Zalai Magyar Élet, 1944. január-március (5. évfolyam, 1-72. szám)
1944-03-29 / 71. szám
ÄRA 14 FILLÉR 1944 MÁRCIUS 29. SZERDA riAGöMXET V. évfolyam # POLITIKAI NAPILAP # 71. szám. Szerkesztősig is kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Tittőssy~utca 12. Telefon 80. Felelős szerkesztő: Dr. PESTHY PÁL Előfizetés: 1 hónapra 3.40, 3 hónapra 9.80 P. Postatakarékpénztári csekkszámla: 1.264 sz. A községháza A legmegnyugtatóbb az emberre, amikor egy falun végig ballag. Mindent lehiggasztó csönd (11 a falun, ami önkéntelenül ráül az emberre. A város örökös zaja és lármája a falun végtelen nagy csönddé finomul. A falun nem rohannak, nem loholnak az emberek, hanem egyenletes, lassú ütemben rakják a lábaikat egymás után. Nekik semmi se sietős. Igazuk van. Az ember idegzete, szellemi és fizikái ereje kimért. Elkopik a falu csendjében is, a lassú, megfontolt, egyenletes ütemben is, ezért — okosan mondják — kár loholni, kár az embernek önmagát törni, zúzni, izgatni és minden emberi erőt fölélni, időelőtt. Az ember nem rohanó gép, hanem két lábon járó jószág, aki lépegetése közben fontolgatja teendőit, amelyek egymásután sora koznak eléje. És kell, hogy az esze kerekén megőrlődjenek a teendői, nehogy a nagy rohanásban rosszul, avagy sehogyan se cselekedjék. így látja az ember a falut, ahogy végig ballag a sáros utcáin. Ám rendszerint a falu közepén áll egy ház, amelyről nagy belük hirdetik: „Községháza.“ Ebben a házban viszont rohanó munka folyik. Itt alig van megállás. A háború minden munkája a községházán összpontosul. Aki nem látja, el sem hiszi, hogy az a néhány ember milyen megfeszflett szellemi munkál végez, sokszor éjtszakákon át, hogy megoldjon minden föladatot, amik reáhárulnak. A cukor, a petroleum, a lábbeli és a többi jegyek, élelmezési kérések, és kérdések, mind a községháza irodáiban nyernek megoldást. Odagyülnek az emberek, az asszonyok; egyik a másiknak adja a kilincset. És mindegyik kér, mindegyik kapni akar valamit. Hiszen azért jött. Künn az utcán lassú lépéssel mérték az utat, bent a községházán pillanatok alatt akarnak mindent elintézni. Odakünn halkan beszélgettek, bent az irodában élesen hangzik a követelődző szó. Sok helyen igen nyers a falu és olyan magatartást tanusit, mintha a községházán szolgálók, — a falu szellemi napszámosai legalább 40 évvel ezelőtti időben élve — cselédek volnának. És még valami, ami feltűnő. Mintha a községházán dolgozók, csak jogtalanságot és igazságtalanságot cselekednének. Nem értik meg, talán nem is akarják megérteni, hogy a falu jegyzői és alkalmazottai a törvény és rendeletek szerint kötelesek cselekedni. Úgy is cselekesznek. És mégis mennyi szemrehányás velük szemben, mennyi igaztalan és jogtalan panasz hangzik el ellenük. Hol van az ok? Az emberek értelmetlensége, a tudáshiány ? Ezek is és még valami. Sok ember értelmetlensége még mindig ott tart, hogy a falu szorgos, szellemi munkásai, az ő ellenségük. Ez a pantalló ellenesség, az urak elleni szívós, gyűlölködő harc abból a hamis, nyomorúságos elgondolásból származik, hogy a falu irodájában dolgozók a falu népének az ellenségei. Még a Bach korszakból maradt itt ez a gyűlölködő érzés, amikor a faluk élén idegen jegyzők álltak, amit azután tovább épített a forradalmak előtt és alatt a szociáldemokrata, kommunista banda az osztály gyűlöletnek állandó hirdetésével. Ma ugyan nincs szociáldemokrata és kommunista a falvakban, de 'van mindenütt egy jelentéktelennek látszó szélsőséges csoport, amelyik a forradalmárok vágányán halad, amelyik a községházát ellenséges helynek tekinti, amelyik nyers és izgató és mindig elégedetlen a községházával szemben. Pedig a községházán a falu szive lüktet, a falu erői dolgoznak és a faluért, annak népéért, a boldogulásáért folyó munkában telik el minden percük. Vitéz J a r o s s Andor belügyminiszter a következő nyilatkozatot tette: — Meggyőződésem, hogy a nemzet és az ország csak akkor lehet erős és csak akkor tudja hivatását teljesíteni, ha a baloldali marxismust és annak belső szövetségeseit maradéktalanul felszámoljuk. Ennek a folyamatnak első lépését jelentik a ma kiadott rendeletek. A magyarországi Szociáldemokrata Párírói és a