búcsún árusításra jogosító iparhatósági engedélyt kaphatnak. SZÍNHÁZ A kamaraszínház műsora ZALAEGERSZEGEN: Pénteken, 28-án, másodszor Dario Nico- demi: Árnyék. Szombaton, 29-én, Vaszary: Boldoggá teszlek (bohózat). Vasárnap, 30-án délután 4 órakor és este 7 órakor: Boldoggá teszlek. Hétfőn, 31-én, Herczeg: Utolsó tánc. Kedden, február 1-én: Kívánsághangverseny. Szerdán, 2-án délután 4 órakor és este 7 órakor: Kívánsághangverseny, dallal, muzsikával. Az előadásokat a Művelődésházban tartják, az esti előadások mindig 7 órakor kezdődnek. MAVAUT Menetdíj 1 ’40 2-50 640 6 40 640 Zalaeserszes autóbusz menetrendje Érvényes 1943 december 14-től A forgalom vasár- és Zalaegerszeg—Bak—Keszthely ünnePnaP »“"«1*1. „ MAVAUT 815 825 10T4 1030 1040 14 45 15-17 1520 1545 17 19 17 35 1745 17 25 i. Zalaegerszeg Széchenyi-tér é. 10 00 17 57 é. Bak Hangya szövetkezet i. 9 28 ■ i. Bak Hangya szövetkezet é. 9 26- é. Zalaszentmihály—Pscsa p. u. i. 9 00- é. Hévizszentandrás posta i 7 28- é. Keszthely Hungária szálló i. 7 10- é. Keszthely pályaudvar i. —• — 17-05 16-33 1631 16 05 14-33 14 15 1400 Menetdíj d 8-30 15 25 i. Bak—Nova Bak pályaudvar é. 6-55 d 1315 — 930 15-30 i. Bak Hangya szövetkezet é. 6-50 13-10 2-40 1010 16 10 é. Nova i. 6-10 12-30 Menetdíj 1- 40 1430 2- 40 14.55 4-40 — Zalaegerszeg—Bak—Lispe c d 17 25 i. 14- 30 18 05 i 14 59 18 19 i. 15- 50 19-10 é.-Szentadorján Zalaegerszeg Széchenyi-tér Bak Hangya szövetkezet Söjtör Búza-vendéglő Bánokszentgyörgy é. é. i. i. 7-00 1515 6-42 1503 5-50 — c = csak kedden, csütörtökön és szombaton. d = csak hétfőn, szerdán és pénteken.