Független Kisgazda Pártról nem kell bővebben beszélnem — Azt hiszem, hogy a nemzeti közvélemény, valamint a magyar foldmivestársadalom tisztában van azzal is, hogy a most feloszlatott Parasztszövetség olyan célok szolgálatában állott, vagy olyan célokra kívánták felhasználni, amelyek minden tekintetben alkalmasak leitek volna arra, hogy a magyar társadalom legegészségesebb és legősibb rétegét szembeállítsák a társadalom egyéb rétegeivel. Az igy egységesen szembeállított hivatásrendek kezes eszközeivé váltak volna a baloldali marxista politikai törekvéseknek. Tudom*, hogy a Parasztszövetség eddigi szervezetével a földmives társadalomnak csak egy Berlinből' jelentik, hogy a Wilhelmstrasse 1 szóvivője a magyarországi helyzet alakulásával j kapcsolatban föltett kérdésre kijelentette, hogy ! az új kormány figyelembe fogja venni a nép ,hangulatát, amely azoknak a kis csoportoknak és erőknek az eltávolítását követeli, amelyek útjában álltak eddig a Németországgal való szoros együttműködésnek. A népakarat ezenkívül céljául tűzte ki az élősdiek kiirtását és a zsidókérdés megoldását is. A magyar nép sem akarja, hogy külföldön tartózkodó áruló elemek képviseljék, hanem erős nemzeti irányú, becsületes politikát követel. Az új kormányban helyet foglaló férfiak kezességül szolgálnak arra nézve, hogy ezt az irányt be is fogják tartani. Az kétségtelenül megállapítható, hogy a túloldalról táplált azok a reménységek, hogy Németország katonai szervezetének összeomlását sikerül elérni Délkeleteurópa bomlasztó erőinek felhasználásával, ábrándnak bizonyult. A birodalmi kormány nem tűri, hogy Európa sorsát néhány önfejű, megvásárolt, vagy okulni nem akaró elém tegye kér,elégedetlenkedni és izgatni kell ellenük, hanem támogatni, segíteni, megbecsülni kell a község jegyzőjét és munkatársait. A sok falu együtt alkotja az országot. És ha az életünk mélyére nézünk, azt kell megállapítanunk, hogy a falvak községházaiból kiáradó szellem és abból folyó munka eredménye tartja, élteti és viszi előbbre az országunk és benne a magyar életet. — A falu jegyzője: az életünk legfőbb munkása. V. J. egész felszínes kis rétegét tudta magának megnyerni. Legyen tisztában vele a magyar föld- mivestársadalom, hogy cselekedetem elsősorban az ő érdekében való most, amikor múlhatatlan szükség van arra, hogy nemzeti társadalmunk egyeteme a legnagyobb veszéllyel szemben védekezzék, ez pedig a bolsevizmus. A magyarországi Szociáldemokrata Párt feloszlatásával egyidejűleg szükségessé vált, hogy a magyarországi szakszervezeti tanács vezetése alatt működő munkásegyesületekhez miniszteri biztost rendeljek ki. így egyrészt biztosítom ezeknek további politikamentes tevékenységét a munkásság érdekében, másrészt érintetlen marad az a vagyon, amelyet a munkásegyesületek évek óta tagjaiknak áldozatkészségéből összegyűjtöttek és szociális, valamint érdekvédelmi célokat szolgáltak. Gondoskodni kívánok arról, hogy ez a vagyon kizárólag a magyar munkásság érdekeit szolgálja továbbra is és hozzájárulhasson a szociális életszínvonal emeléséhez. A magyar munkásság meg lehet győződve arról, hogy a magyar államvezetés mindenkor a munkásság érdekeit szemmel tartva cselekszik és fog cselekedni. (MTI) désessé. DélkeHeteurópa az európai védelmi várrendszernek egyik alkotó része, amelyet Németország a szövetségeseivel együtt védelmez a bolsevizmus ellen. (TP) Szabó' György helsinki magyar követ lemondott állásáról és nyilatkozatot adott ki, amelyből kitűnik, hogy emigrációba vonulj, (MTI) . A Radoi román távirati-iroda jelentése szerint illetékes román kormánykörök a legerélyesebben megcáfolják és teljesen légbölkapottak- nak mondják a magyar és román csapatok! között előfordult összeütközésekből a külföldi sajtóban elterjedt híreszteléseket. Kijelentik* hogy ezeket már maga az az egyszerű tény is meghazudtolja, hogy Magyarországon egyáltalában nincsenek román csapatok. (MTI) A kultuszminiszter a tanítóhiány leküzdése céljából úgy intézkedett, hogy állami iskolákhoz újabb tanítót csak akkor lehet alkalmazni* Ezért nem bántani, nem támadni kell; nem A belügyminiszter nyilatkozata a pártfeioszlatásokról A mai nap országos és világ- vonatkozású eseményei
